2020.02.24. 07:00
A gyermeksebészet és a műtéti robotok álltak a révfülöpi előadás fókuszában
A Téli esték programsorozatban szerdán Verebély Tibor professzor beszélt az ezredforduló gyermeksebészetéről. Az előadó szólt sok más mellett a gyermeksebészet kialakulásáról, a hazai jelenlegi helyzetről és jövőről.
A révfülöpi Téli esték programsorozat egyik előadója Verebély Tibor professzor (jobbról) volt, aki a gyermeksebészet mai helyzetéről is beszélt. A házigazda Vizeli József háziorvos kérdezte a vendéget
Fotó: Tóth B. Zsuzsa/Napló
Amint elhangzott, egykor a sebészt még borbélynak hívták, az első világhírű sebész Magyarországon Bókai János volt, akinek minden harmadik betege gyermek volt a gyermekkórházban. Az első magyar, kifejezetten gyermeksebész Schöpf-Merei Ágost volt, aki az első fekvőbeteg-klinikát alapította. Az előadó dédapja, Verebély László felnőttsebészként járt át a klinikára, amint nagyapja, Verebély Tibor szintén, de a szakma még nem volt önálló. Koós Aurél, az első magyar gyermeksebész világhírű sebészetet vezetett, Európában harmadikként alakult meg a gyermeksebészeti centrum, a mai 1. Számú Gyermekklinika.
Verebély Tibor szólt a szakma egykori és mai nehézségeiről is. Említést tett az újszülöttsebészetben megjelenő etikai dilemmákról, a méhen belüli sebészet érdekességeiről.
– Már abban a korban felállítható a diagnózisok nagy része, dönteni lehet a magzat sorsáról. Etikai szempontból is rendkívül érdekes terület ez, hiszen sokszor orvosi beavatkozással megmenthető egy gyermek még a születése előtt. Más esetben, ha meg is menthető az élete, később orvosi beavatkozásra szorul. Ilyenkor nehéz dönteni a magzat sorsáról. Sajnos olyan is van, amikor menthetetlen a baba.
Felmerül több kérdés. Például: van-e korlátja a szülő döntésének, ki dönt a magzat életéről orvosi oldalon, egyáltalán van-e az élethez való joga a magzatnak? A gyermeksebészek szerint a megtermékenyüléstől már van joga, és ez idővel egyre nő – mondta az előadó.
gyermeksebészet mai helyzetéről is beszélt Fotó: Tóth B. Zsuzsa/Napló
Beszélt még az egynapos sebészet helyéről a gyermekek ellátása terén, az ezzel kapcsolatos érdekeltségekről és ellenérdekeltségekről. Mint mondta, sok kis beavatkozás végezhető el egy nap alatt, ráadásul a gyerekek nem a műtéti beavatkozástól, hanem az azt követő kórházi tartózkodástól szenvednek inkább. A fejlett országokban a gyermeksebészetről 50–70 százalékban egy napon belül hazaengedik a betegeket, hazánkban ez az arány 30–40 százalék.
A jövőről szólva elhangzott, hogy egyre szélesebb körben terjed a gyermeksebészetben is a laparoszkópia, azaz kulcslyuksebészet. Az új technikák között ott van a robotok megjelenése. Nincs messze az az idő, amikor Magyarországon is robotok segítik a sebészetet, ahogy az már Amerikában elterjedt, de Németországban is mindennapos.
Hazánkban egy-két ilyen műszer alkalmazása már indokolt lenne. Annál is inkább, hiszen a kevésbé hozzáférhető műtéti területeken – az újszülöttsebészet mellett az urológiai, gégészeti, nőgyógyászati műtéteknél – is jó szolgálatot tenne a rendkívüli pontossággal műtő robot, amelynek a keze sem remeg.
