Hétvége

2014.04.03. 18:27

Sült birkaszemet a vendégnek!

Veszprém - Aludtak már jéghotelben meztelenül méregdrága pénzért? Ennének cápahúst, ha tudnák miért olyan különös a szaga? Elhiszik, hogy egy magyar újságíró kedvéért Svédországban megállítottak egy vonatot?

Mátételki András

Az ismert rádióriporter, Lantos Gábor úgy töltött száz napot az északi országokban, hogy szívességi alapon kapott szállást, amit előre a világhálón leszervezett. Hét országban 43700 kilométer tett meg vonattal, busszal, hajóval, autóval, repülővel és kutyaszánnal, s eközben számos érdekes emberrel találkozott. Úti élményeiről szóló könyvét a veszprémi Pannon Egyetem Világjáró Klubjában mutatta be.

A londoni olimpiát is megjárt újságíró tavaly év elején indult útnak. A norvégokról elmesélte, hogy akkor kezdett meggazdagodni az ország, amikor a Shell-társaságnak engedélyt adtak (1968) a tengeri olajfúrásokra. A jólét miatt álomországban érzik magukat az ott élők, ezért is kavarta fel őket mélyen a Breivik-féle gyilkosságsorozat, amikor a szélsőséges fanatikus 70 ember életét oltotta ki Utoya szigetén, mert gyűlölte a muszlimokat. (A gyilkos ma egy háromszobás luxus börtönben lakik Oslóban.) Amúgy az északi országokban megengedőek a bevándorlókkal, igaz, fél liter tömény elfogyasztása után kicsit másképpen vélekednek


A svédországi Jokkmokk-ban megrendezett rémszarvas-felvonuláson népviseletbe öltöznek a lappok (a számik), akikre több ezren kíváncsiak minden év februárjában (Fotó: Lantos Gábor)

 

Megdöbbentette a riportert, hogy mennyi tehetséges magyar fiatallal találkozott odakint, akiknek bizony meg kellett küzdeniük a nyelvi nehézségekkel. Az előadó megjegyezte, a külföldön élő magyarok tavaly előtt 545 milliárd forintot küldtek haza, hogy támogassák szeretteiket.

Ami a norvégok természet szeretetét illeti: egy hétórás utat megtevő vonat elejére videokamerát szereltek fel, amely megörökítette a 3-4 évszakon átrobogó szerelvény mesés útját. Ebből háromrészes film készült a tévének. Az egyik legnézettebb adásnak bizonyult, ezért egy hasonló tájfilmet készítettek egy hajóról - szintén nagy sikerrel.

A sport nem csak náluk, Svédországban is népszerű, nem véletlenül értek el remek sikereket a legutóbbi téli olimpián is. A minden márciusban megrendezett 90 kilométeres Vasa sífutáson 16 ezren (!) álltak rajthoz, ebből mindössze kétszáz volt profi sportoló. Ugyanekkora távot augusztusban is megtesznek a túrázók négy nap alatt. Viszont kétezernél több jelentkezőt nem fogadnak el a szervezők, így aztán az adott napon 13 perc alatt elfogytak a helyek a világhálón.

Lantos Gábor a Feröer-szigeteken is járt, ahol már ezer éve a bálna húsa a fő eledel. Csak annyi állatot fognak ki (ezt a világban sok helyütt helytelenítik), hogy az ott élő családoknak jusson elég hús, amelyet fejadagként mérnek ki nekik. A cápáról elmondta, hogy mivel ennek a porcos halnak nincs húgyvezetéke, a felesleges anyagot a bőrén keresztül engedi ki, amitől bizony jellegzetes szaga lesz. A húsát fél évre 75 centiméter mélyen a földbe ássák, majd ugyanennyi ideig szárítják. Még ekkor is jó gyomor kell az elfogyasztásához. A sült birkaszemről nem is beszélve, amivel a háziak a vendégeknek szoktak kedveskedni.


Lantos Gábor egy lazacvágóhídon is járt, amiről részletesen írt a könyvében (Fotó: Mátételki András)

 

A finnek feltétel nélkül szeretnek bennünket, magyarokat, s többet tudnak rólunk, mint mi róluk. Az egyik vasúti pályaudvaron, a kígyózó sor ellenére, 15 percig mesélt magyarországi élményeiről egy pénztáros, aki Berettyóújfalun járt madárlesen. Vonat! Lantos Gábor az észak-svédországi Luleaból a norvégiai Narvikba utazott, amikor lerobbant a nagy hidegben a mozdony. Mivel ki volt számítva az ideje, gyorsan vissza akart utazni a kiinduló állomásra, hogy átüljön egy repülőre, ezért megkérte a kalauzt, állítsa meg a szemből érkező vonatot. Megállította neki. Megtörténhet ilyen Magyarországon? - tette fel a költői kérdést a sportriporter, akinek amúgy hobbija az utazás. Legközelebb Ausztráliában kíván eltölteni egy hónapot.

Elhangzott, hogy a 15 ezres lakosú Grönlandon a lakosság egyharmada Thaiföldről származik. Sok az elvált thai nő, akik javarészt saját konyhás éttermeikben dolgoznak. Hogy miért mentek a napsütötte országból a zord, távoli vidékre, s miért hagyták el párjukat (vagy fordítva), nem derült ki az előadásból. A 100 nap ÉSZAKON című könyvből bizonyára erre is feleletet kapnak majd az olvasók.

A szerző arról külön beszélt, hogy az általa bejárt országoktól van mit tanulnunk a másság elfogadása terén. Ott a kerekesszékes, sérült emberektől nem elfordulnak az utcán, hanem segítik őket, leállnak velük beszélgetni, s a gyerekeket nem rángatják el mellőlük. Ezt a szemléletet már az iskolában oktatják.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!