150 éves az Angolkisasszonyok temploma

Tanítóknak Grazból irgalmas nővéreket hívott be. Az iskola az akkori piac szomszédságában (ma Óváros tér 26.) álló épületben működött, amíg 1872-ben a mai Ranolder téri épületbe nem költözött. 1860-ban megnyílt a második leányiskola. Ide az angolkisasszonyokat telepítette a jobb módú családok gyermekei tanítására.
A leánynevelő intézet mellé zárdatemplom is épült. Rokonával, Scharnbeck (1871-től Szentirmay) Józseffel terveztette meg a neogót épületegyüttest. A templom tornyára 1860. augusztus 7-én került fel a kereszt. Szeptember 1-jén Ranolder János püspöki körlevelében és a Religio országos egyházi folyóiratban tette közzé, hogy az angolkisasszonyok leánynöveldéje október elején megnyílik, a templomban pedig isteni-tisztelet fog tartatni.

Szeptember közepén megérkeztek Pestről és St. Pöltenből az angolkisasszonyok, azok a felkészült szerzetesnők, akik tanítják majd a beíratkozott leányokat, és a templomi szolgálatot is ellátják.
 
1860. szeptember 16-án Ranolder János püspök nagy ünnepélyességgel felszentelte a kápolnát és az intézetet. A templom homlokzata középen a Magyarok Nagyasszonya szobra áll, és a két szentünk: István és Imre. Minden bizonnyal ekkor már a főoltáron állt Szűz Mária egészalakos fehér szobra, feje körül a tizenkét csillagú glóriával. A két jeles apostol Szent Péter és Szent Pál szobra fogja közre.

A templom hamarosan szűknek bizonyult. Soóky Karolina, az angolkisasszonyok veszprémi intézetének főnöknője kettős kápolnával nagyobbíttatja. Több ájtatos hívő áldozatkészsége által segítve építtette a templom déli oldalához csatlakozva. A kegyes adakozók között van az akkori főispán, gróf Esterházy Móric is. A kis kápolnák igen ízlésesen vannak építve s szokatlan csínnal berendezve - írta a korabeli újság tudósítója. A Jézus Szíve-kápolna felszentelési szertartását Tallián Lázár apátkanonok végezte 1885. november 8-án. A késve megérkezett lourdes-i barlangoltárt pedig 1886. május 30-án szentelte fel Pribék István felszentelt püspök.

1922-ben aktuálissá vált az angolkisasszonyok templomának restaurálása. Szlanár Miklós készítette tíz gyönyörű üvegablaktól különösen elütöttek a kopott falak. A roskadozó kis kápolna is felújításra, bővítésre várt. Az óriási munkálatok kivitelezéséhez Beleznay Etelka főnöknő a nehéz idők dacára elindította a gyűjtést. Széles körű adakozók között élen járt Rott Nándor megyés püspök, a kanonokok és világi tehetősebb emberek, ők pénzzel járultak hozzá. Többen pedig díjtalanul vettek részt a munkában: Fabb Károly, Molterer János, Brazsil Gyula építészek, Homoray Béla szobrászművész, Jelinek Sándor festő, Zsellér Imre üvegfestő, és nagyapám, Gombor József villanyszerelési vállalkozó.

1924 szeptemberére megszépült, villanyfényben úszott a zárdatemplom, amelyet Kránitz Kálmán felszentelt püspök fényes papi segédlettel szentelt fel. A szentmisén Gaal Sándor, a város zenei életének vezető egyénisége orgonált, közreműködött az intézet énekkara.
1925-ben a templom karcsú tornyába a meglévő kis harang mellé egy 242 kg-ost is felhúztak. Pósa Endre kezdeményezésére, közadakozásból gyűlt össze rá a pénz. A veszprémi hölgyek rendelték meg a helybeli Tóth Árpád harangöntő mesternél. Szent András tiszteletére szentelte fel dr. Rott Nándor püspök.1935-től szombaton és vasárnap esténként a templom díszes, karcsú tornyát reflektor fényével világíttatta ki a város elöljárósága.

 A régi orgonát Ghimessy Mária főnöknő modernebbre cseréltette ki. A pécsi országos hírű Angster és Fia Orgonagyárból került ki opus 1092 számmal. 1933. október 29-én szólalt meg először.

A tanítónőképző ötvenedik évfordulója alkalmából a volt tanítványok az 50 év emlékére márványtabernákumot (szentségház) készíttettek fémajtóval. 1944. április 30-án ünnepélyes szentmise keretében Mindszenty József veszprémi püspök szentelte fel. Lélekemelő beszédét elsősorban a tanítónőképző növendékeihez intézte.
A vallásgyakorlók számára mindig nyitva volt a kis templom ajtaja. A Sancta Maria Intézet növendékei a tanévet a Veni Sancte-val (ünnepélyes tanévnyitó mise) kezdték és a Te Deummal (hálaadó mise) fejezték be.

Szűz Mária tiszteletét elültették és mélyítették az apácák tanítványaikba. 1892-ben Soóky Karolina főnöknő kezdeményezésére megalakult a Mária Kongregáció (önkéntes alapon létrejött szervezet). Tagjait ünnepélyes keretek között vették fel, a templomban tették le a fogadalmat az új tagok. 1907-ben a zászlószentelést és kongregáció tagfelvételi fényes szertartását báró Hornig Károly püspök tartotta. Egyházi ünnepek alkalmából főpapi misét hallgattak végig az intézet tanulói. A szerzetesnővérek díszbe öltöztették a fehér oltárt, gyönyörűen feldíszítették a szentélyt különösen az elsőáldozás és bérmálás alkalmából.

Az angolkisasszonyok temploma és a benne szorgoskodó apácák közkedveltek voltak a veszprémiek körében. Soóky Karolina főnöknő 1885-ben elindította a májusi ájtatosságokat (litánia), melyen bárki részt vehetett. Helyet adtak az 1910-ben megalkult Oltáregyesületnek. Első szentmiséjét ebben a templomban tartotta a helyi születésű Gerstner Ignác 1884-ben. Gutheil Jenő, a későbbi kanonok, az Árpád-kor veszprémi történelmének feldolgozója pappá szentelése után ebben a kápolnában mondta első miséjét 1910 nyarán.

Több fiatal házasulandó választotta az angolkisasszonyok templomát esküvőjére. Itt mondta ki a boldogító igent Reé Jenő földbirtokos leánya, a gazdasági egyesület pénztárosának leánya stb. Fényes esküvője volt a polgármester leányának, Szeglethy Sárikának is. Az esketés szertartását Ádám Iván plébános, vagy megbízásából a püspöki titkár, az olvasó kanonok, a dégi plébános, a Dávidikum igazgatója végezte.

A II. világháború nem kímélte meg a templomot, a színes üvegablakok kitörtek. 1945 után az angolkisasszonyok még próbálkoztak a tőlük telhetőt megtenni, hogy eredeti fényében álljon az Isten háza. Az iskola államosítása (1948) után a nővérek hivatásukat nem gyakorolhatták. A zárdatemplomból 1948. augusztus 1-jétől az újonnan alakult egyházközségnek plébániatemploma lett.

Vasárnap 15 órától emlékező ünnepi nagymise lesz a Regina Mundi templom 150 éves évfordulójára. Misézik Márfi Gyula érsek, emlékező beszédet tart Pápai Lajos győri püspök, a templom korábbi plébánosa.