Farkasfül a tarsolyban

A Bakony mindig is közkedvelt vadászterület volt. A középkorban az uralkodó és kísérete látogatott el erre, később a mindenkori királyi udvartartást is innen látták el vadhússal. A vadban gazdag területeknek és Károly Róbertnek köszönhetően Szentgál a vaddal adózó kiváltságos települések sorába tartozott – tudtuk meg Kákonyi Annától, a Laczkó Dezső Múzeum történész muzeológusától, aki A királyi vadászoktól az elvtársi vadászatokig – fejezetek a bakonyi vadászat történetéből címmel tartott előadást. A korabeli fényképek vetítésével, lőfegyverek, vadászkürtök szemléltetésével egybekötött időutazás a Múzeumi Szabadegyetem rendezvénye volt. A jelenlévők megtudhatták azt is, a farkast kilövő vadászok pénzdíjat kaptak, ha bizonyítékként „mellékelték” az elejtett állat valamely testrészét.

Kákonyi Anna, a Laczkó Dezső Múzeum történész muzeológusa A királyi vadászoktól az elvtársi vadászatokig – fejezetek a bakonyi vadászat történetéből címmel tartott előadást (Fotó: Penovác Károly)

A tudatos vadgazdálkodás megteremtése a 19. század végén alakult ki, főként olyan főúri családokhoz kötődően, mint a Nádasdyak vagy az Esterházyak. Az aranykor egyik képviselője gróf Nádasdy Ferenc volt, akinek az Országos Magyar Vadászati Védegylet felállítását és a kor szakmailag megalapozott és időtálló vadászati törvényét köszönhetjük. A második világháború után az egykori uradalmak erdőbirtokait államosították, az elkobzott területek egy részét újonnan megalakuló vadásztársaságoknak adták bérbe. A Kádár-érában a vadászat szintén a politikai elit társasági életéhez tartozott, jellemzőek voltak a diplomáciai szerepet is betöltő protokollvadászatok.

Az előadás elején a Bakonyi Vadászkürt Egylet fúvósai léptek fel. A rendezvény végén pedig a jelenlévők tehettek fel kérdéseket és szólhattak az előadáshoz. A Múzeumi Szabadegyetem következő, januári előadásának témája: Üveghuták a Bakonyban. Előadó: Dohnál Szonja művészettörténész.