Gazdaság

2015.02.21. 14:58

Miként lehet megvédeni a balatoni süllőállományt?

Kell-e méretkorlát, s ha igen, mekkora? Az izgalmas kérdésekre tanulságos válaszok érkeztek a Bakony-Balaton Horgász Szövetség „gerjesztette” vitában.

Tremmer Tamás

Az év elejétől hatályos új balatoni horgászrendben nagy figyelmet szenteltek a süllő védelmének, ennek részeként 35 centire nőtt a kifogható süllő alsó mérete. Jó-e ez a halnak, illetve a horgásznak? A vitaindító kérdésre záporoztak a válaszok.

A szövetség elnöke, Táncsics Aladár amondó bolt, hogy szakítani kell a méretkorlátozás elvével, és „az első három hal a tied" gyakorlat híve. Így kevesebb az elhullott példány, nagyobb az esély az állomány erősödésére, gyarapodására. Bercsényi Miklós professzor szerint az ember által végzett szelekciót szolgálják a különféle fogási korlátozások (időbeni, mennyiségi, méretbeni). Szerinte halgazdálkodási szempontból az időbeni és a mennyiségi korlátozás hasznos, a minimumméret korlátozás káros.

Zákonyi Botond szakíró hosszan sorolta, hányféle módon árt a pecás a visszaengedett süllőnek. Mindez megelőzhető lenne, ha túllépnénk a méretkorlátozás korszerűtlen szabályán, és újat alkotnánk. A balatoni fogas más társaival együtt megérdemli a védelmet, vélekedett. Nemes Attila szerint a süllőállomány hatékonyabban védelme érdekében a konkrét fajra vonatkozó mennyiségi korlátozás szigorítása lehetne a célravezetőbb. A süllő a kifogás után szinte mindig elpusztul, ezért nincs értelme a méretkorlátozásnak,  viszont a darabkorlátozásnak, vagy a heti-havi kvóta bevezetésének igen, fejtette ki Csergőffy Gyula.

Révai Gábor úgy vélte, a süllő mélyre nyeli a horgot, és bármily kíméletesen is próbálják megszabadítani attól, kevés esélye marad a túlélésre. Éppen ezért jobb lenne a „ha hármat fogsz, hármat viszel" szabály. Puskás István is ezzel értett egyet.

Fesztory Sándor a kifogott és visszaengedett – horgot mélyen  nyelt - példányok nagymértékű elhullása miatt nem tartotta időszerűnek a süllő méretkorlátozásának felül vizsgálatát.

Füstös Gábor, a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit (BHN) Zrt. korábbi vezérigazgatója azt a megoldást tartotta volna legjobbnak, ha marad a 30 centis méretkorlát. Ez évtizedeken keresztül bevált, a süllőállomány csökkenése nem ennek a következménye. Akár a magasabb, akár az alacsonyabb méret olyan kockázatokat rejt, amelyek hatását megfelelő kutatások és fogáselemzések nélkül ma még nem tudjuk megjósolni. A nagy természetes vizek (főleg a Balaton) pedig nem kísérletezésre valók.

Ha valóban felelősen akarunk gondolkodni a balatoni süllőről, akkor azt elsősorban a horgászatunkkal igazoljuk! Természetesen a legprofibban, legkíméletesebben művelt süllőhorgászat során is lehetnek veszteségek, de ennek mértéke felelős horgászattal és a hallal való kíméletes bánásmód elsajátításával minimálisra szorítható, fogalmazta meg Szári Zsolt, a BHN Zrt. vezérigazgatója. Nagy Gábor BHN horgászturisztikai menedzser jelezte, megdöglik-e a visszaengedett süllő vagy sem, az némi szerencsefaktor mellett döntő arányban azon múlik, hogy a horgász miként bánik vele! Teljesen mindegy, hogy a horgon gumihal, élő kishal, vagy halszelet van, ha az szájszélbe akad, és a horgász tisztességesen bánik a hallal, akkor az az esetek döntő többségében túl fogja élni a visszaengedést!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!