Kis tartozásra több százezres kamat

"Még 2006-ban 170 ezer forint személyi kölcsönt vettem fel egy banktól, amit nem fizettem vissza. 2016-ban egy közjegyző fizetési felszólítást küldött a hivatalosan bejelentett lakcímemre, ahol már akkor nem laktam, és mivel kézbesítettnek minősült, 2018-ban jogerőre emelkedett a végrehajtás. 2021 novemberében, ekkor már több éve ott is laktam, ahova hivatalosan be voltam jelentve, minden előzetes tájékoztatás nélkül egy végrehajtó elkezdte letiltani a fizetésem 33 százalékát, holott 2012 óta folyamatos bejelentett munkaviszonnyal rendelkezem. Helyesen járt el a végrehajtó azzal, hogy nem vette fel a kapcsolatot velem a letiltás megkezdése előtt? Jogos, hogy nekem a jogerőre emelkedéstől a letiltás elkezdéséig felhalmozott kamatokat is kell fizetnem? Így 800 ezer forintot követelnek tőlem. Utólag reklamálhatok?" – ezzel a kérdéssel fordult egy adós a Panaszakadémia ingyenes pénzügyi fogyasztóvédelmi tanácsadásához. 

A szakértői válasz szerint a személyi kölcsön késedelmes fizetés miatti szerződésszegés okán került végrehajtási eljárás alá, a fizetési meghagyás kézbesítési vélelem útján emelkedett jogerőre. Ha valóban a nyilvántartott lakcímre küldték a levelet, utólag sem lehet a kézbesítési vélelem megtámadására apellálni. Négy évvel később, tehát a pénzkövetelés öt éves elévülési idején belül került a már késedelmi kamatokkal terhelt összeg munkáltatói letiltással végrehajtásra. Ennek kapcsán az sejthető, hogy a jogerő utáni időszakban a törvény szerint irányadó fokozatosság elvét betartva, a végrehajtó mindenekelőtt az enyhébb végrehajtási eszközök útján próbálta az igényt érvényesíteni, így például pénzbetétek pénzintézeti zárolása, ingó tárgyak lefoglalása révén, és mivel ezek valószínűleg nem vezettek eredményre, így jutott el az eljárás addig, hogy végül a munkabér került letiltásra. Nincsen a végrehajtónak tájékoztatási kötelezettsége a letiltás előtt, hiszen előtte az eljárás megindulásáról, majd a jogerőről és persze az azt megelőző fizetési meghagyás benyújtásáról értesítik a kötelezettet. Valóban előfordulhat, hogy 2006 óta egy 170 ezer forint összegű tőke több százezer forintos kamatot és egyéb eljárási költséget produkál. Nincsen kizárva, hogy utólag polgári peres eljárásban jogcím nélküli túlfizetést bizonyítson az adós. A rendelkezésére álló jogi lehetőségekről ingyenesen kérhet tájékoztatást a Pénzügyi Navigátor Irodahálózatnál. 

Olvasóink fogyasztóvédelmi kérdéseiket más témákban is elküldhetik szerkesztőségünknek a [email protected] e-mail-címre, a szakértői válaszok lapunkban jelennek meg.