Nyit a Levendula Ház, a balatoni csodák palotája

A látogatóközpont építését 2003-ban vállalta a nemzeti park, amikor Tihany az Európa Diplomát átvette, mondta a csütörtöki avató ünnepségen Balogh László, a nemzeti park igazgatója, aki elsorolta a vulkánok alakította félsziget fő természeti értékeit, s köszönetet mondott azoknak, akik lehetővé tették, hogy ezeket bemutassák a Levendula Házban.  Dr. Rácz András, a Vidékfejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára is elismeréssel szólt Tihany természeti értékeiről, megjegyezte, nem véletlenül itt alakult meg az ország első tájvédelmi körzete. Bóka István országgyűlési képviselő örömét fejezte ki, hogy egy fontos turisztikai beruházás valósult meg Tihanyban, ami egyúttal azt is jelzi, hogy erősödött a Balaton-felvidéki Nemzeti Park.

Dr. Korzenszky Richárd, a bencés apátság perjele azt kívánta a Levendula Ház megnyitóünnepségén, hogy gyerekek sokasága forduljon meg a látogatóközpontban, hiszen ha a gyermekek nem tanulják meg védeni a természetet, akkor vége lesz a világunknak.

Tósoki Imre, Tihany polgármestere elsorolta, hányféle fejlesztést adhatnak át idén és jövőre európai uniós pályázatokból, például játszótereket, kerékpárutat. A Levendula Ház  méltóképpen mutatja be a félsziget nevezetességeit és természeti értékeit, folytatta a polgármester, aki annak örülne igazán, ha a házhoz hasonlóan a szolgáltatások és kereskedelmi egységek is egész évben üzemelnének.

Ahol a vulkánok szunnyadnak

Fotóriporterünkkel, Gáspár Gábnorral még a megnyitó előtt bekukkantottunk a kulisszák mögé, és meglestük, hogyan működik majd a részünkről a "balatoni csodák palotájának" elkeresztelt látogatóközpont. A fehér, érdekes épületet  Koller József Ybl-díjas építész tervezte, egyszerű, letisztult vonalai jól illenek a Belső-tó partjára és az ősi balatoni település hangulatához. A formája engem halászkunyhóra emlékeztet, persze jóval nagyobb, tágasabb annál. Mészkőfehér és a fogadóterem fölött nyitható, szellőző tető van, az épületet geotermikus energiával fűtik.

Az előtérben Vers Réka éppen a levenduladekoráción dolgozik, a helyiséget beteríti a frissen szedett növény illata. A maketten felfedezzük a Tihanyi-félsziget jellegzetes rovarát, az énekes kabócát. Az itteni növény- és állatvilág ritka értékei az enyhe, mediterrán jellegű tihanyi klímának köszönhetők. A Tihanyi-félsziget erdőiben éppen olyan ciripelés hallatszik nyáron, mint a tengeren. Réka örömmel meséli, hogy már hallotta megszólalni a kabócát, ami május vége felé elég korai, de hát ez a nyári meleg is az. A dekoráción lepkék és méhecskék láthatók még, nem véletlenül hívják a méhek termének. A fogadótérben egy öblös "fatörzsben" számítógép-terminálok vannak, amelyeken a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság, Tihany és a környező települések és számos zöld és turisztikai honlap érhető el.

Innen nyílik a vetítőterem, ahol a félszigetről készült filmet nézhetik majd a látogatók. Továbbhaladva az ízlésesen kialakított üzlethez érünk, ami telis-tele van helyi termékekkel és a nemzeti parkról szóló prospektusokkal, kiadványokkal.

A séta a geológiai órához vezet. Ez a gyerekek egyik kedvence lesz, az biztos. A kicsiké, mert meg lehet nyomni a nagy kék gombokat, ami után felvillannak a fények, a nagyoké, mert nem kell törniük a fejüket a válaszokért, ott vannak a táblán. Az olyan jellegű  kérdésekre, hogy például miért haltak ki a dinoszauruszok, vagy hogyan jött létre  a Hold? stb., a rendszer maga adja meg a választ. Az óra másik oldala a Tihanyi-félsziget élővilágába enged betekintést.

A következő kiállítási darab a félsziget földtanát szimbolizálja, látni engedi a különböző rétegekben található kőzeteket. 

Az ezt követő "vitrin" egy gombnyomásra bemutatja, hogy az idők kezdetén a vulkánok miként süllyedtek bele a képlékeny anyagba - a rugalmas szivacs remekül kelti a valósághű hatást.

Ekkor elérkezünk a hőforrásokat  és a gejzíreket bemutató terepasztalhoz. Alul monitoron figyelhetjük, mi történik a mélyben, amint felfelé igyekszik a forró víz, a terepasztalon pedig, hogy érkezik a felszínre. Jól megfigyelhető a két kategória közötti különbség.

