Növényvédelem szeptemberben

2009. szeptember 15., 23:22 szerző: Kiss Nikolett, Deák Dóra
Napló - A késői szüretelésű alma- és körtefáknál a szüret előtt két héttel még permetezhetünk pajzstetű ellen az acetamiprid hatóanyagú szerrel.

Ugyanezt a permetlevet használhatjuk a ribiszke-, köszméte- és naspolyabokrok, valamint a birsfák kaliforniai pajzstetű elleni védelmére is. A különböző időben érő alma és körtefák gyümölcsei érettségi fokuk szerint szakaszosan szedhetők. 

A gyümölcsök raktározására szolgáló tárolót kénlapok elégetésével (1lap/10 köbméter légtér) fertőtlenítsük le. A gombás fertőzések terjedése miatt ne kerüljön nedves gyümölcs a kamrába, ezért a szüretet csak a harmat felszáradása után kezdjük el. 

Minden almát egyenként, marokra fogva, csavaró mozdulattal szedjünk le a fáról. A rekeszekbe gyűjtött sérülésmentes termést ne hagyjuk a napon, az almák héja ugyanis gyorsan megperzselődik. 

Szüret után szedjük össze és semmisítsük meg (talajba-forgatással vagy égetéssel) a már lehullott lombot. A beteg levelekben áttelelő át kórokozók elpusztításával a jövő évi növényvédelmet könnyítjük meg. 

Készítsük elő, súroljuk ki trisós vízzel a leszedett alma, körte tárolására szolgáló ládákat. A szennyes rekeszekben könnyen megfertőződik, és rothadásnak indul utóérés közben a gyümölcs. A szőlő viszont nem utóérő, csak a szépen beérett fürtöket szabad leszedni. 

A beteg, rothadt szemeket se dobjuk a szeméttelepre, hanem ássuk el. Mielőtt a szedéshez hozzáfognánk, végezzünk próbaszüretet. 

A szőlő akkor érett, ha többszöri mérés alkalmával sem tapasztaljuk a cukorfok újabb növekedését. A szüret előtt 3-4 héttel be kell fejezni a kéntartalmú szerek használatát a bor kénhidrogénes szagának elkerülése végett. 

A szüreti előkészületekhez hozzátartozik a pince kitakarítása, meszelése, a hordók, edények kimosása, kénezése. Idejében szerezzük be a fajélesztőt, ezzel biztosíthatjuk a must jó tulajdonságú élesztőgombák által történő erjesztését. 

A tárolásra szánt fürtök közül válogassuk ki a sérült héjú, repedezett bogyókat, hogy a raktározás idején a kórokozók a sebzéseken át ne juthassanak be a bogyók belsejébe. 

A késői káposztaféléket szintén az acetamiprid hatóanyagú szerrel védhetjük meg a bagolylepke hernyók és a levéltetvek kártétele ellen. Így megakadályozzuk a káposztafejek, karfiolrózsák összefurkálását, szennyeződését és a későbbi rothadási folyamatokat. 

Vizsgáljuk át a bogyós gyümölcsű növényeket is. A két méternél magasabbra nőtt málnavesszőket vágjuk vissza. Ezzel nem csökkentjük a jövő évi termést, mert a vessző hegye rendszerint nincs kellően beérve, és télen elfagy. 

A ribiszkén elszáradt vesszők formájában ilyenkor már észrevehető az üvegszárnyú ribiszkelepke hernyóinak kártétele. A vesszők belsejében most a fiatal lárvák rágnak. 

A hajtások felületén jól láthatók a lyukak, rágcsálékok, ürülékszemcsék. Könnyen elpusztíthatjuk a kártevőt, ha a fertőzött részeket kivágjuk, elégetjük. Szeptemberben még folytathatjuk a fenyőfélék, örökzöldek ültetését. Pázsitkészítésre is kedvező a napsütéses őszi időjárás. 

Most esedékes a nárcisz-, jácint-, és tulipánhagymák kiültetése. Ezek a növények csak jó kerti földben díszlenek, nem kedvelik a túl meszes, túl savanyú, valamint a frissen trágyázott talajokat. Az optimális ültetési mélység általában két-háromszorosa a hagymák nagyságának. 

A kerti növények korai lombhullását gombabetegség okozza, ezért a díszfák, cserjék, rózsabokrok alól gereblyézzük ki és égessük el a lehullott leveleket. 
 
Györffyné dr. Molnár Júlia, a mezőgazdaság-tudomány doktora
 

Kiss Nikolett, Deák Dóra

Facebook