Életfogytig tartó perre ítélve

Felemelem a fejem a jegyzetelésből, ránézek, addig állom a tekintetét, amíg a szeme párássá nem válik, mint a szemüveg lencséje, ha a hidegről belépünk a meleg szobába. Nem akarom kivárni, amíg a szeme megtelik könnyel, ezért elfordítom a fejem. Nem is kérdezem tovább, nincs itt már miről beszélni. Ami eddig történt elmondta, most a tekintetéből azt is megértem, miért fontos neki annyira ez a per - élete munkája a háza, rendben akarja itt hagyni.

Földesi Ferenc háza Dudar központjában, a templommal szemben áll. Áll ugyan, de éktelen repedések csúfítják, gyengítik. A házszám alapján keresem, de mikor észreveszem a fal egész magasságában, a földtől az ereszig húzódó, helyenként 3-4 centiméter széles repedést, már tudom, hogy jó helyen járok.

Régi történet a házak repedése Dudaron, akkor kezdődött, mikor a szenet a falu alól elkezdték kibányászni. Földesi Ferenc már akkor is itt élt, mikor elkezdtek kutatni a szén után, még az ő udvarukban is végeztek próbafúrást. Megpróbálták elküldeni a munkásokat, de akkor más világ volt, mondták a fúróemberek, hogy ha úgy jobb, hát a rendőrséggel jönnek vissza. Aztán beindult a bánya, és aláírattak mindenkivel egy papírt, amiben az állt, hogy minden kárt megtérítenek, ami a szénkitermelés miatt következik be.

Amíg a szénbányák vállalat létezett, ez így is történt, Földesiék is kaptak 98 ezer forintot, mert már akkor is repedt a házuk. A sérült falakon leverték a vakolatot, újravakolták, lefestették, és nyoma sem maradt a repedésnek. De ahogy más házak, úgy az övék is tovább repedt - és reped még ma is, pedig már közel húsz éve, hogy felhagytak a falu alatt a bányászattal, nem létezik ma már a bányavállalat sem. A károkért meg per nélkül senki nem akar fizetni, legkevésbé a Veszprémi Szénbányák Vállalat jogutódjaként működő Bányavagyon Hasznosító Közhasznú Társaság.

Földesi Ferenc előbb a ház külső részén keletkezett repedéseket mutatja. Az egyiknél rábök egy tenyérnyi, fehér foltra: - Ez egy gipszpecsét - magyarázza. - Több kárbecslő is járt már nálam, az egyik azt javasolta, tegyek a repedésre egy gipszpecsétet, írjam rá az aznapi dátumot, így fogom tudni bizonyítani a változást. Látja, ezen látszik, hogy 1995. március 22-én tettem fel, kettéhasadt, a repedés tovább szélesedett a házon.

Nem pénzt akar Földesi Ferenc, hanem azt, állítsák rendesen helyre a házát, legyen olyan, mint a bányászat előtt volt. Mert így még eladni sem lehet, nincs ember, aki ilyen állapotban megvenné, komoly értékvesztést szenvedett az épület. Tizennyolc éve, mikor a jogi csűrcsavar elkezdődött, dehogyis gondolt ő arra, hogy 2011-ben még semmi nem oldódik meg.

Az előzményeket pontosan, forgatókönyvszerűen dr. Kiss-Jakab Árpád, a dudari károsultak mostani ügyvédje vázolja fel. 1954-től 83-ig tartott Dudar aláfejtése, másutt, a falu közelében lévő területeken 1993-ig bányásztak szenet. Külfejtés 1983-tól 89-ig történt - emiatt is károsodtak épületek, mi első hallásra igencsak furcsának hat. A szenet nem csak a föld alatt, hanem a külszíni fejtésnél is robbantással lazítják fel. Ám ezek a robbantások olyan erősek voltak, hogy a közelben lévő épületekben a légnyomás okozott károkat. 1992-ben előbb peren kívüli egyezkedéssel, majd 1997-től perrel próbálták elérni a kártalanítást. 2000-ben a Veszprém Megyei Bíróság elutasította a keresetüket, 2003-ban a Legfelsőbb Bíróság viszont hatályon kívül helyezte ezt az ítéletet. 2006-ban a Fejér Megyei Bíróság ismét elutasította kárigényüket, de 2007 áprilisában a Fővárosi Ítélőtábla közbenső ítéletben mondja ki, hogy "az alperest kártérítési felelősség terheli a felperesei ingatlanokban a Veszprémi Szénbányák külszíni és mélyműveléssel végrehajtott bányászati tevékenysége miatt". A jogi képviseletet ekkor már Kiss-Jakab Árpád látta el. Az után kérte fel Dudar akkori polgármestere, miután egy neves fővárosi ügyvédi iroda lemondta a károsultak képviseletét.

Egy ügyvéd szájából furcsán hangzik, de Kiss-Jakab Árpádnak ez a per nem üzlet. Munkának munka, de semmiképpen nem üzlet. Ő ugyanis itt született, ebben a faluban, és itt és élte le gyermekéveit, ifjúkorát. Elvégezte az egyetemet, majd pontosan akkor tette le a szakvizsgáját és vált saját jogán is ügyvéddé, mikor földijei jogi képviselet nélkül maradtak. Nem volt kérdés számára, hogy elvállalja-e az ügyet. Hiszen az érzelmi azonosulás mellett saját, megélt élményei vannak a bányáról, saját fülével hallotta 1985-ben a külszíni fejtésnél a robbantásokat.

