Munkák a szőlőben, gyümölcsöskertben

2009. április 15., 09:26 szerző: Szausev Xénia
A szőlő metszése után összegyűlt venyigét égetés helyett másként is hasznosíthatjuk. Ha szőlőnket nem károsították gombabetegségek, felapríthatjuk a száraz növényi részeket és komposztálhatjuk.

A levágott vesszőt mielőbb el kell távolítani az ültetvényből, hogy a gombák spórái ne fertőzhessék meg az egészséges tőkéket. A hiányok pótlása során a szőlő- és gyümölcsoltványok talpgyökereit vágjuk vissza, különben behajlik a gyökér és a rendellenes elhelyezkedés miatt rosszabb lesz az eredés. 

A vesszőket egy vagy két rügyre vágjuk vissza, utána öntözzük be és kupacoljuk fel az oltványt. A meggyökeresedést és fakadást elősegíthetjük, ha a törzs körül a talajt beárnyékoljuk lekaszált fűvel, szalmás trágyával, komposzttal, tőzeggel vagy fóliával. Ezáltal megakadályozzuk a talaj gyors felmelegedését, kiszikkadását.
 
A gyümölcsfák és a cserjék most vannak a legerőteljesebb növekedés periódusában. A sejtek, szövetek felépítéséhez sok tápanyag, elsősorban nitrogén szükséges. A gyümölcsöskertben szórjunk ki a talaj felszínére négyzetméterenként 4070 gramm nitrogéntartalmú műtrágyát, melyet azonnal sekélyen kapáljunk vagy gereblyézzünk be, különben a hatóanyag elbomlik, nem hasznosul. 

A szamóca-ágyásokat is műtrágyázzuk, de ügyeljünk arra, hogy a perzselés elkerülése végett a trágya ne jusson a levelekre. Jelöljük ki a sok bimbót mutató, erős töveket, melyeknek indáit továbbszaporítás céljára felhasználhatjuk. A többi tőről vágjuk le az indákat, mert sok tápanyagot vonnak el a növénytől, ezáltal csökkentik a termést. A gyümölcsösben készüljünk fel a késői fagyok károsító hatásának ellensúlyozására. A sorok végére hordjunk nehezen éghető anyagokat (lomb, gally, nedves szalma stb.), hogy fagy esetén ezeket meggyújtva a képződő füsttel védhessük növényeinket.
 
A régebben telepített és az új gyepfelületek a tavaszi esők után gyorsan nőnek, áprilisban már nyírhatók. Előtte azonban gereblyézzük ki belőlük a mohát, gyomot és az elhalt, korhadó növénymaradványokat. A tenyészidő folyamán 23 alkalommal, az öntözésekkel egy menetben szórjunk ki nitrogén- és káliumtartalmú műtrágyákat a területre. Ha a gyep felületét villával megszurkáljuk, elősegítjük a tápanyagoknak a talajba való bemosódását.
 
A nedvkeringés megindulása után a gyümölcsfáknál megkezdhetjük a vesszők  vízszintes lekötözését annak érdekében, hogy minél több termőrügyet fejlesszenek. Azokon a gyümölcsfákon, melyek már elvirágoztak, a magház duzzadásából megállapíthatjuk, melyik virágból lesz termés. A 2530 százalékos termékenyülés már jó aránynak számít.


Györffyné dr. Molnár Júlia,
a mezőgazdaság-tudomány doktora

Szausev Xénia

Facebook