2015.01.07. 10:14
Hamvazószerdáig farsangolhatunk, azt követi a böjti időszak
Sümeg - A karácsonyt követő időszakban is számos ünnepet tart az egyház.
Jézus születését követő 12. nap, január hatodika a Vízkereszt ünnepe. Mint Nagy József kanonok elmondta, Vízkereszt a karácsonyi időszak második legjelentősebb ünnepnapja. A Magyar Katolikus Egyház döntése értelmében 2014-től ismét a napján emlékeznek meg arról, nem pedig a dátumhoz legközelebb eső vasárnapon. Jézus születésekor a három pásztornak, Gáspárnak, Menyhértnek és Boldizsárnak jelent meg, Vízkeresztkor az egész emberiség megváltója lett.
Vízkeresztkor vizet is szentelnek, amellyel év közben keresztelnek.
A farsangi szezon is ezen a napon kezdődik és hamvazószerdáig tart, ami az idén február 18-a. Farsang a vidámságé, régen ezekben a hetekben sokan kötöttek házasságot. A földművelésből élő népek a fagyos, hóval borított földeken nem tudtak dolgozni, a disznóvágásból volt hús, az előző évről termény és bor, így minden adott volt a vígadáshoz, a társasági élethez.
Vízkereszt napján a feldíszített Plébániatemplomban Nagy József kanonok mutatta be a szentmisét (Fotó: Tisler Anna)
A következő jeles nap Gyertyaszentelő Nagyboldogasszony ünnepe február másodikán. Jézust születését követő negyvenedik napon elvitte Szűz Mária a jeruzsálemi templomba bemutatni. Az idős Simeon a nemzetek világosságának nevezte őt. Innen ered, hogy Jézust gyertyával ábrázolják. Gyertyát tettek a megkeresztelés előtt álló csecsemő mellé, majd keresztelőkor is gyertyát adnak a szülőknek. A gyertya, a megvilágosodás jelképe végigkíséri a hívőket egész életútjukon. Több helyen a házasságkötéskor is gyertyát gyújtanak.
Hamvazószerda az elmúlásra, a bűnbánatra figyelmezteti a híveket. A hamvazószerdát követő nap a húsvétot megelőző 40 napos böjti időszak kezdete. Hamvazószerda előzménye, hogy az őskeresztények hamut szórtak a fejükre vezeklésként bűneikért. A Xll. századtól az egyház felvette a hamvazkodást ünnepei közé. Hamvazószerdán az előző év virágvasárnapján elégetett barka hamujával keresztet rajzolnak a hívek homlokára.
Az idén először állítottak betlehemet a templom előtti téren (Fotó: Tisler Anna)
A hamvazószerda előtti nap elnevezése, a húshagyó kedd már a 40 napos böjt kezdetére utal, ugyanis azon a napon volt szabad utoljára húst enni. Hamvazószerdát követi a torkos csütörtök, amely napon elfogyaszthatták a farsangi időszakról megmaradt ételeket, hogy azok ne vesszenek kárba. Ez a jobb módúak körében volt elterjedt bizonyos tájegységeken, a szegényebbek ugyanis csak annyit tudtak főzni, amennyit elfogyasztottak, náluk ismeretlenek voltak a nagy lakomák.
A negyven napos böjt időszaka a lelki felkészülés Jézus feltámadására, a testi és lelki megtisztulás, a hit elmélyítése. Ebben az időszakban már nem tartanak mulatságokat, a templomokban pedig nem hangzanak fel öröménekek.