A 2007 áprilisában hozott közbenső ítéletet nagy sikernek tartja, hiszen egy, már veszni látszó ügyben teremtődött meg a jogalap, kimondatott, hogy az ingatlanokban keletkezett károkért a felelősség a bányát terheli. 2008-ban a kártérítés pontos összegéért kezdtek perelni, ám ítélet azóta sem született. A bíróság újabb és újabb szakértői véleményeket kér, többek között bányászati szakértőt rendeltek ki - 418 ezer forintért. Ebben a szakvéleményben ismét elkezdték boncolgatni azokat a jogi kérdéseket, amelyekről már érvényes bírósági döntés született, így a kártérítési felelősség kérdését is - Kiss-Jakab Árpád véleménye szerint teljesen feleslegesen. A médiában közzétett nyilatkozatok szerint ma már nincsenek olyan bírósági ügyek, amelyek egy évnél tovább elhúzódnak - ehhez képest a dudariaknak a kártérítés nagyságáról indított pere a Fejér Megyei Bíróságon már két éve tart. Ebben az ügyben pedig azért is lenne szükség a mielőbbi ítéletre, mert a károsultak nagy része idős, 2007 óta három felperes is meghalt - jegyzi meg keserűen Kis-Jakab Árpád.

Hetvenkét esztendős Kovács B. József is, a 18 még perben álló károsult egyike. Ő körülbelül egy kilométerre lakik Földesi Ferenctől, de házán, a hozzá csatolt épületrészen hasonlóan nagy repedések keletkeztek. - Folyamatosan változik a nagyságuk - mutatja -, az egyik összezárul, a másik meg kétszer akkorára nyílik.

Negyven éve építette a házát, építési engedélyt csak úgy kapott, hogy alá kellet írnia, pontosan betartja a bánya által megszabott technológiai előírásokat. Ebben a dokumentumban azt is lefektették, ha a bányászati tevékenység miatt rongálódik az épület, a kárát megtérítik. Betartott minden előírást, de a papíron megígért kártérítéséért sziszifuszi harcot kell folytatnia. Mikor még a falu alatt fejtették a szenet, éjjel az ágyában halotta a föld mélyén a morajlást, a robbantások hangját. Egy ideig dolgozott a bányában is, ismeri a technológiát. Két és fél, másfél méter között volt a kibányászott szénréteg, plusz a meddő. Az üreget, ahonnan ezt kiszedték, a fejtés után ki kellett volna tölteni, beiszapolni. - Ez nyilván nem történt meg sok helyen - állítja -, hát persze hogy mozgásban van még most is a föld. A szomszédja udvarán pár éve másfél méter mély hasadás keletkezett, szerencsére az épületekben ekkor konkrét kár nem keletkezett.

Emlékszik, miután tetemes összeget fizettek az előző ügyvédnek, megígérte nekik, hogy viszi előre az ügyet, "de alighanem csak a kapuig vitte". Kovács B. József sem pénzt akar, hanem a háza helyreállítását, de már nem olyan bizakodó, mint tíz éve volt. - A Jóisten tudja, megérem-e - igazítja beszélgetése fonalát ő is az itteniek legfontosabb problémájához.

A Jóisten mellett erre a kérdésre földi feleletet is várnék. A Fejér Megyei Bíróság elnökéhez, dr. Soós Gyulához fordultam az alábbi levéllel: "Kérem, tájékoztasson arról, mi az oka a károk összegszerűsége miatt 3.P.21.7992008 ügyszámon indított per elhúzódásának! Miként egyeztethető össze ez a tény azzal, hogy emiatt idős, anyagilag nagyon rossz körülmények között élő, a szó szoros értelmében vett szegény, idős emberek életük utolsó éveiben nem kapnak kielégítő jogszolgáltatást? Miként egyeztethető ez össze a jogállamiság alapelveivel?

Kérem tájékoztasson arról is, mikorra várható a per folytatása, mikorra várható ítélet? Mit remélhetnek a 70 év feletti, idős emberek, akiknek a házain több centiméter széles repedések éktelenkednek?"

A bíróság elnökétől egy nap elteltével választ kaptam. Ebben pontosan leírta az előzményeket, kiemelve, hogy hozzájuk a Legfelsőbb Bíróságról 2008. április 11-én érkeztek vissza az iratok, heteken belül intézkedtek a tárgyalás kitűzésére. Időrendben közölte a bírósági intézkedéseket, a tárgyalási időpontokat, a szakértők kirendelésének okát, eredményeit. A felkért szakértők többször nem tartották be a számukra kijelölt határidőt, végül a "bíróság a harmadik határidő hosszabbítási kérelemre engedélyezte az újabb társszakértői véleményt is tartalmazó szakvélemény előterjesztését 2011. január 20-ig. Majd csak ezután tűzhet ki újabb tárgyalást, majd a tárgyalás alapján ügydöntő határozat is születhet." Végül így foglalta össze a tárgyalás elhúzódásának okait: "az elsőfokú ítélet kétszeri hatályon kívül helyezése, a jogorvoslati eljárások ideje..., a szakértői késedelmek".

Nincs más hátra, szurkoljunk a 72 esztendős Földesi Ferencnek, Kovács B. Józsefnek és jónéhány sorstársuknak, éljenek tovább, mint a magyar férfiak általában. Akkor talán megérik, hogy perük lezártával helyreállítják ingatlanjaikat. Sőt talán még élvezhetik is pár évet. Ennyit akarnak csak, mert ők már nem álmodnak nagyokat, nem álmodnak oroszlánokkal.