Gének segítenek a mellrák elleni védekezésben

Dr. Peták István lapunknak elmondta, hogy a molekuláris genetikai vizsgálat a személyre szabott megelőzést és a célzott gyógykezelést is lehetővé teszi. A személyre szabott rákdiagnosztika nyitja meg a kaput a célzott gyógyszerek előtt, amelyek esélyt jelenthetnek a gyógyulásra.

-   Célom a daganatok elleni harc. Sokan nem tudják, hogy napi fél-1 óra séta 14-25 százalékkal csökkentheti az emlőrák kialakulásának kockázatát. Az alkoholfogyasztás, a túlsúly, a hormonpótló gyógyszerek is növelik a kockázatot, de a 30 éves kor alatti gyermekvállalás, szoptatás védő hatású. Életünket úgy kell megterveznünk, hogy a rák kockázatát minél inkább csökkentsük. Mivel a körülbelül 1 centiméter átmérőjű daganatnál 90 százalék fölötti a gyógyulás esélye, a nőknek mindenképpen érdemes rendszeresen szűrésre járniuk.. Azonban egy esetleges pozitív eredmény ma már nem feltétlenül azt jelenti, hogy meghal a páciens.

A daganat kialakulásáért a környezeti hatások és a genetikai tényezők mindig együttesen felelősek. A rákos megbetegedések 5-10%-ában mutatható ki örökletes genetikai hiba, ezekben az esetekben a génvizsgálatok természetesen segíthetnek figyelmeztetni a beteget – mondja az orvos. Örökletes génhiba esetén, a magas rizikójú betegeknek 10-15 évvel korábban el kell kezdeni a szűrését, a mammográfia mellett MR vizsgálatokat is célszerű elvégezni, és rendkívül magas kockázat esetén a mellszövet eltávolítása is egy lehetőség. Angeline Jolie – akinek genetikai vizsgálat alapján 87% esélye volt a rák későbbi kialakulására – is védekezhetett volna szűréssel is, de ő a legradikálisabb védekezést, a megelőző műtétet választotta. Jolie döntésével sok szakember nem értett egyet, talán azért, mert attól féltek, hogy indokolatlanul megnő a hasonló esetek száma.

Dr. Peták István

A rosszindulatú daganatoknak csak kb. 10 százalékát okozzák az örökletes, veleszületett génhibák, így a rákos megbetegedések 90%-ért az életünk során szerzett hibás gének a felelősek, amelyek egyre több esetben gyógyíthatók személyre szabott, célzott terápiákkal. A daganatos szövetben megállapítjuk a génhibát, és a hibás gént megpróbáljuk összekötni a megfelelő terápiás lehetőséggel, a világban fellelhető célzott gyógyszerrel, vagy hatóanyaggal. Jelenleg is alkalmazunk olyan célzott terápiákat, amelyeket a társadalombiztosítás finanszíroz, de a személyre szabott célzott kezelések forradalmát éljük: 200 hatóanyag van klinikai fejlesztés alatt, pár éven belül legalább 50 db új célzott gyógyszer kerül forgalomba.

A célzott gyógyszerek ára a havi 1-2 millió Ft-t is elérheti, és sokszor több évig kell szedni őket, így ezek finanszírozása a nálunk fejlettebb országokban is nagy gondot fog okozni. Valószínűleg, sehol a világon nem tudják majd államilag finanszírozni az összes új célzott gyógyszert, így az öngondoskodás jelentősége óriásira nő. A felkészülés fontos eszköze lehet, ha mielőbb kiegészítő magánbiztosítást kötünk, – szerencsére ilyen már hazánkban is elérhető –, ezek keretében arra is van lehetőség, hogy második orvosi szakvéleményt kérjünk a világ vezető orvosaitól, illetve külföldi klinikai gyógykezeléseken vegyünk részt – magyarázza Dr. Peták István. Megoldást jelenthetnek még a klinikai programokban fellelhető térítésmentes hatóanyagok, a vizsgálatokban részt vevők ingyen juthatnak hozzá a jövő gyógyszereihez.

Hozzáteszi, hogy a férfiaknál is előfordul a mellrák, de gyakran genetikai okokból. Náluk a megoldás az MR vagy az ultrahangos szűrés lehet, ami a megelőzést illeti. Többek közt magyar orvosok is kutatják már, hogy a rákbetegségért felelős gének működését környezeti tényezők is befolyásolják-e. Tudományosan még nem igazolt, hogy például a stressz okozhat rákot, de nem is kizárt. Azt azonban ne feledjük, hogy a kutyának, macskának is lehet emlőrákja, ez pedig elgondolkoztató. A veszprémi állatkert tigris-oroszlán keverékének is volt rákja, hogy csak egy példát mondjak – hangsúlyozza a kutató. Közölte még, hogy a daganatokat a kórokozó gének okozzák, ezért a gyógyszereknek egyre hatékonyabbaknak kell lenniük, hiszen rezisztencia is kialakulhat.

Dr. Peták szerint, a megelőzésben a jövőt a genetikai szűrések jelentik. Mivel genetikailag különbözőek vagyunk, a védekezésnek is különbözőnek kell lennie. A minél nagyobb hatékonyság érdekében, a genetikai vizsgálatok alapján a szűrések ritmusát is személyre szabják majd: van olyan nő, akinek elég ötévente elmenni mellrákszűrésre, másnak viszont félévente szükséges.