Rutinos pecások kritizálják az új balatoni horgászrendet

Jelentős mértékben módosult ez évtől a balatoni horgászrend. A Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit (BHN) Zrt. szerint a változást a megújult Halgazdálkodási és halvédelmi törvény, a halőrzés tapasztalatai és igényei, az egyes halfajok csökkenő balatoni állománya és egyes új horgászmódszerek térhódítása miatt látták szükségesnek.

A társaság a módosítások előtt horgászokkal, egyesületi-, és szövetségi vezetőkkel egyeztetett, hogy minél szélesebb körű támogatást élvezzenek. Az új horgászrend bizonyosan sokaknak megfelel, de vannak kritikai hangok is. Beszélgetőpartnereim nem hallgatták el észrevételeiket, volt olyan módosítás, amit támogatnak, és olyan is, amit nem.

Baranyi Sándor, Molnár József, Tóth Gábor, Zumpf Béla évtizedek óta pecáznak, szinte hozzá nőttek a Balatonhoz, ismerik a víz minden rezdülését. Évi legalább 100-120 napot a vízen töltenek, főként vitorlásról horgásznak.

Elmondták, egy partközeli jegy 26000 forintba kerül, ezzel 1500 méterig lehet eltávolodni a parttól, de csak csónakkal. Aki vitorlásról pecázik, annak általános balatoni jegyet kell váltania, méghozzá 60 ezerért! Akkor is a drágább jegyet kell megvenniük, ha 1500 méteren belül horgásznának. Ez érthetetlen számukra.

Az éves jegyért jóval többet fizetnek, mint a partiak, ugyanakkor az őket érintő korlátozás is több. November 1. és március 31. között vízijárműről csak reggel 6 óra és este tíz óra között szabad horgászni, éjszakai horgászat tilos. Miért? Aki munka után megy horgászni, késő délután ér le a partra. Mindössze 1-2 órája marad pecázni, azért meg nem érdemes vízre szállni. Úgy érzik, a viharjelzés novemberi megszűnése lehet a háttérben. Szerintük a pecások befizetnek annyi pénzt, hogy a rendszert lehetne addig működtetni, míg be nem fagy a tó...

Tóth Gábor, Molnár József, Baranyi Sándor, Zumpf Béla megszállott balatoni horgászok. Szinte hozzá nőttek a Balatonhoz, ismerik a víz minden rezdülését. Nem hallgatták el véleményüket (Fotó: Zwicker Tamás)

Az idei évtől kvótarendszert vezettek be a tavon: felnőtt horgász az éves területi jeggyel összesen 100, darabszám-korlátozással védett halat tarthat meg. Ezt az intézkedést önmagában még támogatni is tudnák, de míg egy napijegyes naponta 3+2 darabszám-korlátozással védett halat tehet szákban, addig ők, ha mondjuk 100 napot horgásznak, csak napi egyet. Mindezt kétszeres árért! Jelezték, ez nincs szinkronban.

Azt mindannyian elismerték, hogy a halászat megszüntetésével a horgászok fogási esélyei is nőttek, keszeget mindig jön, de ponty is szépen akad a horogra. A Balatonon és vízrendszerén ez évtől módosult méretkorlátozás is, a ponty és a süllő esetében például 35 centire nőtt az alsó mérethatár. A süllő esetében mindannyian egyetértettek ezzel, a pontynál nem. Úgy vélték, ha nőtt a mérethatár, a betelepített halaknak is nagyobbaknak kellene lenniük.

Örültek annak, hogy a bojlis módszert ismét lehet űzni a tavon. Nem rejtették véka alá, hogy ez az igazi sporthorgászat - ott ahol kitalálták, Angliában... Nálunk inkább arra volt jó, hogy a kifogott nagy halat a horgász valakinek eladta. Jó, hogy ennek elejét vették, s szabályozott módon ismét lehet bojlizni a Balatonon.

Az ellenőrzés kérdése is terítékre került, a szigorú halőrzésben sem találtak kivetnivaló, csak az legyen következetes! A jelenlegi halőri létszám szerintük kevés, azt mindenképpen erősíteni kell. A horgászok által kifizetett jegyárak erre is biztosíthatnak fedezetet. Leszögezték, a horgászat sikeressége érdekében vissza kell szorítani a rapsicokat. De ugyancsak el kell űzni a tóról a kormoránokat, amelyek károkozása mellett minden más illegális tevékenység eltörpül.

(Az észrevételekkel kapcsolatban megkerestük a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt-ét, de egyelőre nem kívánták kommentálni az elhangzottakat.)