Egyedül a Gyászban? Együtt a Gyászban!

- Amikor édesapám meghalt, nem éreztem először semmit. Értetlenül álltam a dolgok előtt. Hirtelen ment el, nem volt idő a búcsúzásra, felkészülésre. Azt gondoltam, ez egy rossz álom, és tettem a dolgomat. Aztán rájöttem, hogy valami más lett, hiszen olyasmikkel kellett foglalkoznom, amik eddig nem voltak, és nem az enyémek: temetést intézni, bankszámlát felmondani. Amikor a kis lakását kellett kipakolnom, már ordítani tudtam volna. Aztán csak sírtam és sírtam, amikor a kis asztalán megtaláltam a nekem írt születésnapi képeslapot . A születésnapomon ment el. Örökre.

A kezdeti tagadásom után megjelenő érzések minden gyászoló számára ismerősek lehetnek: harag, bűntudat, mérhetetlen szomorúság, lelki egyensúlyvesztés. Amikor valaki elhagy bennünket, megváltozik a világ számunkra bennünk. A változás bekövetkezik akkor is, ha betegség után, vagy hirtelen távozik valaki az elők sorából, ha idős vagy fiatal, ha már élhetett vagy meg sem születhetett még. Ezekkel az érzésekkel szembesül az is, aki hosszú párkapcsolatból lép ki. Akit engednek elmenni, akit elhagynak. Igaz, ezek az érzelmek más és más intenzitásúak, hosszúságúak lehetnek. A legnagyobb segítséget a családtagok barátok nyújthatják. Ezt eleinte a gyászoló meg is kapja, de idővel úgy érezhetjük, hogy egyedül vagyunk a gyászunkkal. Hiszen eleinte még el lehet mondani , szabad sírni , aztán már kínos, nem akarjuk terhelni ezzel szeretteinket, vagy ők érzik magukat tehetetlennek. A társadalmi elvárások hatalmasak egy gyászolóval kapcsolatban, hiszen a külvilág tudja , mikor van már itt az ideje az elengedésnek. Ha ezeket ki is mondják, a gyászoló még inkább behúzódik a csigaházába, nehogy látszódjon rajta, hogy nem teljesít jól. Pedig a gyászmunka évekig is eltarthat, ez természetes. Sokat adhat a gyászolónak egy nagyszerű kezdeményezés, amelyet a Napfogyatkozás Egyesület régóta nyújt. Az önsegítő csoportokban a résztvevők meghallgatják, támogatják egymást egy professzionális csoportvezető kíséretével. Lehetőség nyílik az elfájásra , együtt sírásra, emlékezésre. Lassan kinyílnak az ajtók, a gyászolók meglátják a napfényt, a lehetőségeket egy új életre . A csoportban melegedhetnek azok, akik csak a hideget érzik, bizalmat, erőt és mosolyt kapnak.

Gyászcsoport indul idén Tapolcán és Ajkán, ahol szakértők várják a melegedni vágyó gyászolókat.