Először jártak a Balatonnál az erdélyi gyermekotthon növendékei

Mind más okból kerültek az otthonba. Van, akinek a szülei meghaltak, van, akinek elváltak, vagy egyszerűen nem volt elég pénzük felnevelni a gyerekeket. A fiatalok nyugodtan közlik a tényeket, melyek mögött családok tragédiája sejlik fel. A kajántóiak azonban határozottan, felnőttesen, és készségesen állnak a riporteri kérdések elé. Tisztában vannak helyzetükkel, lehetőségeikkel. Élik a fiatalok életét, játszanak, szórakoznak, és végre először eljutottak a Balatonhoz is.

Terveik és elképzeléseik is vannak. A tizenhat éves Bírtta Izabella hat éve van az otthonban, az érettségi után egyetemre szeretne menni gyógytornász szakra, mint mondja azért, mert szeret segíteni másokon.

- Szerintem ugyanolyan helyzetben vagyok, mint egy kinti gyerek, csak annyi a különbség, hogy nem a szüleimmel lakom. A táborban jó, mert itt nem kell románul beszélni - mondta mosolyogva. Izabella szerint sokkal könnyebb lenne számára később Magyarországon dolgozni, mert a román nyelvet nehéznek tartja.

Izabella, Gábor és Zoltán mesélt a magyarországi élményeiről (Fotó: Penovác Károly)

A huszonhárom éves Fazekas Gábor tizenhét éve él az otthonban. Gábor már sokszor járt külföldön; Budapesten, Miskolcon, Kazinbarcikán, Debrecenben és Németországban is volt.

- Nekünk már az nagy dolognak számít, hogy eljuthattunk a Balatonig. Szép a táj, de fura, hogy mindenki magyarul beszél, mert én megszoktam, hogy románul beszélnek körülöttem - mondja. A fiatalember varrodában dolgozik, a későbbiekben külföldön helyezkedne el.

- Láttam sok mindent, amit eddig nem tapasztaltam. Nem tudom, mit hoz a jövő Romániában, de egyre rosszabb a helyzet; eladják az országot, jönnek a külföldiek, akik egyre többet kérnek, mi meg egyre kevesebbet kapunk - fogalmaz Gábor.

Szatter Zoltán 13 éves, 7 évesen került az otthonba. Zoli színjeles tanuló. Egyetemre szeretne menni, mérnöki szakra. Járt már Magyarországon korábban Debrecenben, az is nagyon tetszett neki. Röviden válaszol arra, hogy érzi magát, viszont a balatoni fürdőzésekről ő is lelkesen beszél.

- Ahhoz, hogy a gyerekek stabil lelkiállapotban legyenek, szükség van az otthon segítségére. Sokaknak, akik 18 évesek elmúltak, ez az utolsó esélyük, hogy támogatással eljussanak külföldre - fogalmaz dr. Dénes Tamás, a Pro Sanitatis Közhasznú Egyesület elnöke.

Az egyesület 2010-ben alakult, célja a hátrányos helyzetű tehetséges gyermekek támogatása. A Magyar Tenger Határok Nélkül II. elnevezésű programjuk során tíz, az otthonban nevelkedő gyermek álmát váltják valóra a balatoni nyaralással.

- Egyesületünk segítséget nyújt a határon inneni és túli, nehéz szociális és gazdasági körülmények között élő, hátrányos helyzetű közösségeknek, gyerekeknek. Ezidáig ruhákkal segítettük egy budapesti óvoda kis lakóit, kb. 7 tonna magyar nyelvű könyvet szállítottunk Beregszászra, 2013-ban tíz kárpátaljai gyermek táborozását biztosítottuk a Balatonnál - mondta dr. Dénes Tamás.

Jelen kezdeményezésük is a fenti célokat szolgálja, amely kapcsán tíz, az élesdi Kajántó Mária Gyermekotthonban nevelkedő erdélyi gyereknek mutatják meg a magyar tenger adottságait és Magyarország látványosságait. A szervezők bíznak benne, hogy a programok segíti a fiatalok magyarságtudatának fejlesztését, megőrzését. A gyerekek a balatonfüredi Andrea Panzióban töltöttek hat napot és öt éjszakát.

Závodi Zsuzsanna református lelkész szerint fontos, hogy helyi családokkal és fiatalokkal találkozzanak az erdélyi növendékek (Fotó: Penovác Károly)

- A kirándulásokat Veszprém és Sümeg városa is támogatta, emellett sok kisebb adományból állt össze a program. Mindez ettől is jó és szép, mivel civil segítséggel jött létre, nem pedig egy dúsgazdag pályázati forrásból. Az idei a második program, jövőre, ha lehetőségünk lesz rá, szeretnénk, ha négy régióból egyszerre érkeznének gyerekek. A kajántói fiatalok a sümegi várnál megtalálták a nagy Magyarország térképén Élesdet is, amit meglepetéssel néztek. Számunkra fontos, hogy érezzék, hogy ők is a magyar nemzethez tartoznak - hangsúlyozta dr. Dénes Tamás.

