Kéknyelvűség: Nem érintettek a megyei állattartók

A kérődző állatokat megbetegítő kéknyelv-betegséget Csongrád megye déli részén és Bács-Kiskun megyében mutatta ki a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH), áll a Veszprém Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóságának lapunkhoz eljuttatott közleményében. A betegség hazai megjelenése miatt a NÉBIH százötven kilométeres sugárban állapította meg a védő- és megfigyelési zóna területét, így a kéknyelv-betegség miatt elrendelt korlátozó intézkedések Veszprém megye délkeleti részét is érintik. A megfigyelési zónából ki-, illetve beszállítani kérődző állatot csak állatorvosi engedéllyel lehet. A szúnyogok által terjesztett vírusos állatbetegségre kizárólag a szarvasmarha, a juh, a kecske és a vadon élő kérődzők fogékonyak. A betegséget terjesztő vírus emberre ártalmatlan, s a fertőzött állatból előállított élelmiszerek sem jelentenek veszélyt.

A kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági igazgatósága értesítette az érintett települések jegyzőit is, akiket arra kértek, a helyben szokásos módon tegyék közzé az igazgatóság tájékoztatóját.

A betegség híre megnehezítheti az állattartók exportját, a hazai piacon pedig csökkentheti az árakat, mondta érdeklődésünkre az Ősiben gazdálkodó Rideg Tamás. Az őstermelő 650 juhot és 35 húsmarhát tart. Hozzátette, a borjúk ebben az időszakban választósak, vagyis ilyenkor értékesítik az állatokat, így a húsmarhatartókat érinti leghátrányosabban a mostani helyzet. Elmondta, egyetért a be- és kiszállítást érintő szigorítással, bár egyúttal megjegyezte, olyan speciális, szúnyogok terjesztette betegségről van szó, amelynek megelőzése még azoknak is szinte lehetetlen, akik minden előírást betartanak. A gazdálkodót a jószágok állatorvosi engedélyhez kötött ki- és beszállítása nem érinti, ugyanis nem tervezett értékesítést, vásárolni pedig ritkán szokott, mert általában az általa nevelt állománnyal dolgozik. Bár Csongrád megyében marhánál mutatták ki a betegséget, a juhok fogékonyabbak a kéknyelvűségre, tette hozzá Rideg Tamás.

A magas lázzal járó kór a kérődző állatok nyelvét, emésztőrendszerét és izomzatát támadja meg. Az elhullási arány viszonylag alacsony, a betegség mégis súlyos szövődményekkel járhat, és sokáig elhúzódhat, teszi hozzá a közlemény.