Pánikra nincs ok, de figyelni érdemes - állítja Bálint gazda

Dr. Bálint Györggyel, avagy közismertebb nevén Bálint gazdával egy füredi kiállítás megnyitóján futottunk össze. A 95. születésnapját éppen hétfőn ünneplő kertészmérnök-újságírót arról kérdeztük, mennyire kell komolyan venni az ilyen rendkívüli híreket.

- A legendák, áltudományos nézetek mostanában talán nagyobb teret kapnak, mint korábban. Ilyen kérdés az is, valóban olyan óriási átalakulás zajlik-e a természetben, mint amit egyes újsághírek alapján hihetnénk. Én azt látom, hogy a természetben egy folyamatos átalakulás, folyamatos fejlődés zajlik, ami most talán egy kicsit valóban meggyorsult, párhuzamosan a civilizáció alakulásával, de nincs szó valamilyen rendkívüli mértékről.

A talán különlegesnek mondható változásokról egy olyan példát is mondott, aminek maga is szemtanúja.

A 95 éves Bálint gazda szerint kicsit felgyorsult a növényvilág átalakulása (Fotó: Győrffy Árpád)

- Terjedőben van Magyarországon is egy finom ízű, ehető növény, amit egész egyszerűen áfonyának neveznek. Valójában semmi köze az erdei áfonyához, csak Amerikában ezt a nevet adták neki, mert hasonlóan kék bogyója van. A növény eredetije málunk is jól ismert, csak éppen mérgező gyomnövényként, amit fekete ebszőlőnek, solanum nigrumnak hívnak. Különösen a nitrogénben gazdag árokpartokon, szérűk, trágyadombok közelében található meg. A bogyóit mi évszázadok óta egészségre ártalmasként tartjuk nyilván, se ember, se állat nem fogyasztotta. Az amerikai kutatók ebből a növényből nemesítettek egy olyant, ami elvesztette a mérgező hatását. Mostanra sok helyen megtalálható az országban ez a nemesített változat is. Hozzám is sokan küldtek belőle vetőmagmintákat, és beszámoltak a termesztéséről. A zöld bogyói beérve feketék lesznek, valóban nagyon hasonlítanak az áfonyára, közvetlenül fogyasztva is finomak, és nagyon jó ivólevet, dzsemet is lehet belőle készíteni. Senki se gondolta volna tíz évvel ezelőtt, hogy ez a mérgező növény egyszer majd emberi fogyasztásra alkalmas, kellemes csemege lesz, miközben botanikailag ugyanúgy solanum nigrum.

Bálint gazda azt jósolja, hogy a növény új változata néhány év alatt el fog terjedni a kiskertekben, mert nincsenek természetes ellenségei, sincs semmilyen kártevője, vagy betegsége.

A növényvilág korábbinál gyorsabb változásait a nemzetközi kereskedelem megerősödésével magyarázza, mert ezzel nagyon sok idegen növény kerül be az országba, ahogy a nemesített fekete ebszőlő is.

- Amikor ezt a szakmát elkezdtem, azt a célt tűztem magam elé, hogy a magyar flóra képviselőit jól megismerem. Ma már ez nem elég, mert rengeteg külföldi származású növény került el hozzánk. Ezek egy része nagyon jól gyökeret vert a magyar földben, mert megvan az az élettani előnyük, hogy nincs természetes ellenségük, kártevőjük, betegségük, ahogy a fekete ebszőlő esetében is láttuk.

Bálint gazda is megerősíti, hogy az ilyen idegenből érkezett növények között lehetnek olyanok is, mint például az utóbbi időben közismertté vált kaukázusi medvetalp, ami nem annyira hasznos számunkra, sőt akár veszélyeket is hordozhat. Ennek ellenére úgy véli, nincs okunk pánikra ezek miatt.

- Valóban vannak olyan problémák, amikre figyelni kell. A botanikusok figyelik is az ilyen ügyeket, de jelenleg én semmi olyan kockázatot nem látok a magyar flórában, amely valami különösebb veszélyt jelentene az emberekre - mondta  Bálint gazda.