2023.05.08. 18:00
Bio-art installáció undorral, legyekkel
Egy környékbeli lakó hívta fel munkatársunk figyelmét egy kellően egyedi bio-art installációra, amely fából készült bioakkumulátorokat, egy emberi vizeletet tartalmazó üvegedényt és annak feltöltéséhez szükséges gipszből készült tölcsért, illetve csörlőt tartalmaz.
Íme a Pisilőpont című alkotás, amelyhez bárki személyesen is hozzájárulhat, a használati utasítás szerint a gipszből készült tölcsér segítségével. A gazos terep nem lehet akadály, nincs közte csalán
Fotó: Szijártó János/Napló
A Pisilőpont nevet viselő művészeti projekt a finn Laura Beloff alkotása, és Az átmenetiség emlékművei című szabadtéri, művészeti és tudományos kiállítás részeként egyfajta tisztelgés a természetben tevékeny ember előtt.
A Szent György-hegyen látható műalkotások a hivatalos tájékoztatás szerint párhuzamosan mesélnek egy helyi közösség mindennapi életéről, valamint intenzíven foglalkoznak az állattenyésztés etikájával, az egyenlőséggel és hierarchiával, illetve az emberi test kérdéseivel, vagyis olyan alapvető kihívásokkal, amelyek egy fenntartható jövőkép szempontrendszerét jelentik. E célok művészi eszközökkel történő megvalósításához az Institute of Advanced Design Studies Nonprofit Kft. 19,5 millió forint támogatást kapott 2022-ben a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa pályázati kereteiből.
Ennyiből gazdálkodhattak a művészek, s az alkotásokat látva, rengeteg energiát fektettek a fenntarthatóság bejárható ösvényeinek feltérképezésére. Bár az is tény, hogy a multimediális művészeti installációkat és performanszokat bemutató nemzetközi tudományos kiállítás, amely a biológia, a genetika, a fizika és a társadalomtudományok elemeinek felhasználásával jelenít meg dolgokat, a hétköznapi ember számára sokkal inkább egy horrorfilm kelléktárát, vagy rettenetes, undorító helyszíneit idézi. Az átmenetiség emlékművei cím helyett A borzalmak hegye sokkal találóbb lenne.
A Pisilőpontot (Pissing Point) személyesen is megtekintettem, s a terjengő bűz, a röpködő, dagonyázó legyek, meg az eldugult piszoárra emlékeztető installáció fő motívuma láttán rám törő undor miatt kissé megijedtem, hogy nem értem a művészet eme megnyilvánulását. Aztán a magyarázó szöveg olvasása közben megnyugodtam. Ugyanis - mint írják - az undor része ennek a munkának és egyben a művész legújabb érdeklődési körének is. Az undor a hulladéknak tekintett testnedv használatához, valamint annak szagához kapcsolódik. Az alkotó pedig azt reméli, hogy az installáció által elgondolkodunk azon, milyen határokat akarunk húzni a természettel szemben. Igen, ezen valóban érdemes eltűnődni, bár sok más gondolat is felmerül az emberben Az átmenetiség emlékművei kapcsán.
