2013.04.23. 12:44
A kényszertörlés az új cégbírósági eszköz
Az új jogi szabályozás nyomán 2012 augusztusától a cégbíróságok elrendelhetik a cégek kényszertörlését a cégnyilvántartásból.
Az idei év első negyedévének végéig összesített adatok szerint a cégbíróságok 4119 céggel szemben éltek a kényszertörlés eszközével – tájékoztat a feketelista.hu portál. A kényszertörlés intézményét vélhetően azért hozta létre a jogalkotó, hogy csökkentse a költséges felszámolási eljárásba forduló végelszámolási eljárások számát, mondta Iklódi András, a portál főszerkesztője.
A cégbíróság négy esetben rendelheti el a kényszertörlési eljárást: ha a cég a végelszámolást három éven belül nem fejezte be, és határidőn belül nem terjesztett elő törlése iránt szabályszerű kérelmet; ha a cég jogutód nélküli megszűnését előidéző ok következett be, és végelszámolási eljárás lefolytatásának nincs helye; ha törvényességi felügyeleti hatáskörben eljárva a céget megszűntnek nyilvánítja; ha a cég a végelszámolás általános szabályaira történő áttérést nem hajtotta végre.
A kényszertörlési eljárás során a célba vett cég vezetése nem hozhat a cég működtetésére vagy átalakulására vonatkozó döntést.
Felelőssége viszont nem ér véget a kényszertörléssel. Az eljárás jogerős lezárását követő 90 napon belül a ki nem elégített követelés erejéig ugyanis a hitelező keresettel fordulhat a bírósághoz annak megállapítására, kik azok a személyek, akik a kényszertörlés elrendelését megelőző három év időszakában vezető beosztásukban előidézték a fizetésképtelenség kialakulását.
Vezető tisztségviselőnek az a személy számít, aki a cég döntéseinek meghozatalában befolyást gyakorolt. A hitelező kérheti, hogy a bíróság kötelezze a cég volt vezetőjét a kényszertörlési eljárásban bejelentett, ám meg nem térült követelései kiegyenlítésére. A felelőtlen gazdálkodás elől tehát nem jelent menekülési pályát a kényszertörlés. A feketelista.hu szerkesztői összeállítást készítettek az ország megyéinek és városainak kényszertörlés alá került cégeiről. Ebből a statisztikából kiderül, hogy Pest megye gazdasági súlyánál is jóval nagyobb mértékben érintett.
Az összes kényszertörlés csaknem 50 százaléka – szám szerint 1929 – e megyére jut. Ezt a szakértők azzal magyarázzák, hogy (az iparűzési adó okozta székhelyváltoztatások miatt) az országos aránya Pest megyében kiugróan magas a társas vállalkozásoknak és az itt bejegyzett cégek túlnyomó része a mikro- és kisvállalkozások körébe tartozik, s a kényszertörlés retorziója döntően ezeket a cégcsoportokat érinti.
Az elmúlt nyolc hónap alatt két megyében haladta meg a háromszázat a kényszertörölt cégek száma, Borsod-Abaúj-Zemplénben (328) és Fejér megyében (303). Veszprém megye a 126 kényszertörléssel a középmezőnyben van. A legkevesebb kényszertörlést Békés megyében regisztrálták.
Megyénk üdítő kivétel
A városokat illetően szembetűnő, hogy több kisebb településen nagyobb számban kerül sor kényszertörlésre, mint a náluk jóval nagyobb gazdasági súllyal rendelkező nagyvárosokban. A Budapesten bejegyzett több mint 310 000 cég közül mindössze 354-nek kellett – a jogszabályok megsértése miatt – kényszertörléssel kivonulnia a piacról. A vidéki városok között négyet találunk, ahol az ilyen eljárással törölt cégek száma meghaladta a százat. Ezek: Debrecen (156), Miskolc (116), Érd (116) és Székesfehérvár (110). Meglepő, hogy a további sorrendben nem szerepelnek olyan nagyvárosok, mint Szeged, Eger, Veszprém, Sopron.
Kényszertörlések terültei alakulása
2013 március 31-ig
Terület
Számosság
Aránya
Főváros
354
7,7%
B.-A.-Z. m.
328
7,1%
Bács-Kiskun m.
47
1,0%
Baranya m.
201
4,4%
Békés m.
12
0,3%
Csongrád m.
72
1,6%
Fejér m.
303
6,6%
Győr-Moson-Sopron m.
67
1,5%
Hajdú-Bihar m.
292
6,4%
Heves m.
81
1,8%
Jász-Nagykun-Szolnok m.
109
2,4%
Komárom-Esztergom m.
76
1,7%
Nógrád m.
34
0,7%
Pest m.
1929
42,0%
Somogy m.
202
4,4%
Sz.-Sz.-B. m.
52
1,1%
Tolna m.
95
2,1%
Vas m.
94
2,0%
Veszprém m.
126
2,7%
Zala m.
123
2,7%