Kinek a kára a vadelütés?

A konferencián dr. Hevesi Kristóf ügyvéd előadásában ismertette a vadászható állat által okozott károkért fennálló felelősségi szabályok lehetséges értelmezéseit, és a vadászatra jogosult tevékenységére vonatkozó fontosabb jogszabályok rendelkezéseit. E körben levezette, hogy a vadászatra jogosult tevékenységére vonatkozó szabályok a természet és a vad védelmét szabják elsődleges feladatul, a vad mozgásának befolyásolását a jogi környezet igen erősen korlátozza és tiltja, így az új felelősségi szabályok ennek alapján értelmezendőek.

Az ügyvéd lehetséges jogi magyarázatát adta az új Polgári Törvénykönyvben (Ptk.) a vadászatra jogosult kimentését lehetővé tevő, ellenőrzési kör és elháríthatatlanság fogalmának, levezette, hogy az új Ptk. szabályai a korábbi, veszélyes üzemi felelősség szabályainál enyhébb felelősséget jelentenek a vadászatra jogosult számára. Kitért arra, hogy ennek a gépjármű-vad ütközés terén különös jelentősége van, mert a gépjárművezető – a korábbi szabályokkal azonos módon - megmaradt veszélyes üzemnek, a vadászatra jogosult viszont kikerült onnan. Szerinte, jóllehet az ellenőrzési kör szűkebb lett a vadgazdálkodók számára, de a vadelütésből származó károkat továbbra sem nekik kell viselniük, hiszen a vad mozgására a vadgazdálkodónak vajmi kevés befolyása van, ezért a vadelütés alapvetően továbbra is elháríthatatlan okból következik be.  Az, hogy az ilyen helyzetet a jövőben miként kezelik a bíróságok, arra a joggyakorlat ad majd választ.

Prof. dr. Náhlik András, az Nyugat-Magyarországi Egyetem Vadgazdálkodási és Gerinces Állattani intézet egyetemi tanára a legfontosabb nagyvad fajaink területhasználatáról és mozgásaktivitásáról, a mesterséges akadályok hatásáról és a mozgást befolyásoló képességeiről szóló előadásában dr. Hevesi Kristóf szavait igazolta. Az elmúlt évek tartó monitoring kutatáseredményéiből kiderült, a vadgazdálkodónak a vad mozgásának befolyásolására igen szűk körben és hatékonysággal van lehetősége.

Szó volt még a baleseti helyszínelés szabályairól, tapasztalatairól és az ezzel kapcsolatos vadgazdálkodói igényekről. A konferencián Varga László, a Bakonyerdő Zrt. vezérigazgatója stratégiai megállapodást kötött dr. Töreki Sándor Veszprémi Megyei Rendőr-főkapitánnyal. Ennek értelmében a jövőben a helyszíni szemlék során a vadászatra jogosultak által kért adatokat és tényeket is rögzíti a rendőrség, ezek birtokában pontosabban lehet elbírálni a polgári jogigényeket.

Dr. Makai Lajos, a Pécsi Ítélőtábla elnöke ígéretet tett jövő tavasszal egy olyan jogi konferencia megszervezésére, ahol lehetőség nyílik a bírói kar álláspontjának, a vadgazdálkodók tapasztalatainak összevetésére, e körben közös párbeszédre, az egységes, és megalapozott joggyakorlat mihamarabbi kialakítása érdekében.