Isten ünnepre hív bennünket

Virágvasárnaptól húsvét vasárnapig tart a nagyhét, a szent időszak, mely azt szolgálja, hogy megérkezzünk addig a bizonyosságig, hogy a saját keresztünk Jézus keresztjével forr össze. Bár úgy tűnik, hogy virágvasárnap egy lefelé tartó út kezdődik, ez nem így van, mert a mélypontokkal együtt a húsvét örömét készíti elő. Nagyhét a személyes csendesség ideje, célja, hogy minél több időt töltsünk Jézussal. Kiemelkedő napja nagycsütörtök, amikor Jézus az utolsó vacsorát adja a tanítványoknak, elfogyasztják a páskabárányt. Jézus azt mondja, hogy ő a bárány, aki elveszi a világ bűneit. Olyan csendesen, mély alázattal teszi ezt Jézus, hogy a tanítványok észre sem veszik. Nem a bárány az áldozat, hanem Jézus. Nagycsütörtökön Jézus kisétál a Gecsemáné-kertbe a tanítványokkal, megjelenik Júdás a katonákkal, elárulja őt. Kajafás ítélőszéke elé kerül, aki átadja Pilátusnak.

- Nagypéntek Jézus kereszthalála. Jézus három órát szenvedett a kereszten, tizenkét órakor feszítették meg és ahogyan a Biblia mondja, három órakor kilehelte lelkét. Az ég elsötétedett, a nappali világosság megszűnt, a sírok megnyíltak, földrengés támadt. A legmegrázóbb képek is azt akarják kifejezni, hogy Isten bocsánata teljes, mert minden haragját, ami Isten igazságérzetéből fakad, Jézus magára vette és elszenvedte. Ez az ember megváltása. Nem mi szenvedünk, hanem Jézus szenved helyettünk. Isteni kegyelem életünkben a kereszt. A mi keresztünk Jézus keresztjével forr össze. Rájövünk arra, hogy a mi keresztünket Jézus viszi, mert ő átvállalta a szenvedést és a halált helyettünk. Isten a szeretetét mutatja meg nekünk, hogy szívünkben megmaradjon Jézus arca és keresztje. Ennél nagyobb ajándéka nincs Istennek, mint amit elvégzett értünk és helyettünk.

Jézus a keresztfán így kiáltott fel: „Én Istenem, én Istenem, miért hagytál el engemet?” Jézus tudta, mi vár rá, azt is, hogy ez a haláltusa fájdalommal jár. Készült erre, még akkor is, ha emberi énje ezt a fájdalmat mélyen elutasította. De Jézus értünk vállalta fel, a kereszt a mi életünk beteljesedését jelzi. Rájövünk arra, hogy ez Isten akarata. Jézus azt az Atyát látja, aki vele együtt szenved. A hatalmas Isten lehajol mélyre, a halálba az emberért. Ez a teljes elhagyattatás: nem az isteni hatalmával szól, hanem a szeretetével. Závodi Zsuzsanna hozzátette, számára soha nem azt jelentette, hogy Isten nincs ott abban a pillanatban, hanem azt, hogy Isten is lement a halálba, az élettel a halált robbantotta szét.

Szombat a csend napja. Húsvét hajnalban megtörtént a feltámadás. Ez Isten titka marad, erre az ember válasza csak a hittel kimondott igen, az öröm és elfogadás lehet. Az ősegyház legkomolyabb, legtömörebb hitvallása az volt, amikor azt mondta: valóban feltámadt. Ezt a hitvallást gyakorolják a keresztyének húsvét reggelén a templomokban. A Krisztus feltámadt! köszöntésre az a válasz: Valóban feltámadt.

- Ez az a csoda, amikor nem én beszélek, nem a saját akaratom a fontos, hanem Isten akarata. Az ember meg tudja vallani, hogy Jézussal nem rémít többé a halál, és az élet válságos eseményei sem kell, hogy megijesszenek bennünket. A hit misztériuma, hogy szoros összefüggés van Jézus keresztje és a mi keresztünk között. Jézus háromszor esett el a golgotai úton. Mi többször is eleshetünk, fájdalmaktól sújtva, de nem maradunk egyedül, ha Jézust hívjuk segítségül. A legfontosabb, hogy abban az Istenben higgyünk, aki a szenvedésével is a szeretetét kommunikálja, szeretet-kapcsolatra hív bennünket.

Húsvét az öröm ünnepe. Ahogyan az ének is szól: Felvirradt áldott, szép napunk. Olyan örömforrásunk van, amit semmilyen emberi körülmény nem tud elvenni tőlünk. Az idei húsvét ünnepe más lesz, mint a többi, de Isten meg akar bennünket erősíteni, szívünknek örömet ad. Isten megszólít bennünket.

- Sokan mondják, hogy idén elmarad a húsvét. Húsvét nem marad, nem maradhat el. Húsvét van és lesz, Istentől indul ki. Ha idén más keretek között is, de ünnepeljük húsvétot. Isten ünnepre hív bennünket, ebben a technika, a média eszközei, az internet segítségünkre lesznek. A hívő családoknak ez az ünnep is testi, lelki megerősítést adhat.

Závodi Zsuzsanna elmondta: a Magyarországi Református Egyház Zsinatának Elnökségi Tanácsa ebben a rendkívüli időben, nagypéntekre és húsvétra gondolva, külön engedélyt adott, hogy a református családtagok otthonaikban úrvacsorát vegyenek akkor, amikor a tévében követik a református istentiszteletet. A Kálvin János parki református templomban is lesz nagypénteki és húsvéti istentisztelet. A lelkész bemutatja az úrvacsorai jegyeket, elhangzanak az úrvacsorai kérdések, a templomban a lelkészek és otthon a hívek megvallják a hitüket az Apostoli hitvallással.

Az úrvacsora mindig közösségben valósul meg. Jézus ott van, ahol ketten vagy hárman összegyűlnek a nevében és segítségül hívják őt. Amikor a lelkész adja a kenyeret és a bort, otthonaikban a hívő testvérek vehetik az úrvacsorát. Závodi Zsuzsanna hozzátette: a hívek nagyon várják ezt az alkalmat, készülnek rá. Ez összeköti őket Jézussal és egymással, megszűnik a távolság. Nemcsak az ige, hanem a testté lett Ige is jelen van. Az úrvacsora misztériuma a lelki ember nagy ajándéka.

A református gyülekezetben három hete indult egy imaközösség: csütörtök esténként nyolc órakor együtt, egy időben imádkoznak otthonaikban a hívek azért, hogy Isten gyógyítsa meg a világot, adjon megoldást a koronavírusra, segítse az orvosokat, ápolókat, a válságos állapotban lévőket. Azért imádkoznak, hogy a Jézustól kapott erő az övék, a miénk legyen.

- Húsvét a keresztyének örömünnepe. Ne csak azt nézzük, hogy Jézus ezen a világon akar nekünk örömöket adni. Ha tudjuk, hogy a mi örök hazánk odaát van, másként birkózunk meg a félelmekkel, keserűséggel. Jézus úr az életemben és a halálomban is. János evangéliumában olvassuk Jézus szavait: „én élek és ti is élni fogtok.” Akkor is, ha meghalunk. Ha át kell mennünk a halálon, akkor is az életbe lépünk. Isten célja ott van a járványban is, oda akar fordítani önmagához. A biztonságába hív.