Gyengélkedik a megye?

Az év utolsó napjaiban látott napvilágot a Területi Statisztikai Évkönyv 2012, amelyet a KSH készített 2011-es gazdasági adatokat feldolgozva. Az évkönyvben tízéves összehasonlítás is szerepel, amely megyénk gyengélkedését mutatja. Míg tíz éve az egy főre jutó GDP (bruttó hazai termék) tekintetében Veszprém megye az ötödik volt, addig 2001-ben a tizedik helyre csúszott vissza a megyék között rangsorban. Tényleg ilyen rossz a helyzet? – kérdeztük.

Nem csak az adatok, hanem a trendek is igazak, de csak 2011-ig, mondta megkeresésünkre dr. Markovszky György, a Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Hozzátette, a számoknál sokkal szövevényesebb a megyék gazdasági fejlődése, a beruházási aktivitásuk, és ezek alapján a gazdasági teljesítményük is folyamatosan változik.

Dr. Markovszky György, a Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke

Az igaz, hogy az egykori ötödik, majd az állandósuló 7-8. hely mellett 2011-re a 10. helyre csúszott le a megyénk, de az is hozzátartozik, hogy 2009-ben, a válság mélypontján a 13. helyen álltunk az egy főre jutó bruttó hazai termék tekintetében.

Míg korábban az egy főre jutó GDP országos átlagához képest 85 százalékot teljesített megyénk, addig ez tíz év alatt visszaállt 70 százalékra, ami jelentős arányváltozás. Az uniós átlaghoz viszonyítva 2011-ben Közép-Magyarország 106 százalékon állt, Közép-Dunántúl pedig 57-, Veszprém megye pedig 45,7 százalékon. Ez megmutatja, megyénk sem az uniós átlagnak, sem pedig a közép-magyarországi átlagnak nem éri el a felét.

Dr. Markovszky György a fentiek alapján úgy látja, megyénk gazdaságfejlesztésben nem tudta felvenni a versenyt az olyan erősebb központokkal, amelyek már egy évtizede beilleszkedtek a nyugati gazdasági világrendbe, mint például Győr, illetve Székesfehérvár, valamint ezek környéke, illetve Komárom-Esztergom megye. Ezek a központok szívják a tőkét, folyamatosan növelik az alkalmazott munkaerő számát. A mi gazdasági szerkezetünk mindig eltért a központokétól, a Balaton miatt jelentős az idegenforgalmunk, aminek a visszaesése a válság idején erőteljesen éreztette a hatását.

Megyénk leginkább az infrastruktúrája miatt került hátrányba, Veszprém beszorult a Bakony és a Balaton közé, az északi megközelítés nem felel meg a mai logisztikai követelményeknek. Amikor tőkevonzásról beszélünk, az infrastrukturális feltételek döntővé válnak, szögezte le a kamarai elnök.

2011-től kezdve a megye alkalmazkodott a válságától szorongatott helyzethez, ezt jelzi, hogy 2012-ben közel 40 százalékkal nőtt a beruházás, a vállalkozások nettó árbevétele pedig 11,9 százalékkal. A növekedés eredményeként a régiós részarányunk a 2011-es 15 százalékról 2012-ben 19 százalékra nőtt. A beruházásokkal együtt beindul a munkahelyteremtés, és késleltetet ütemmel ugyan, de megkezdődik a bevétel növekedése is. A megye így visszakerülhet a 7-8. helyre. Az ötödik hely eléréséhez meg kell változtatni az infrastruktúrát.