Szakácskönyvek kiállítása Devecserben

Napjainkban, a receptgyűjtő oldalakon, az interneten néhány kattintással bárki gyorsan összeállíthatná a saját szakácskönyvét. Meg is teszik sokan, s így rakják a fiókba a sütés-főzés gyűjteményt. Magyarországon évszázadok óta töretlen a szakácskönyvek sikere.  Az első hazai receptkönyvek már a középkorban elindultak hódító útjukra. Az elsők a legrégebbi kultúrákhoz fűződnek, az indiai, kínai és zsidó konyhaművészethez. Kínában mintegy 3000 évvel ezelőtt adtak ki – természetesen kézzel írott – receptkönyvet. Európában az első szakácskönyv katalán eredetű, és kéziratosan jelent meg a középkorban – ezen gondolatokkal kezdte a megnyitót M. Mester Katalin, helytörténettel is foglakozó nyug. pedagógus.

Itthon, hazánkban a 16. században jelent meg az első igazi szakácskönyv, mely a Szakács Tudományok címet viselte. Az erdélyi fejedelem főszakácsmesterének kézzel írt receptjeit tartalmazta. A szerző nemcsak a főzésre koncentrál, hanem, leírja például, mire kell odafigyelnie a főszakácsnak. Ma egész mókásnak tűnik a bevezető, de ha belegondolunk, mégsem felesleges: „Mikor reggel felkelsz, elsőben Istenedet dicsérjed, azután szépen megmosdjál, tiszta fazekakat megöblítsed”. Mit is jelent ez? 

Szedd össze a gondolataidat, készülj a feladatra! Higiénia mindenekelőtt! Te magad, és az edényeid is tiszták legyenek! Így lefordítva, máris értelmet nyer a mondat. A régi szakácskönyvben Antal szakácsmesterről olvasható egy történet, amely újraértelmezi az általunk ismert töltött hús fogalmát. Antal mester specialitása a bőséget idézi  „urának menyegzőjén úgy sütött meg egy ökröt, hogy abban az ökörben egy kövér juh, a juhban egy kicsi borjú, a borjúban pedig egy kövér kappan sült meg egyszerre”.

M. Mester Katalin aztán sorra vette a jelentősebb, régi szakácskönyveket, mint a Szakáts mesterségnek könyvetskéje (Szakácsmesterségnek könyvecskéje) című művet, melyet Misztótfalusi Kis Miklós nyomdász, tipográfus adott ki Kolozsvárott 1695-ben.

Aztán a 19. század meghatározó szakácskönyve Czifray István Magyar Nemzeti Szakácskönyve, mely 1816-ban jelent meg először, s számos kiadást megélt. Ugyancsak jelentős Németh Zsuzsána szakácskönyve is, amely először 1835-ben jelent meg Kassán. Ezek a régi szakácskönyvek nem láthatók a kiállításon, hiszen kevés van belőlük az országban, de a szakácskönyvtörténet részei, emlékeztette a hallgatóságot M. Mester Katalin.

Aztán nem szabad megfelejtkezni a Brassóban született Horváth Ilonka/Ilona rendkívül népszerű szakácskönyveiről. Magyar nyelvű katolikus elemi iskolába járt Horváth Ilonka, majd tanítói, később tanári oklevelet szerzett. Eleinte a Szeben környéki falvakban háztartási ismereteket oktatott, majd a  II. világháború után Budapestre került. 1945-ben a törökszentmiklósi gazdaasszonyképző iskola igazgatója lett, és itt is háztartási ismereteket tanított. Horváth Ilona szakácskönyve több mint húsz kiadásban jelent meg eddig. Horváth Ilona-szakácskönyv nincs a 213 darab kiállított között, valószínű azért, mert ezt féltve őrzi, használja otthon mindenki, jegyezte meg a kiállítást megnyitó pedagógus. 

Ugyancsak nagy népszerűségnek örvendenek F. Nagy Angéla szakácskönyvei is. A Fiatalok főzőiskolája alapműnek tekinthető. Érdekesség, hogy F. Nagy Angéla – aki 28 évvel fiatalabb volt Horváth Ilonánál – is erdélyi származású, aki nemcsak a sütés-főzést tanulta meg fiatal lányként, hanem a kecskefejést és a szövés-fonást is. Később ő dolgozta át Horváth Ilona szakácskönyvét. Pelle Józsefné, Lajos Mari vagy Maurer Zsófi nevét is meg kell említeni, ha sütés-főzésről van szó.

A Devecseri Kastélykönyvtár Emerencia-termében aztán megtalálhatók a sütemények, mézes, torták, rétesek, palacsinták szakácskönyvei mellett az egészséges életmóddal kapcsolatos, diétás, gluténmentes, Omega-étrend, koleszterincsökkentett, allergiásoknak, cukorbetegeknek, pszoriázisproblémákra, fogyókúrásoknak való szakácskönyvek is. Ha nincs efféle gondunk, akkor nézegethetjük a disznóvágás, bográcsozás könyveit. Belepillanthatunk a Délvidék és Erdély konyhájába, a 100 legjobb sorozatba, Gizi néni, Vilma néni szakácskönyveibe. 

A látogatók hosszasan elidőztek a szakácskönyvek tárlói előtt. A kiállítás két hónapig tekinthető meg.