Raffay Bélával Praznovszky Mihály beszélgetett könyvéről Füreden

Fabacsovics Zoltán, az Arácsért Alapítvány kuratóriumi elnöke köszöntőjében többek között a beszélgetés helyszínéről kiemelte, kétszáz esztendeje itt található a Széchényi Ferenc által építtetett kastély, amelyben most a Szent Benedek Gimnázium működik a bencés rend fenntartásában, és sokan valószínűleg naponta úgy mennek el a különleges épített örökség mellett, hogy talán észre sem veszik, milyen különleges érték az épület. Az elnök utalt arra is, bizonyosan így történik ez a köztünk élő művészekkel is, alkotásaikat sokan nem ismerik, illetve nem fordítanak rájuk elegendő időt.

–A mostani találkozással ezt az adósságot törlesztjük, fogalmazott Fabacsovics Zoltán, aki méltatta, hogy Raffay Béla szobrászművész készítette el az alapítvány által négy éve alapított díj emlékplakettjét.

A köszöntő után a művész beszélt életéről, munkásságáról szóló, „Raffay” című, több mint tíz éve megjelent albumról, amely 2006-ig, hatvan köztéri munkáját ismerteti, amelyből ma már hetven van.

-Apám hároméves koromban vett gyurmát, megtanított gombát mintázni, és az oviban ezzel menő voltam, kezdte a művész, aki már akkor elkezdett rajzolni, festeni, 12 évesen készítette első szobrát, a Halászbástya alól összegyűjtött agyagból, a „Vágtató lovat”. A Fő utcai Képzőművész Körbe korengedménnyel, 13 évesen felvették, majd a képzőművészeti gimnáziumban tanult, Somogyi József szobrászművészt máig mesterének tekinti, és a világ egyik legjobb pedagógusának is egyben.

-Együtt kerültünk a Képzőművészeti Főiskolára, ő tanárnak, és hallgatónak, a mester később ott rektor lett, említette Raffay Béla. Legismertebb művei közül kiemelte, Tapolcán az Ivókutakat és a Szent István szobrot, a veszprémi Pannon Egyetem alapító professzorainak panteonját, az egyetemi díszkutat, az ottani ’56 –os emlékművet, a Prospektus Nyomda előtti „Könyv” című szobor, és sok kisplasztikát. jelenleg egy japán kőlámpást farag. Több művet készített a Nők a Balatonért Egyesület kérésére, és megalkotta Eötvös Károlynak, a Balaton írójának emléktábláját, a balatonfüredi Panteonba. Nevéhez fűződik az elsüllyedt Pajtás hajó áldozatainak emlékét őrző emlékmű, a füredi Tagore sétányon. Praznovszky utalt a művész salföldi tartózkodására, ahol jelenleg is él és alkot. Az irodalomtörténész beszélt saját könyvéről is, a Savanyúvízi kalauzról, amelyben vidám történetek olvashatók Füred reformkoráról.