Fejlettségi térkép: élbolyban lévő és sereghajtó járások jellemzik Veszprém megyét

A rendszerváltozást követő társadalmi és gazdasági folyamatok mára teljesen átformálták hazánkat. Magyarország sok szempontból két részre szakadt: egy fejlett, az Európai Unió fejlettebb területeihez minden téren egyre inkább kötődő és ahhoz gazdaságilag és társadalmilag is felzárkózó térségre, mely a fővárost és környékét valamint az ország északnyugati részét foglalja magába. Ezzel szemben az ország többi része egyre inkább elkülönül ettől a fejlett térségtől, és így az európai átlagtól is.

A veszprémi Házgyári úti ipari zóna látképe. Több nagy cég is működik itt, mint például a Valeo, vagy a képen hátul látható Continental. A veszprémi járás az ország élmezőnyébe tartozik (Fotó: Penovác Károly)

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság és Vállalkozáskutató Intézete (MKIK GVI) ennek a helyzetnek a megismeréséhez készítette el 2013-ban Magyarország régióinak társadalmi és gazdasági profiljait, melyekből az egyes régiók pályája jól áttekinthető. Az elemzésben a legfrissebb adatok alapján a magyarországi járások 2007-2012 közötti fejlettségi különbségeit tekintették át és megrajzolták az ország járási szintű fejlettségi térképét. Ebből kiderül, nem csak az ország szakadt ketté, hanem egyes megyék is, köztük például Veszprém. Miközben megyénken belül a veszprémi járás hazánk fejlettségi térképén az élbolyban található, a devecseri az utolsók között van.

A GVI a folyamatok összhatásának megállapítására létrehozott egy komplex mutatót (járási fejlettség mutató), mely számos társadalmi és gazdasági indikátort foglal magába. A mutatószám alapján összeállított listán 176 járást rangsoroltak. Ennek élén a budapesti kerületek találhatóak (4,48-as mutatószámmal), amit a győri (4,48) és a budakeszi (4,44) járás követ. Megyénkből a legelőkelőbb helyen a veszprémi járás (4,32) található, a nyolcadik, de mögötte mindjárt ott van a balatonfüredi (4,28) is. A balatonalmádi járás (4,04) a 19., a tapolcai (3,76) a 38., míg az ajkai (3,52) a 47. A top 100-ban a várpalotai járás (3,48) az 58., a zirci (3,28) a 66., a pápai (3,24) a 67. helyen fért be. A mezőny utolsó harmadában, a 117. helyen található a sümegi járás (2,6), míg a lista végére, a 164. helyre rangsorolták a devecseri járást (2,04).

A GVI a folyamatok összhatásának megállapítására létrehozott egy komplex mutatót (járási fejlettség mutató), mely számos társadalmi és gazdasági indikátort foglal magába. 176 járást rangsoroltak

Dr. Markovszky György megkeresésünkre elmondta, azt vizsgálat nélkül is sejthettük, hogy Devecser és Sümeg a lemaradó régiók közé tartozik, legfeljebb azt nem érezhettük, hogy Veszprém ilyen előkelő helyen van. A Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke az elemzést átnézve ugyanakkor arra jutott, nehéz róla azt mondani, hogy hűen tükrözi a valóságot.

Jelezte, az eddig is nyilvánvaló volt, hogy azok a térségek, amelyek messzebb fekszenek főútvonaltól, autópályától, nehezebb gazdasági helyzetben vannak, de a vállalkozások száma, ezek gyarapodása, a járásokra eső tudományos kutatók száma, a csecsemőhalandóság – és még sorolhatnánk – például súlyozottan is olyan mutatók, amelyek nehezen adhatnak hiteles összehasonlítási alapot. Ugyancsak kritikával illethető, hogy az elemzés kisvárost hasonlít össze nagyvárossal. Viszont vannak a kutatásban olyan adatok, amelyeket érdemes megnézni. Példaként az ezer lakosra jutó éves vendégéjszakák számát hozta fel: Balatonalmádiban ez 2245, míg Balatonfüreden ennek az ötszöröse. Nos, a két hasonló adottságokkal rendelkező város esetében ezt a különbséget tanulságos lenne kielemezni.

Harmincöt szempont

Az intézet 35 féle szempontot vizsgált meg, ezek súlyozott átlagából született meg a járási fejlettségi mutatószámrendszer. A szempontot között számba vették többek között a működő/regisztrált vállalkozások 1000 lakosra jutó számát; vendégéjszakák 1000 lakosra jutó számát; a különféle szektorokban foglalkoztatottak számát; az 1000 lakosra jutó kiskereskedelmi boltok számát; az infrastruktúra helyzetét (szélessávú internet elérés, autópálya közelsége, gázellátás, hulladékszállítás, és a többi); személygépkocsik számát és korát; népsűrűséget; kor-összetételt; iskolai végzettséget, munkanélküli, illetve aktivitási rátát; elvándorlási arányt, és a többi.