Ötven évig gyógyított

A korszak, amit átélt, ma már történelem, személyes élete ennek csak egy nagyon kis szeletét jelentette. A fél évszázadra visszatekintve viszont egy olyan sorsba pillanthatunk bele, ahol a mozgatórugót mindig az emberség jelentette. Akkor is, mikor Pécsett egyetemistaként belesodródott az '56-os forradalomba, és akkor is, mikor olyan helyiségekben rendelt, melyekben nem volt csapvíz és nem tartozott hozzájuk WC sem.

Akkoriban, mikor a mentők kiérkezési ideje még gyakorta elérte az egy órát is, a körzeti orvosnak egészen másfajta munkát kellett  végeznie  az életmentés nem egy esetben kizárólag rajta múlott. De ha ő keresi a számára fontosabb mozzanatokat az életében, nem a látványos elemeknél ragad le, hanem a hivatás ellátásának körülményeinél és az embereknél.

Azoknál, akiknek nagyon sokat köszönhet és akiket nagyon tisztel, és azoknál, akiken segíthetett. Egy ilyen ívű életpályánál azonban az időrendiséget sem lehet mellőzni. - Első generációs orvos - ezt is leíró tényként közli, nem büszke rá, sem előnyt, sem hátrányt nem jelentett neki. Viszont ma már a családban - oldalágon - több orvos is van, akik számára ő is mintát, modellt jelentett.  

Fizikai dolgozó szüleit Budáról vetette a sors Zircre, édesapja kertészként került a környékre, majd a család a Bakony fővárosában épített házat. A három fiúgyermek közül az elsőként született Gusztáv már gyerekkorától orvos szeretett volna lenni. Annak dacára, hogy evangélikus vallású lelkészük lelkészi pályára, míg az általános iskola igazgatója pedagógusi területre orientálta.

Dr. Hevesi Gusztáv 51 évi gyógyítómunka után vonult nyugállományba (Fotó: Varga Domokos Péter)

A két másik pálya sem állhatott távol tőle, mert az orvoslásban a fő  vonzerőt az jelentette számára, hogy itt, ezen a területen segíthet az embereken. Pápán, a Türr gimnázium bocsátotta útjára, ahol megtanították szinte mindenre, amire az élete folyam szüksége volt vagy még inkább lehetett. Az orvosegyetemet Pécsett végezte, világhíres professzorok alkotó, szellemi táborában. Itt érte '56, amelyből egyetemistaként nem maradhatott ki. Vonult az utcán a tömeggel, később őket is felfegyverezték.

Szerencsére, a puskáját elsütnie nem kellett - valószínűleg ezért is nem lett bántódása a forradalom leverése után -, a Pécs környéki falvakban 28 Csepel teherautónyi élelmet gyűjtöttek, amit felvittek Pestre, a forradalmároknak. Mire hazaértek, már vonultak is be a városba a szovjet csapatok. Egyik legfontosabb célpontjuk az egyetem volt, harckocsikkal álltak a kollégium elé. Ők a tankok előtt álló mongol katonagyerekek elé tették le a fegyvert.  

Munkáját Zircen kezdte, ahol két év után kinevezték a III. számú körorvosi körzetbe körzeti orvosnak. Az Erzsébet Kórház orvosairól hosszan, részletesen beszél, ha rajta múlna, a saját életéről szóló írást szinte kizárólag a nagy elődök méltatásával töltenénk ki: Lux Sándor igazgató úrról, aki balkezessége ellenére kiválóan sebészkedett, Varga Endre doktorról, aki a belgyógyász, labor- és röntgenfőorvosi tisztséget is elláta egyben, de leginkább Semmelweis Ferencről, akinek nagybátyja volt az Erzsébet Kórház első igazgatója, és aki vérági rokona lehetett a nagy Semmelweis Ignácnak, az anyák megmentőjének.

A körzetben az apácaságból kényszerből kikerült Teréz nővérre és más segítőire, többek között a bábaasszonyokból lett orvos- asszisztensekre emlékezik szívesen.  Nagy változást jelentett pályájában és az életében, hogy - egy súlyos betegség után - elvállalta a környék termelő- egységeiben az üzemorvosi megbízatást.

Hozzávetőlegesen két évtizedig ez töltötte ki az életét, a szó szoros értelmében, mert az üzemorvosi szolgálatot a semmiből kellett létrehozni. Miután kialakították a rendszerét és kiválóan működött, 1992-ben központilag megszüntették. Négy és fél évre volt ekkor a nyugdíjkorhatártól Hevesi doktor, és újra háziorvosságot vállalt. Már éppen nyugdíjba ment volna, mikor az unióba lépésünk miatt arra kötelezték az országot, hogy ismét hozzák létre az üzemorvosi szolgálatot, igaz, új néven. Felkérték ennek a vezetésére, amit el is vállalt, majd végzett is 17 évig.

Arra büszke vagyok - mondja -, hogy egyetlenegy napot nem hiányoztam ebben az időszakban úgy, hogy az ne le lett volna fizetett szabadság. És még valamire büszke. Arra, hogy amiként idős korára szeretve tisztelt  példaképe, dr. Semmelweis Ferenc a helyiek szemében Feri doktor lett, úgy ő mára megkapta a zirciektől a Guszti bácsi titulust. Akkor is nagyon fontos ez számára, ha nem tudja kiakasztani szobája falára, mint ennek hivatalos változatát, a Zirc város díszpolgára címet.  

Feleségével, Menczel Klárával Zircen ismerkedett meg, már 53 esztendeje élnek együtt. Megtartották az aranylakodalmat, templomban is - nyomja meg a szót Hevesi doktor, érzékeltetvén, milyen fontos helyet foglal el életé- ben a vallás. Ma a bakonyszentlászlói evangélikus egyház zirci fiókgyülekezetében presbiter. Két gyermekük mellett már négy  pontosabban kettő-kettő  unokájukban lelik örömüket idős korukban.

Némi unszolásra kapok két érdekes történetet a fél évszázadból. Az egyik még a pályája elején történt, egy lázgörcsös csecsemőhöz hívták ki Lókútra. Tél volt, hatalmas hóval, ezért a doktort is csak hómaró tudta kivinni. A kicsi már eszméletlen volt, minimális életfunkciókkal. Eszközök nélkül, szívmasszázzsal és szájból szájba lélegeztetéssel másfél órán keresztül tartotta életben, mire a mentők kiértek. A kisgyerekből férfi lett, ma is él, van ugyan némi agykárosodása, de mindenféle fizikai munkát el tud végezni. Egy másik esetben Nagyesztergárra hívták, mondván, hogy a nagylánynak vesegörcse van. Belépve azonnal megérezte a magzatvíz jellegzetes szagát, rögtön szólt, hogy hívják a mentőt. De a szülők hatalmas meglepetésére a csecsemő még a kezei között született meg, mert a nagylány már a kitolási szakban volt. A doktort meghívták a keresztelőre.