Több megye szőlőtermesztői kapnak tőlük szakmai tanácsokat

Most is így történt, a Sopron és Mór környékén szőlőt termesztő gazdák is eljöttek a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet metszési és technológiai bemutatójára.

A nagyobb üzemekben már jobbára befejezték a metszést, de a kisebb termelőknek még lehetett tanácsot adni ebben is. A szőlőművelés a türelmes emberek tevékenysége, hiszen a mostani metszéssel nemcsak az idei, hanem a két évvel későbbi termést is meghatározzák. Nem véletlen, hogy több jeles szőlős- és borosgazdánk akkor is szereti kivenni a részét a metszésből, ha a területe nagysága miatt egyedül képtelen lenne időben végezni a munkával.

Dr. Májer János, kutatóintézeti igazgató az elméleti előadása után a gyakorlati bemutatót is vezette, praktikus tanácsokat adott (Fotó: Penovác Károly)

Ezúttal is elméleti előadásokkal kezdtek. Dr. Májer János intézetigazgató foglalta össze a tavalyi évjárat jellemzőit és a rügyvizsgálatok tapasztalatait. Annak ellenére, hogy tavalyi is dőltek meg melegrekordok és a csapadék sem volt túl bőséges, a tavalyelőttinél másfélszer nagyobb termést takarítottak be a szőlősgazdák. A minőséggel sem volt gond, de most a fehérborok jobbak, sorra szerzik az elismeréseket a borversenyeken, míg a vörösek még érnek, alakulnak a pincékben. Ez nem meglepő, a vörösborokat hároméves kor előtt nem is igen szokták piacra dobni. A rügyvizsgálatok során nem találtak elhalt rügyeket, hiszen nem volt olyan fagy, ami veszélyeztette volna őket. A termékenységi mutató is átlagosnak mondható. Más kérdés, hogy valószínűleg ebben az évben a szokásosnál több növényvédelemre lesz szükség, hiszen az enyhe tél nem ritkította meg a kártevőket.

A mezőgazdaságban a közelmúltben indult egy öntözést segítő program, ezt érdemes a szőlőtermesztőknek is igénybe venniük. Bár az is igaz, hogy mértékadó vélemények szerint a szőlőt nem szabad öntözéssel kényeztetni, ha megfelelően bánnak vele, a hosszú gyökereivel megkeresi magának a szükséges mennyiségű vizet. Dr. Májer János előre vetítette, hogy a gyakorlati bemutató során elektromos metszőollót is látnak majd, ami jelentősen megkönnyíti ezt a fontos munkát. Szőlészek között gyakori, hogy a metszéssel megerőltetik a kezüket, az elektromos metszőolló használatához csekély erőkifejtés kell és ezáltal gyorsabban is végezhető ez a munka.

Dr. Szegedi Ernő kutatóprofesszor arról beszélt, hogy mit tesznek a kutatóintézetek az egészségesebb szaporítóanyagokért, amivel csökkenthetők a művelési költségek és növelhető a tőkék életkora. Dr. Varga Péter tudományos munkatárs a helyes agrár környezetgazdálkodásra adott tanácsokat. Nem mindegy, hogy mikor végezzük el az előírt munkákat, de még az sem, hogy mikor veszünk mintát a szükséges laboratóriumi vizsgálatokhoz. Farkas Jenő kutató vegyészmérnök a tápanyagutánpótlásról tartott előadást, mert az sem mindegy, hogy milyen arányban gondoskodunk a megfelelő anyagokról, hogy a szükséges elemeket a növények be tudják építeni a szervezetükbe.

A gyakorlati bemutató során a gyártók és a forgalmazók képviselői elektromos metszőollót, kötözőgépet, előmetszőt, kultivátort, traktort, nyesedékgyűjtő-aprítót, soraljművelőt, speciális ültet- vénytraktort, támrendszereket, ágvágókat, borászati kisgépeket mutattak be. Nem maradtak el a hagyományos kézműves muka eszközei sem. A gyakorlati részt Szőke Barna kutatómérnök zárta, aki az intézetben érlelt borokat kóstoltatta. A fajták zömét is az intézet dolgozói nemesítették.