Hiány szakemberekből – Asztalosokat, festő-mázolókat és fényezőket keresnek

Viszont hajóépítésben jártas szakembert nem könnyű találni manapság. Hiány van ügyes kezű asztalosokból, festő-mázolókból, fényezőkből, pedig hosszú távú foglalkoztatást és anyagi biztonságot kínál egy sporthajóépítő vállalkozás Veszprém közelében.

A Style Jacht Kft. egy tipikus családi vállalkozás, amelyet idősebb Scholtz Imre alapított több mint 30 éve.

Amikor a Sudár típusú sporthajójuk berobbant a balatoni vitorláséletbe, a tulajdonos a budafoki műhelyét hátrahagyva megvett Hajmáskéren egy volt szovjet ingatlant, amelyhez nagy daruzott csarnok is tartozott. Itt alakította ki a műhelyét, amely hamar megtelt élettel. Akkoriban főleg helyiekből, illetve környékbeliekből állt össze pár év alatt – az akkor még – közel 20 tagú csapata, amely mintegy 500 vitorlást gyártott 30 év alatt. Ezek többsége a Balatonra került, de jutott hajójuk a Boden-tóra, Németországba, Svájcba és Horvátországba is.

Érdekes, a járvány idején egyre nagyobb a kereslet a hajóikra, ezért műszaki fejlesztésekkel, modern gépek vásárlásával próbálnak megfelelni a növek- vő igényeknek. Viszont állandó gond a krónikus szakemberhiány. Évek óta nincs érdemi sporthajóépítő-képzés itthon, és a külföldi hajóépítő cégek is sok dolgozót elcsábítanak.

– A pandémia miatt egy réteg nem tudta az összegyűjtött pénzét luxusutazásokra költeni, ezért régi álmukat váltják valóra, vesznek egy hajót. A retró-­klasszikus stílusú hajónk nagyon népszerű, de a gyártás során abba a problémába ütközünk, hogy gyakorlatilag eltűntek a szakemberek – mondja Scholtz Imre. Az ügyvezető igazgató hozzáteszi még, hogy nagyon kevesen, talán százan vannak a szakmában, akiknek a fele külföldön dolgozik. Ez egy nagyon összetett foglalkozás, ahol érteni kell az üvegszál- vagy karbonszál-feldolgo­záshoz, majd a hajókat össze kell szerelni, igényesen be kell rendezni: fekhelyekkel, szekrényekkel, polcokkal. Utóbbit egy asztalos meg tudja csinálni, de jó, ha ért a poliészterhez is, mert az elkészült faipari elemeket bele kell ragasztani a hajótestbe. Emellett szerencsés volna, ha a szakember meg tudná oldani a dízel vagy elektromos motor beszerelését, és a hajót még fel kell szerelvényezni csörlőkkel, sínekkel, kiegészítőkkel.

– Három-négy szakmát kell tudnia annak, aki azt mondja magáról, hogy én egy profi hajóépítő vagyok. Ezek a szakemberek szinte teljesen elfogytak, külföldre mennek dolgozni, vagy vállalkozóként a vízparton dolgoznak, hajófeneket festenek, políroznak, kisebb szakértelmet igénylő munkát végeznek – teszi hozzá az ügyvezető.

Az évente öt hajót gyártó hajmáskéri üzemben most hatan-nyolcan dolgoznak, de akár kétszer ennyi szakembert is felvennének. Hiányukban egyelőre nem tudnak szintet lépni és nagyobb léptékű gyártásba fogni. Bár keresnek asztalost, festő-mázolót, fényezőt, és évente egy-egy jelentkező akad is, de meglepő módon a fiatalokat nem érdekli ez az érdekes munka. És hogy mit hoz a jövő?

– Vannak próbálkozások a képzésre. Talán a fiatalok eljutnak az iskoláig, de hogy a szakmát akarják-e hosszú távon gyakorolni, az már kétséges – vélekedik Scholtz Imre.