Élet a srí lankai cunami után

Őt kértem beszélgetésre, az események felidézésére.      

- Hogyan kerültél ki Srí Lankára?

- Adódott az a lehetőség, hogy telepített idegenvezetőként dolgozhassak Srí Lankán. Nagy változás volt ez életemben, ugyanis a gimnáziumi angol szakos állásomat hátrahagyva landoltam egy trópusi szigeten. A világ megismerése, más kultúrába való betekintés és egy csipet kalandvágy is közrejátszott, hogy elinduljak Földünk keleti részére.

A képek Koczor Ágota fényképalbumából valók

- 2004. december 26-án bekövetkező cunamit, hogyan élted meg?

- Azon szerencsések közé tartoztam, akik a sziget nyugati részén ébredtek fel ezen a reggelen. A cunami a keleti területeket találta telibe, ahol hatalmas pusztítást végzett. Elképzelhetetlen horderejű vízhullám söpört végig Ázsia partvidékén, nem kímélve az emberáldozatokat és mindent ami az útjában állt. Én egy hotelszobában ébredeztem, mert előtte éjszaka a reptéren voltam, ahova a hazainduló magyar csoportot kísértük ki. Ismerőseink telefonáltak, hogy jön a víz és meneküljünk. Ösztönszerűen a sziget belseje felé indultunk a kollégákkal autóval. De néhány óra elteltével már a déli, akkor már elvonuló területeken találtuk magunkat. A megdöbbenés óriási, a katasztrófa leírhatatlan és felfoghatatlan volt.

- Te mit tudtál segíteni?

- Hamar megindult az újjáépítés és az adománygyűjtés. Magyar segélyszervezetek is megjelentek, akik hatékonyan tevékenykedtek  itt. Nekik segítettem, mivel helyi ismereteimre  nagy szükségük volt.

- Azóta többször is visszatértél. Mit tapasztaltál?

-  A sziget rohamos fejlődésnek indult. Még most is figyelemmel fordul a világ szeme rájuk. Az ázsiai régió legdinamikusabban fejlődő országa lett.

- Miért is érdemes elutazni ide?

- Évente a turisták milliói fedezik fel maguknak a szigetet. Nemcsak a trópusi klíma, az állandó forróság, hanem a történelmi és  a természeti látnivalók is vonzzák az élményt keresőket. Az elefántpopuláció igen nagy. Lehet elefánt árvaházat látni, elefántháton közlekedni, vagy egy kellemes szafari keretében megfigyelni őket a száraz szavannás részen. A fűszerkertek óriási kínálata, a buddhista emlékhelyek varázsa, az ott élők kedves mosolya,s vendégszeretete, az ételek jellegzetes íze, az óceán morajlása mind - mind arra csábítanak, hogy a valóságban is átéljük ezt a csodát. 2015. februárjában egyébként újra útnak indulok egy kisebb csoporttal. Most olyan helyekre is eljuthatnak velem a vállalkozó kedvű utasok,amelyek nem szerepelnek  a megszokott ajánlatokban.