csillagászati előadás kenesén

2019.12.18. 20:00

Tévhitek és tények – A betlehemi csillag nyomában

A Krisztus születését megörökítő nép- és magasművészeti alkotásokon rendszerint ott ragyog a betlehemi csillag is, amely fényes csóvát húz maga után, és épp az újszülött felett pihen.

Horváth Virág

Fotó: Balogh Ákos/Napló

Ezeknek az ábrázolásoknak és a Biblia leírásainak összevetésében viszont több logikai bukfencet is felfedezhetünk. Ezekre az anomáliákra mutatott rá Szabó Róbert, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Csillagászati Intézetének igazgatója, csillagász, az MTA doktora a közelmúltban a balatonkenesei Kultúra Házában tartott előadásában a Kenesei Szabadegyetem program keretében.

Fotó: Balogh Ákos/Napló

Csillag volt-e egyáltalán? Szabó Róbert szerint nem. Ponori Thewrewk Aurél kutatásai alapján az előadó hamar megcáfolta, hogy csillag, nóva, szupernóva, gamma-felvillanás, meteor, üstökös, nap- vagy holdfogyatkozás lett volna az a bizonyos fényjelenség, amelyről a krónikákban feljegyzéseket találhatunk, és az, hogy valóban készültek feljegyzések erről, erős támpontot adnak a csillagászoknak.

Az előadó először Máté evangéliumából idézett, mint kiderült: a csillag legendájához az Újszövetség kötetei visznek közelebb. Eszerint Heródes király idejében bölcsek érkeztek keletről, hogy imádják a zsidók akkor világra jött királyát. Az eseményt egy fényes csillag megjelenése hozta tudtukra, az vezette őket az útjukon.

A három királyok tehát egy olyan fényjelenséget követtek, amely napokig, sőt, hetekig látszódott. Ennek okán rögtön kizárható, hogy az ábrázolásokon olyan közkedvelt üstökösről lett volna szó, hiszen az üstökös szabad szemmel általában nem látható, ha mégis, csak rövid ideig, akárcsak a meteor.

A Kenesei Szabadegyetem keretében Szabó Róbert leplezte le a betlehemi csillag rejtélyét
Fotó: Balogh Ákos/Napló

A legvalószínűbb, hogy a Jupiter és a Szaturnusz háromszori együtt állása volt a csodás jelenség, ami a Halak csillagképben történt a mai naptárak szerint időszámítás előtt hétben. Körülbelül húsz évente közelítik meg egymást látszólag ezek a bolygók, de ilyen nagy együtt állás, amikor ilyen rövid időn belül háromszor és hosszabb ideig történik, az meglehetősen ritkán, egy bizonyos csillagképben pedig még ritkábban, 654 évente csupán. Szabó Róbert hozzátette, a Jupiter a héber mitológiában királyi, a Szaturnusz pedig a zsidóság legfőbb csillagaként szerepelt, míg a Halak csillagkép a születés és a Messiás csillagképe volt.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában