Fiatalok külföldön - Hihetetlen vérveszteség az országnak

A beruházások hiányáról dr. Petschnig Mária Zitának a Veszprémi Lions Klub közelmúltban zajlott összejövetelén tartott előadása kapcsán írtunk. A Pénzügykutató Zrt. közgazdász professzorát elkísérte férje, Kéri László, aki az erősödő migrációt mutatta be. A politológus szerint évek óta tartó, erősödő folyamatról van szó, igazán mégis csak most kezdünk szembe nézni ezekkel a dolgokkal, miközben még az adatok sem teljesen egyértelműek.

Kéri szerint a legmegbízhatóbb a német munkaügyi statisztika, amiből annyit lehet tudni, hogy 2010-ben, a Fidesz első évében 31 ezren, 2011-ben 42 ezren, 2012-ben 54 ezren mentek oda dolgozni, és az idei első negyedéves adatok is 20-25 százalékos további növekedést valószínűsítenek. A korábbiakkal együtt csak Németországban 160 ezer magyar dolgozóval lehet számolni.

Petschnig Mária Zita és Kéri László nem sok biztató jelet lát a Magyarország előtt (Fotó: Győrffy Árpád)

- A délnémet tartományokban és a Rajna-vidéken elsősorban a leépülő magyar építőipari vállalkozások szakipari része talál munkát, a kint dolgozó magyarok fele pedig Nagy-Berlinben, Berlinben és vonzáskörzetében dolgozik. A többségük olyan, több idegen nyelvet beszélő, a számítástechnikához értő fiatal, akik korábban a nálunk bezárt bankokban, biztosítóknál dolgoztak, és ott is a pénzügyi szolgáltató szektorban kaptak munkát. Hihetetlen vérveszteség az országnak, hogy ezek a fiatal középkáderek elhagyták az országot.

Angliában a követségünk szereti alábecsülni a kint dolgozók számát, 120-150 ezer embert mondanak, szemben az angol munkaügyi hivatallal, amelyik 170 ezer ott dolgozó magyarról tud - mondta a politológus. A magyarokból 100 ezer "Nagy-London" területén van, ahol elsősorban kereskedelmi, vendéglátóipari munkát végeznek, de nagyon sokan dolgoznak informatikai területen is. Itt elsősorban fiatal magyar diplomások vannak, egy jó képességű, végzettségű 25-30 év közötti korosztályba tartozó csoport. A vidéki Angliában elsősorban az egészségügyben dolgoznak.

Írországban nagy valószínűséggel 30 ezren vannak, amiben jelentős az egészségügyiek aránya. Mintegy ötvenezer ember dolgozik Olaszországban, sokan itt is az egészségügyben, de akár diplomás bébiszitterként is.

Ugyancsak ötvenezer fő körül lehet a Hollandiában dolgozók száma. Ott szintén sokan vannak a vendéglátóiparban és az egészségügyben, de nagyon jelentős a fiatal informatikai végzettségűek aránya is.

- Talán a legnehezebb az ausztriai helyzetet átlátni, ahol 80 ezer alá senki sem becsüli a magyar munkások számát. Engem is nagyon izgatott, hogy mi lehet ott, ezért tavaly augusztusban kimentünk a szentgotthárdi pályaudvarra, ahonnan reggel 4:50-től 8 óráig 14 vonat megy Grác irányába, majd délután öt után vissza ugyancsak 14. Egyetlen egy sem jön Ausztriából reggel és egyetlen egy sem megy Szentgotthárdról délután. Hasonló forgalom lehet Szombathelyről és Sopronból is. Az Őrségből biciklivel járnak át. Egy húsz-harminc kilométeres körzetben mindent ők csinálnak a benzinkúttól a takarításig, a boltok működtetéséig. Mivel rendkívül sokan naponta ingáznak, esély sincs annak megítélésére, hogy összesen mennyien lehetnek. Én nem tartom túlzásnak, hogy Nyugat-Magyarországról mintegy 100 ezer ember jár Ausztriába dolgozni. A határ melletti megyékben ezért is olyan alacsony az országos átlaghoz képest a munkanélküliség.

Kéri László szerint összességében elmondható, hogy itthon továbbra is megvan a dinamika a külföldi munka keresésében, de az eddig népszerű országokban zárulnak a kapuk. Ennek lehet olyan következménye, hogy a fiatalok elindulnak a Közel-keletre, a távol-keleti országokba, de akár Ausztráliába, Új-Zélandra, Latin-Amerikába is.

- Nálunk más országokhoz képest későn kezdődött a munkaerő vándorlása. 2010-ig 120-150 ezer főre lehetett tenni a tartósan kint dolgozók számát. A Fidesz-korszak alatt bekövetkezett jövedelemzsugorodás, a kedvezőtlen munkaerőpiaci fordulat és a közhangulatban bekövetkezett romlás együttesen hihetetlen nagy lökést adott a magyar migrációnak - állította a politológus.

Kéri László szerint már most is, de hosszú távon még inkább hatalmas veszteség az országnak, hogy a jövő nemzedékének jelentős része külföldön dolgozik. Az összes kint dolgozó négyötöde 20-35 év közötti, akik kivétel nélkül érettségizettek, sőt zömében diplomások. Bennük van a magyar oktatási rendszer és a szülők felhalmozása és a jövő lehetősége. Ugyanakkor szerinte képmutató, több mint cinikus az a vita, ami arról folyik, hogy alkotmányosan röghöz kötnék a diplomát szerzőket. Hisz nem azért megy el valaki, mert felelőtlen és utálja a hazáját, hanem mert nem tudtak neki munkát adni - hangsúlyozta a politológus.