Számos erdélyi magyar családból származó gyerek kerül román állami intézményekbe, akik sok esetben az eredetükről semmit nem tudnak, és a magyar nyelvet sem beszélik. Nekik nagy traumát jelent, amikor kikerülnek a családból, és hogy olyan közegbe csöppennek, ahol a többiek nem beszélik a magyart. Ma már azonban a román állami gyermekvédelem is az élesdi otthonba küldi a magyar gyerekeket.

A Kajántó Mária Gyermekotthon 1997 óta működik alapítványként a Királyhágómelléki Református Egyházkerület égisze alatt. 2002-ben ifjúsági otthonnal bővült az intézmény. Az alapítvány olyan gyermekeknek biztosít állandó ellátást, akiknek a szülei szociális, egészségügyi, vagy egyéb okból nem képesek eleget tenni a neveléssel kapcsolatos kötelezettségüknek, ezért elveszítik szülői jogaikat. A gyermekeket részben vagy teljesen az otthonban helyezik el, a legtöbbjüknek nincs lehetősége a családba visszamenni.

Az otthon idén májusban indította le a 16+ programot, melynek célja, hogy megkönnyítse az fiatalok társadalmi integrációját, és szociális professzionális beilleszkedését.

A 16+ programmal a növendékek tudnak pénzt félretenni albérletre, és a munkakeresés idejére is biztosított az ellátásuk. A bevett gyakorlat szerint a gyerekek tizennyolc éves koruk után, ha az intézet becsukta a kapuit, senkihez nem fordulhatnak segítségért.

- Azért van létjogosultsága a 16+ programnak, mert az élet megmutatta, hogy szükség van rá, mivel a fiatalok sok esetben visszajöttek segítséget kérni hozzánk - mondta Dénes Éva, a Kajántó Mária Gyermekotthon intézményvezetője.

A román állam havi hatezer forint támogatást nyújt egy tizennyolc év alatti gondozott esetén, 18 év után pedig nem jár pénz. Élesden adományokból, pályázatokból tartják fenn az intézményt, és a programot. Jelenleg huszonhét 4 és 23 év közötti lakó van.

A fiatalok, akik a gyermekotthonban nevelkednek rá vannak kényszerülve a minél előbbi önálló életre, hiszen nincs szülői támasz, nincs hova visszatérni, főleg anyagi segítségért, egy esetleges munkahelyi beilleszkedési vagy egyéb kudarc esetén. Tizenhattól huszonöt éves korig vesznek részt a programban azok, akik még tanulnak, és anyagi támogatásra van szükségük, vagy dolgoznak, de még nincsenek meg az önálló élethez szükséges készségeik és feltételeik, illetve a munka mellett tanulnak.

- A gyermekotthonban nincs meg a szülői példa, ami a gazdálkodás, vagy a családi rendszer szervezését illeti. A 16+ program, arra is hivatott, hogy a fiatalok megismerjék saját készségeiket, tovább fejleszthessék azokat, illetve kialakítsák a még hiányzókat. A csoportot arra buzdítjuk, hogy olyan baráti kapcsolatokat alakítsanak ki egymás között, amelyek helyettesítik a család támogató szerepét - nyilatkozta Dénes Éva. Hozzátette: a családi nyaralásokon az egymás iránti figyelem, és a kapcsolatok elmélyülhetnek, illetve a problémák is könnyen felszínre kerülhetnek, olyan térben és időben, amely lehetőséget ad azok megoldására. A kirándulások ezeket az alkalmakat helyettesítik.

Egyre több családban felnövő fiatal küzd kapunyitási, ún. Pán Péter szindrómával. Az egyetemi tanulmányaikat elhúzzák, és anyagilag a szülőkre támaszkodnak. Az otthonban is megfigyelhető ez a jelenség. Emellett vannak, akik hirtelen önállósodni vágynak, de ők is segítségre szorulhatnak. Ha szakképzetlenül kerülnek ki a munkaerőpiacra, akkor nagyon kihasználják őket. Mindezekre a problémákra az intézmény igyekszik megoldást biztosítani.

Závodi Zsuzsanna református lelkész, a délutáni közösségi program házigazdája szerint fontos, hogy helyi családokkal és fiatalokkal találkozzanak az erdélyi növendékek, és kialakuljanak baráti kapcsolatok:

- Agapé (szeretet) vendégséget, vacsorát rendeztünk, hogy létrejöjjön a találkozás. Az, hogy mit jelent a vendégszeretet azt valójában mi tanuljuk az erdélyiektől. Hogy ebből egy kicsit visszaadhatunk, és hogy itt vannak nálunk, az a legnagyobb öröm, mely által megélhetjük a magyarság összetartozását is.

Az erdélyi Kajántó Mária Gyermekotthonban nevelkedő tíz fiatal töltött közel egy hetet a Balatonnál, miközben megnézték a környék látványosságait a Pro Sanitatis Közhasznú Egyesület szervezésében. A fiatalokkal és a szervezőkkel a veszprémi Március 15. úti református templomban beszélgettünk az egyik közösségi programjukat követően.

A Magyar Tenger Határok Nélkül II. elnevezésű program során tíz, az otthonban nevelkedő gyermek álma vált valóra a balatoni nyaralással