A muzsika dicsérete

A 160 ülőhely szinte percek alatt elkelt, a későn érkezők csak a széksorok mögül, illetve a folyosóról élvezhették az előadást. Persze nem meglepő a komoly érdeklődés, több évtizedes hagyomány a településen, hogy minden évben egy este a zeneiskola tanárai kerülnek a középpontba, s adnak magas színvonalú, hangulatos koncertet a városlakóknak. A rendezvénynek hosszú évekig a Nagy Gyula Galéria adott otthont, ám a tavalyi esztendő óta már a megújult Thuri-várban tartják a koncertet, s az impozáns környezet egyfajta plusz ihletettséget is biztosít a közönség elé lépő művészeknek.

Fenyvesi Zoltán, a Thuri gimnázium igazgatója (jobbra) köszöntötte a koncert látogatóit (Fotó: Szabó Péter Dániel)

Várpalota életében kiemelkedő helyet foglal el a zeneiskola, tanáraink és diákjaink rendre fellépnek a városi ünnepeken, rendezvényeken. Megbecsültségünk ékes bizonyítéka, hogy művelődési központ és a Dúdoló Tagóvoda mellett intézményünk is bekerült az önkormányzat energiahatékonyságot célzó pályázatába, így megvalósulhat az épület hőszigetelése, valamint a nyílászárók cseréje is - mondta el köszöntőjében Fenyvesi Zoltán, a zeneiskolát is magában foglaló Thuri György Gimnázium, Szakközépiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény igazgatója.

Tósokiné Török Viktória (zongora) és Kizlinger Katalin (ének) az est mottójának is beillő "A zene az kell" című Dés-szerzeményét adták elő (Fotó: Szabó Péter Dániel)

A télbúcsúztató koncert egyébként Dés László: A zene az kell című szerzeményével indult, s a Kizlinger Katalin (ének) és Tósokiné Török Viktória (zongora) által előadott dal az est mottójának is beillett. A muzsika nagyszerűségét hirdette ugyanis a közel másfél órás előadás, amelyben komoly- és könnyűzenei darabok egyaránt helyet kaptak, s szerves egészet alkotva jól megfértek egymás mellett. Nem volt előzetes koncepció, minden fellépő a saját kedvencét hozta és játszotta el a közel 200 fős publikumnak.

Az angol barokk zeneszerző, Woodcock concerto-ját játszotta el a megjelenteknek Egyed Istvánné (zongora) és Végvári Gábor (szoprán furulya) (Fotó: Szabó Péter Dániel)

Az angol barokk zeneszerző, Woodcock concerto-ja, Haydn Londoni triója vagy épp az Operaház fantomjából Christine áriája éppúgy nagy sikert aratott, mint Fernandez négy kubai tánca vagy George Gershwin szerzeményei. A Pazar hangulatú est csúcspontja a záró tétel volt, amikor is Gerardo Matos Rodriguez La Cumparsita című örökbecsű opuszát együtt játszotta el a tantestület zenekara, Németh Anna és Németh Lehel pedig tangót járt közben a klasszikus dallamokra.