Csinosan és fessen a hatodik x-en túl

Az ismert veszprémi divattanácsadóval, Éllő Györggyel beszélgettünk arról, hogyan is néz ki manapság az éltes korú férfiak öltözete, mire kell odafigyelniük, ha netán új ruhát vásárolnak vagy éppen változtatni akarnak öltözetük megszokott összeállításán.

A divatszakember, aki négy évtizeden át itthon és külföldön jelentősen befolyásolta a divatszakmát, elöljáróban arra utalt, hogy a magyarországi cégek még egykoron olyan minőséget produkáltak, hogy az öltönyeiket akár 15-20 évig lehetett hordani. Boltjainkban ma is utolérhető ez a minőség, de milyen áron! Az átlagnyugdíjas képtelen megvenni a 120-150 ezer forintos öltönyt, ráadásul azt a kockázatot is vállalnia kell életkora miatt, hogy 5-6 év múlva túl kell(ene) adni rajta, mert annyira lesoványodott vagy éppen kihízta a ruhát.

- Slamposodik a világ - állapítja meg tényszerűen a 70 éves Éllő György, aki pályafutása alatt mint modellkreátor és divattermékcsaládok megálmodója, megalkotója, számos trófeát gyűjtött be, főleg külföldön.

- Ma már a hagyományos fehér ing-nyakkendő párost sokaknál felváltotta a nyakkendő nélküli ing, amelyet eleve úgy szabnak, hogy a nyakánál ne lehessen begombolni. A nyaknál és mandzsettánál színes a betét, de még a gomblyukazások is. A fazonok lehetővé teszik a kívül hordást is. Ettől a lezserebb viselettől nem kell idegenkedniük az uraknak, persze, csak ha azonosulni tudnak ezzel a stílussal.

Éllő György negyven évig dolgozott a divatszakmában. Csokornyakkendős úriemberként ismerik
Fotó: Mátételki András

- Aki nyugdíjba vonulásáig öltönyben járt, de szeretne már lazítani ezen a feszességen, neki azt tanácsolom, hogy egy sportos dzseki alá vegyen fel elegáns pulóvert. A nadrág lehet szövet, de ne féljenek a farmertől se. Számtalan turkálóban lehet minőségi holmikat találni, de ezekről tudni kell, hogy külföldön már kimentek a divatból vagy leárazás végén megszabadultak a felesleges készlettől.

Beszélgetőpartnerem, akit fél Veszprém a csokornyakkendője alapján azonosít be - némi csodálkozásomra - kijelenti: neki a farmer és a zakó viselete nem idegen, sőt azt az idősebb uraknál is el tudja képzelni. Siet hozzátenni, nem mindenkinek áll jól ez a viselet. Fontos alap-elv, hogy az illető érezze jól magát a bőrében, azaz a ruhájában. A jó minőségű, kaptafás, teljes bőrcipő is fontos egy elegáns úrnak. Például egy szép fekete cipő bármilyen színű ruhaviselethez illik. - Szomorú vagyok, hogy a hazai könnyűipar ezen ága is szinte teljesen elsorvadt. Itt jegyzem meg, hogy az Európán kívül gyártott cipők döntő többsége műanyagból készül, és ergonómiai kialakításuk nem ad teljes kényelmet.

Érdemes szót ejteni arról is, hogy otthon miképp nézzünk ki hitvesünk előtt. Alapszabály, hogy slamposságunkkal ne riasszuk el a társunkat, sőt, tegyük az ellenkezőjét: olyan ruhát vegyünk fel otthon, ami kényelmes, nem elnyűtt, ugyanis bármikor beállíthat hozzánk a szomszédunk, jó barátunk. A négy fal között is legyen tartásunk az öltözködésben.

Ha nagyon igényesek szeretnénk lenni - és lenne hozzá elég pénzünk! -, másféle ruhát kellene felvennünk kulturális, politikai és sportrendezvényekre. Mivel az utóbbi évtizedekben háttérbe szorult idehaza az illemtan, az urak és a hölgyek is sokszor elbizonytalanodnak, hogy egyes alkalmakra milyen ruhát öltsenek magukra. - Például, ha színházba megyek - jegyzi meg -, engem zavar a közönség egy részének hétköznapi sokszínűsége. A divat világában nincs írott szabály. Míg a '70-90-es években beszélhettünk elegáns viseletekről, ma már ez nincs így. Kihalt az ünnep varázsa is, amit az öltözködésünk is tükröz. Mert amikor szép ruhába bújunk, a lelkünk is ünneplőbe öltözik. Kár, hogy ez a szokásunk lassan a feledés homályába vész.