Hétvége

2017.06.30. 18:16

Még visszafordítható a klímaváltozás!

A meteorológiai mérések 19. századi megkezdése óta a tavalyi év volt a legmelegebb a Földön. Az éghajlatváltozás hatásait mérsékelni lehetne, ha a következő évtizedekben sikerülne az emberiségnek jelentősen csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását.

Marton Attila

A tudósok évtizedek óta kongatják a vészharangot, a közvélemény és a döntéshozók azonban a kétezres évekig kevéssé vettek tudomást a bolygót érintő klímaváltozásról. Az egyre gyakrabban pusztító szélsőséges időjárási jelenségek, legyen szó özönvízszerű esőzésekről vagy komoly aszályokat okozó, hetekig tartó hőhullámról, egyre inkább ráirányítják a figyelmet az egyik legfontosabb globális problémára.

A 2016-os év ismét globális hőmérsékleti rekordot hozott, a középhőmérséklet mintegy 0,8 fokkal volt magasabb, mint az 1961-1990-es időszak átlaga, mondja Lakatos Mónika, az Országos Meteorológiai Szolgálat éghajlati szakértője. Súlyos aszályok sújtották Dél- és Kelet-Afrika, Közép-Amerika egyes területeit, erdőtüzek okoztak kárt Kanadában, az USA-ban és Portugáliában, Ázsia keleti és déli részein tömeges halálozásokat okozó áradások, földcsuszamlások pusztítottak, miközben a szakemberek tavaly nyolcvannál is több trópusi ciklont detektáltak világszerte.

A hőhullámok főként Afrikát és Ázsiát sújtották, a kuvaiti Mitribahban 54 Celsius-fokot mértek, ezzel megdőlt a korábbi ázsiai hőmérsékleti rekord, részletezi a szakember.Lakatos Mónika kiemelte, nem minden szélsőséges időjárási jelenség írható a globális felmelegedés számlájára, de bizonyos szélsőségek gyakoribbá váltak a mérések szerint, és több szélsőséges eseményről feltételezhető, hogy nem következett volna be az ember okozta globális felmelegedés nélkül.

Az éghajlatváltozás legnyilvánvalóbb jele a globális felszínhőmérséklet emelkedése. Az általános melegedő tendenciával együtt egyre több országban mérnek magas nappali maximum- és éjjeli minimum-hőmérsékleteket, egyre intenzívebb hőhullámok fordulnak elő. Hasonlót tapasztalhatunk ezekben a napokban is, de elég csak visszagondolni a 2015-ös nyárra, amikor ötször rendeltek el országos hőségriadót.Az éghajlatváltozás hatására évente 7-8 százalékkal zsugorodik az Északi-sark jégsapkája, és az északi félteke hótakarója is jelentősen csökkent, valamint olvadnak a gleccserek.

A változások hatására emelkedik a tengerszint, miközben az óceánoknak nem csupán a felső szintje, hanem a 3000 méter alatti rétegei is melegedtek az utóbbi évtizedekben. A tengervíz savasabbá vált az iparosodás kezdete óta, míg a trópusi vizekben nagy kiterjedésű korallfehéredést és -pusztulást figyeltek meg, magyarázza a klímaváltozás következményeit az éghajlati szakértő.Hazánkban a szélsőségesen meleg időjárás gyakoribbá válásában mutatkozik meg leginkább az éghajlatváltozás: Magyarországon a múlt század elejétől 2016-ig az országos éves középhőmérséklet 1,1 fokkal emelkedett.

Az ország középső és dél-alföldi területein a hőhullámos napok száma kéthetes növekedést mutat 1981-től. A csapadék mennyiségének változása kevésbé egyértelmű. Az európai tendenciákra az jellemző, hogy a magasabb földrajzi szélességeken nő, míg a Földközi-tenger térségében csökken a csapadék. Magyarország a két régió határán helyezkedik el, éves összesítésben nem jelentős, mintegy öt- százalékos a csökkenés, tavasszal viszont 17 százalékkal csökkent a csapadék a múlt század elejétől.

Lakatos Mónika éghajlati szakértő szerint az egyre gyakrabban pusztító szélsőséges időjárási jelenségek, legyen szó özönvízszerű esőzésekről vagy komoly aszályokat okozó, hetekig tartó hőhullámról, jégesőről, viharokról, egyre inkább ráirányítják a figyelmet a legfontosabb globális problémák egyikére   Fotó: archív, Penovác Károly

A jellemzők közé tartozik még, hogy hosszabbak a száraz időszakok, és az is, hogy nőtt a napi csapadékintenzitás, főleg nyáron.A klímaváltozás aktuális hatását hónapról hónapra megtapasztaljuk, de vajon mi várható a következő évtizedekben? Erről is kérdeztük a szakembert, aki túl sok jóval nem kecsegtetett.

- Az Országos Meteorológiai Szolgálatnál alkalmazott regionális klímamodellek szerint a magyarországi átlaghőmérséklet várhatóan tovább növekszik a 21. században: 2021-2050-re átlagosan 1-2 fokkal, 2071-2100-ra 3-4 fokkal, a legnagyobb mértékben nyáron és ősszel. A modellek az éves csapadékmennyiségben nem mutatnak jelentős változást, évszakosan viszont átrendeződésre számíthatunk: nyáron a csapadék csökkenése, ősszel és télen pedig a növekedése valószínű, a tavaszi változások előjele még bizonytalan. Hosszabbak lesznek a száraz időszakok is, különösen az ország egyébként is szárazabb déli és keleti tájain.

A jelenlegi modellkísérletek alapján Magyarországon nagy az esélye egy melegebb, aszályosabb nyarakkal kísért éghajlat felé való elmozdulásnak az évszázad végére - magyarázza Lakatos Mónika. A magasabb átlaghőmérséklettel párhuzamosan a napi minimum- és maximum-hőmérséklet értékei is növekednek: gyakoribbá válnak például a trópusi éjszakák, amikor nem süllyed 20 fok alá a levegő hőmérséklete, valamint a hőség- és a forró napok, amikor a napi maximum eléri a 30 és a 35 fokot, hívja fel a figyelmet az éghajlati szakértő.

Az Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) jelentése szerint 95 százalékos bizonyossággal megállapítható, hogy az emberi tevékenység áll az 1950-től napjainkig terjedő időszakban megfigyelt globális átlaghőmérséklet-emelkedés hátterében, elsősorban a légköri üvegházgáz-koncentráció növekedése miatt.

Ahhoz, hogy ne váljon végérvényesen visszafordíthatatlanná a folyamat, az üvegházhatású gázok kibocsátásának markáns, a maihoz képest 60-80 százalékos csökkentésére lenne szükség a szakértő szerint. Fontos lépés volt, hogy a Föld 197 országából mára 148 aláírta az ENSZ 2015-ös éghajlat-változási keretegyezményét. A nagyobb szén-dioxid-kibocsátók közül az Európai Unió, Kanada, Ausztrália és Kína is csatlakozott az egyezményhez.

Oroszország egyelőre nem, és sajnálatos, hogy az egyezményt korábban aláíró USA kilép a megállapodásból.Amennyiben az iparosodás előtti szinthez képest a 2100-ig bekövetkező globális átlaghőmérséklet-növekedés mértékét sikerül két Celsius-fok alatt tartani, akkor a várható hatások még kezelhetők lesznek, ellenkező esetben világszerte olyan gyökeres változásokkal kell szembenéznünk, amelyekhez csak nagy pénzügyi áldozatok árán tudunk alkalmazkodni, hangsúlyozza Lakatos Mónika.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!