Hétvége

2014.08.08. 10:15

Vendégsarok: Az erdélyi csorba

Az egyre népszerűbb erdélyi kirándulásokról hazatérő barátaim sokszor emlegetik ezt a balkáni levest csorba-levesként.

Ettől ugyanúgy áll égnek a hajam, mint amikor azt mondják: bacon-szalonna, ugyanis a csorba török eredetű szó, jelentése: leves... A nyári meleg napokon jól jön egy könnyű, savanykás egytálétel, ami kenyérrel, vagy anélkül fogyasztva, kiválthatja az egyik étkezést.

Ha igazi erdélyi, pontosabban román csorbát akarunk készíteni, akkor „bors”-ra lesz szükségünk, ami alatt nem a Piper nigrumra gondolok, hanem a korpaciberére. Ez nagyjából úgy készül, mint a kovászos uborka, csak uborka nélkül: egy kilogramm korpára három liter enyhén sós, forró vizet öntünk, amikor kihűlt, beleteszünk egy szelet fehér kenyeret (opcionálisan egy kevés lestyánt), az üveg száját kistányérral lefedjük, és meleg helyre állítjuk. Naponta egyszer leszedjük róla a habot és legalább kétszer megkavarjuk. A hőmérséklettől és a hozzávalóktól függően három-öt nap alatt megsavanyodik, és ugyanennyi időn belül kell felhasználni, mert megromlik. De felhasználhatjuk a levesünkhöz a kovászos uborkánk levét is, én személy szerint erre voksolnék, mert gazdagabb ízt ad. Ha nincs igényünk a tökéletesség keresésére, elégedjünk meg a citromlével vagy a tárkonyos borecettel történő savanyítással.

Azt mondják, a csorbába akkor kerül hús, ha beteg az állat vagy beteg a gazda. De mi tekintsünk el ettől a góbéságtól, tegyünk bele bátran húst, lehetőleg minél többfélét. Négy személyre fél kilogramm húst felkockázunk – ami lehet csirke, pulyka, birka, disznó vagy marha, vagy akár mind az öt –, és megpirítjuk zsiradékon. Ha többféle hússal dolgozunk, és ez az igazi, mindig erősorrendben rakjuk bele: először a marhát, később a többit, megfelelő sorrendben, aszerint, melyik milyen gyorsan fő meg. Amikor lepirult, hozzáöntünk egy kis fehérbort, hagyjuk elfőni. Közben felaprítunk egy szép nagy fej hagymát és hozzáadjuk.Amíg ez szép csendben fonnyad a kicsi tűzön, megtisztítunk és feldarabolunk kockára két szál sárgarépát, egy gyökeret és egy kisebb zsenge karalábét, egy fej fokhagymát és bármilyen idényzöldséget, amit a család szeret.A húst felöntjük másfél liter vízzel, majd hozzáadjuk a kockázott zöldségeket is – ha kell, ezeket is erősorrendben, hogy egyszerre főjenek készre. Megsózzuk okosan, rádobunk egy kis friss zöldfűszert (tárkonyt, petrezselymet, lestyánt vagy borsikafüvet és kaprot), és kis lángon, lefedve hagyjuk főni. Amikor a zöldség is puha, elkészítjük a tejszínes eresztéket. Készülhet tejjel, tejszínnel, tejföllel. Egy púpos kanál lisztet csomómentesen elkeverünk két deciliter tejjel vagy tejszínnel, hőkiegyenlítünk (hozzáadunk pár merőkanálnyi forró levest), alaposan megkeverjük, majd vékony sugárban elegyítjük a levessel. Beforraljuk, majd savanyítjuk a ciberével. No, az egészet itt lehet elrontani, mert ha a cibere nagyon savanyú, akkor a csorba lesz ehetetlen, ha viszont híg, akkor a levesünk lesz vizes. Itt is a fokozatos hozzáadást javaslom, kóstolgatás mellett.Igyunk hozzá száraz fehérbort vagy fröccsöt.

Címkék#tóth loon

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!