Húsvét a magyarországi németeknél

Megtudtuk, településenként eltérő, mit őriznek ma, de jó néhány helyi szokást megismertünk Matuszek Barnabás egyesületi tagtól, aki kutatja a helytörténetet. – Hamvazószerdával kezdődött a nagyböjti időszak, ilyenkor nem lehetett mulatozni, nem voltak bálok, lakodalmak. A római katolikus családok szigorú böjtöt tartottak, a húst, zsírt elhagyták.

A Virágvasárnapot Palmsonntag, Palmarum néven emlegetjük, ekkor a délelőtti misén a pap megszentelte a gyűjtött barkaágakat a templomban, azokból a hívek húsvét napján vittek hozzátartozóik sírjára, egy-egy szálat tűztek a gondozatlan sírokra, majd minden sírnál imádkoztak a tisztítótűzben szenvedő lelkekért. De került barka a temetői kereszthez, imádkoztak is, itt Krisztusért – mondja el Matuszek Barnabás, majd a Nagyhét eseményeivel folytatja. Megtudjuk, Nagycsütörtökön az Utolsó vacsora ünnepének hajnalán megrázták a gyümölcsfákat, hogy jó termés legyen. E napon elhallgattak a harangok, amit kereplés helyettesített, amit ministráns gyerekek végeztek Nagyszombatig, ezt ma is őrzik. – Nagypéntek ugye gyásznap, Krisztus kereszthalál-áldozatára emlékezünk. Ez a legfontosabb böjti nap, legtöbben délig, voltak, akik estig nem ettek. Több helyen ekkor tették rendbe a temetőt. Nagyon ügyeltek, hogy ne gyújtsanak tüzet, míg valahol füstöt nem látnak, mert szerintük az a házi kártevők elszaporodásához vezet. Nagyszombaton Jézus feltámadását ünnepeljük, ekkor többféle fából darabokat hasítva, fanyél köré drótozva vitték a legények a szentelt tűzhöz, hogy megszenesedjen. Darabjai a padláson védték a házat, a szántó sarkára tűzve pedig azt tartották, véd a jégveréstől. Valamennyi településen feltámadási körmenetet szerveztek ekkor. Arnold Mária, egyesületünk alapítója egyik könyvében találtam információt, miszerint Herenden ekkor szentelték meg a tüzet, vizet, húsvéti ételeket. A feltámadási körmenet után fogyasztották el ezeket, herendi szokás szerint kocsonyát, sonkát, tojást családi körben. Ilyenkor az alábbi mondat hangzott el: ,,Ter Heiland is aufstanə, ter Schunka ist vorhanə” – ,,A megváltó feltámadt, a sonka előttetek van”. A böjti időszak e nappal zárult, a harangok újra megkondultak.

Barnabás elmondja, húsvét vasárnapján általános volt a hajnali harmatszedés, néhány cseppet tettek mindenki mosdóvizébe bőrbajok ellen. Húsvét hétfő pedig már az ünneplés napja, felkeresték egymást rokonok, barátok, s a templomba is betértek. – A németeknél jellemzően nem volt szokás a lányok locsolása, viszont több helyen bált rendeztek a böjt végének megünneplésére – tudtuk meg, majd azt is, a bándi gyerekek kereplés hagyományát a falun végig sétálva máig őrzik, így tettek március 28-án is.