Hétvége

2014.12.18. 06:35

Üzent utána az ősi világ

- Soha el nem múló szerelem számomra a népművészet - ezt vallja Szuper Miklósné Bohus Judit Gránátalma-díjas alkotó, aki a fél életét kedvenc hobbijának szentelte. Negyven éve, hogy elkötelezte magát a hímzéssel, s jó húsz éve, hogy tanítja ezt a csodálatos mesterséget, amivel nem csak magának vívott ki rangot a megyén kívül is.

Mátételki András

A három éve nyugdíjba vonult füredi asszony kapcsolata a hímzéssel 1973-ra nyúlik vissza. A kalocsai motívumok után megtanulta a gépi lyukhímzést, majd a csipkekészítést. Két évtizeddel ezelőtt Csepelen - akkor még a fővárosban élt családjával - hozta létre az első hímzőkörét. Noha csak tíz évvel ezelőtt költöztek le Balatonfüredre, megyénkben már régóta jól ismerik, ugyanis férje, immár jó két évtizede, az egyik alsóörsi üdülő gondnoka, ahol Judit is gyakran megfordult. Paloznakon 1993-tól oktatja az ügyeskezűeket, akik az első időkben több tájegység hímzésén keresztül sajátították el az öltés technikáját. Előszeretettel foglalkoztak a fehér hímzéssel, ami erre a tájegységre jellemző volt egykoron. Egy évtized múltával kiadványban mutatták be a szebbnél szebb alkotásaikat, majd kiszélesítették munkásságukat: a veszprémi Laczkó Dezső Múzeumban fellelt keresztszemes és gyapjú szabadrajzú hímzéseknek fogtak hozzá. Tavaly újabb könyvet adtak ki gazdagon illusztrálva fotókkal, az alkotók vallomásaival - immár húsz évet felölelve. A közel 800 kézimunkájukból 150 zsűrizett: több mint a fele a legmagasabb minősítést szerezte meg.

Bohus Judit megmutatta azt az erdélyi szász párnát, amit a paloznakiak készítettek, s idén a Békés megyei textilkonferencián - a garnitúra többi részével együtt - ezüst díjat kapott.

A tizenkét éve alakult Alsóörsi Csipkeműhely tagjai nem akármilyen startot vettek tíz évvel ezelőtt: megalakulásuk második esztendejében már országos kiállításokon szerepeltek. Készítettek többek között tálcakendőt, asztalközepet, viseleti darabokat, egyházi liturgikus mintákat. Ez a műhely hat évvel ezelőtt hozta létre a településen az Örökség Díjat, amit annak ítélnek oda, aki a legtöbbet teszi a magyar kultúráért, Alsóörs közösségéért.

A Tihanyi Hímző- és Csipkeműhely alakulásának 10. évfordulóját idén szeptemberben ünnepelték. A szorgos női kezek alól egyebek között székelydállyai gyapjú szobabelsők, meződsági futók, szamosujvári asztali terítők, tardi főkötőminták és matyó futók kerültek ki. Összességében több tucat kézimunkával büszkélkedhet az alkotó közösség. Helyi és országos kiállításokon vettek részt.

A Balatonfüredi Örökségünk Hímzőműhely is tíz éve alakult, amikor a Szuper házaspár a városba költözött. Judit úgy érezte, kötelessége átadni azt tudást az itt élőknek is, amit hosszú évek alatt elsajátított. Ők is szép sikereket értek el országos pályázatokon. Feldolgozták a Dunántúli Református Gyülekezet Úrasztal terítőit, azaz a füredi református templom 1792-ből és 1762-ből származó anyagait, amelyeket nemrég zsűriztek. Mindegyik A kategóriás minősítést kapott.

Kedvünkért Judit asszony felvette azt a piros kötényt, amelyet a Pest megyében élő szlovák nemzetiségiek is viselnek

- A Balaton-felvidéki hímző kultúrát szeretném mind szélesebb körben elsajátíttatni, hiszen ez nemzeti kincsünk - mondja Bohus Judit. - E tájegységnek a csipkéje és a hímzése bekerült a Veszprém Megyei Értéktárba, de addig nem szeretném letenni a tűt, befejezni a pályafutásomat, míg nem nyilvánítják hungarikummá a népművészetnek ezt az ágát. Nagy segítséget kaptunk eddig is S. dr. Lackovits Emőke néprajzkutatótól, aki a megyénkben felelhető csipkéket gyűjtötte és gyűjti mind a mai napig úgy, hogy járja a településeket, idős asszonyokkal beszélget. Én arra vállalkoztam, hogy ezeket az értékeket újra fogalmazzam a mai kor öltözködés- és lakáskultúrájának megfelelően. Alkotó csoportjaimmal - közel 40-en vagyunk - évente 2-3 pályázatra nevezek be. Ez 10-12 garnitúra szobai textíliát jelent a függönytől az asztali terítőn, a falvédőn, a párnákon át a futókig. Úgy dolgozunk, hogy én előrajzolom a mintákat a textilekre, a többiek pedig kiválasztják, hogy mit kívánnak megvalósítani. Nem olcsó az alapanyag, hiszen egy garnitúra szobabelső - ami tizenkét darabból áll - alapanyaga és a hozzávaló hímző cérna 120-150 ezer forintba kerül. Viszont, közel egy évi (!) munka után, akár félmillió forintot is ér. Kikötés, hogy az alkotója hat évig nem használhatja, azaz nem díszítheti vele az otthonát, hogy újabb kiállításokra lehessen elvinni ezeket eredeti színükben. Mindebből sejthető, hogy az önkormányzatok több százezer forintos támogatása nélkül nem tudnánk megvalósítani álmainkat, illetve másoknak örömet szerezni egy-egy kiállításon. Tudja, amikor azt kérdezik tőlem, hogy miért csinálom ezt évtizedek óta, Kőrösi Csoma Sándor gondolataival válaszolok: „ Üzent utánam az ősi világ, vérembe lopta áramát. Az utat én akartam, mert engem akart az út. ( ) Magyar dicsőségeinket hirdessétek!”

Judit elmondta még, hogy a négy megyebeli csoportjában többnyire nyugdíjas korúak dolgoznak, közülük csak néhányan tartoznak a fiatalabbak, a 30-40 évesek közé. Némileg aggódik az utánpótlásért, ugyanis már szeretné átadni a stafétabotot - stílusosan szólva, a tűt és a cérnát -, az ifjabb nemzedéknek. Negyven év alkotómunka után - 400 zsűrizett munkájából 150 A kategóriás minősítést kapott - már lazítana a feszített tempón, ugyanis állandóan úton van. Ráadásul ősztől elvállalta az összesen 60 órás Újra öltünk, örökítünk elnevezésű tanfolyam irányítását Tótvázsonyban, Felsőörsön, Balatonfűzfő-fürdőtelepen, míg Lovason „csak” besegít.

Ki tud-e valaha is szállni ebből a szépséges világból?

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!