Unokám született, mit tegyek? - Kati válaszol

Kérdése alapján úgy tűnik, egy kis rémülettel tölti el önt is az örömteli esemény, mert él egy sztereotip kép mindnyájunkban: a kötögető, hintaszékben üldögélő, fehér hajú anyóka, a NAGYMAMA, aki nem tud és nem is akar lenni.

Hát nem, kedves újsütetű nagyi, nem az öregségről szól az unokás lét. Új életminőséget hoz, érdemes is rá felkészülni, de ha váratlanul érkezik, akkor sincs ok az ijedelemre. Ahogy tökéletes szülővé, úgy tökéletes nagyszülővé sem kell válni a gyermek érkezésével.

Az elég jó nagyszülő éppen megfelelő az unokáknak. Élheti megszokott életét, de rácsodálkozhat olyan dolgokra, amelyekre a saját gyermekénél nem volt idő. Felfedezheti a fejlődés kis csodáit, a közös dalolgatás, séták és kirándulás élményeit. Nagyon más élet ez, de nem az öregségről szól.

Hogy ki mennyire tudja megőrizni önmagát és közben mennyire képes és akar nagyszülővé válni, az számos dologtól függ. Például attól, hogy saját családot alapító gyermekét mennyire tudta „elengedni”, mennyire akart része maradni vagy éppen részévé válni a fiatal, immár kisgyermekes pár életének.

Mértéktartást javaslok ebben is, abban is.

Pap Józsefné, Kati gyógypedagógus, logopédus, családterápiával foglalkozó szakember, ma is tanít a Hittudományi Főiskolán. Ötunokás nagymama, 2013-ban a Veszprémben meghirdetett pályázaton elnyerte az Év szupernagyija címet (Fotó: Penovác Károly)