És akkor szembetaláljuk magunkat a vulkánnal. Sötét és fehér vízgőzt ereget magából, ami nem sok jóval kecsegtet. Morajló hangok törnek fel belőle, s ha bekukkantunk a belsejébe, láthatjuk, hogy az alant lévő láva feltörni készül. A tenyerünket a vulkán falára tapasztva érezhetjük, hogy remeg, mozog, valami történt odabenn, valami készülődik és kitörni akar. A vulkán hangja egyre erősebb, mind mélyebb és dörgőbb, betölti az egész teret, félelmet keltve  a látogatóban, aztán... Vers József, a nemzeti park tájegységvezetője, a projekt felelőse lekapcsolja. Ebben a teremben is van terminál, amin a félsziget felett "repülve" tekinthetünk szét, mi is érdekel igazán, s az objektum fölé érve információt kaphatunk róla.

Ki ne felejtsem a pocsolyában járást, vagyis azt a speciális szivacságyat, amin haladva azt az élményt éljük át, mintha mocsárban közlekednénk. Mondhatom, kár lenne kihagyni, mert igen jó érzés!

A mocsár mellé interaktív falat helyeztek el, "benne" képek villannak fel a félszigeten található kiterjedt nádas élővilágáról: gyönyörű jégmadár és számos, az átlagos befogadó számára ismeretlen, ámde csodaszép madárfaj.

A Balatonban és a Belső-tóban megtalálható halakat süllyesztett "akváriumban" preparált halak mutatják be. Az üvegen sétálni is lehet, de a legtöbben inkább kikerülik, nem mernek rálépni.

Innen egy ugrás az erdő. Vagyis az erdőt megjelenítő óriási puzzle, ami ismét csak a kisgyermekek kedvence lesz, a szülők meg mást sem tesznek majd, mint rohangálnak utánuk, de hát éppen ez a lényeg: a család felépíthet magának egy saját erdőt, benne az általa kiválasztott élőlényekkel, s bújócskázhat, ameddig kedve tartja.

A terem végében szerényen megbújva áll egy tradicionális tihanyi fészer, amelyben levendulaolaj-lepárlót is elhelyeztek. A levendula egyelőre szinte szimbolikus a félszigeten, legalábbis ahhoz képest, amilyen mértékben valaha művelték,  kívánatos lenne e mesterség, tevékenység újjáélesztése.

Ezzel körbe is értünk a Levendula Házban, az interaktív blokkot információs rész veszi körül, ahol az ideérkezők hasznos tanácsokat kapnak az idő tartalmas eltöltéséhez.

Az interaktív kiállítás a  rendezők és saját ötletek szüleménye, mondja Vers József, aki nem kis büszkeséggel meséli azt is, hogy a létesítmény teljesen zöld, vagyis egyáltalán nem használ fosszilis energiákat, ily módon mintaprojektnek is tekinthető.

A külső terek is impozánsak. A kertben halászathoz és a levendula felhasználásához szükséges eszközöket mutatnak be. Vesszőből font labirintus csalogatja játékra a gyerekeket, amelyben a nemzeti parkra jellemző képeket  lehet találni.  A nádasba egy félköríves fasétány vezet, melynek korlátján nagyméretű képeken mutatják az ott élő madárfajokat.

Szóval a Levendula Ház csuda jó móka, aki látta, megmondhatja.

Szórakoztató tudomány

A Levendula Ház szórakoztató, tudományos turisztikai központ. Nettó 340 millió forintból valósult meg, a nemzeti park igazgatóság  a költségek 85 százalékát pályázati forrásból, 15 százalékot pedig a Vidékfejlesztési Minisztérium által biztosított önrészből finanszírozta. A kivitelezés nem tartott egy évig. A közel fél hektáron 650 négyzetméter alapterületű épületegyüttes készült, melyben tematikus, interaktív kiállítás, 100 fő befogadására képes előadóterem, természetismereti foglalkoztatóterem és információbázis kapott helyet.

Megmozgatja a látogatók fantáziáját

Most látszik, hogy valami hiányzott eddig a félszigetről: üres volt a látogatóközpont nélkül Tihany. Miközben a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság  mindenütt jelen van a forgalmasabb turisztikai helyeknél információkkal, útbaigazító táblákkal a bemutatóhelyeken, nem volt egy "konkrét" objektum, ahová a látogatók betérhettek volna, ahol feltehették volna kérdéseiket, ahol bekukkanthattak volna abba az intézménybe, amelyről hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy tudományos műhely is egyben. Ott van ugyan Csopakon a nemzeti park szép központi épülete, de úgy vélem, Tihanyban legalább annyi - ha nem több - turista fordul meg, akinek jólesik az útbaigazítás. Sőt jólesik egy kicsit behúzódni a napfényről, elücsörögni egy frissítő hideg ital vagy kávé mellett, miközben a gyerekek felfedezik a Levendula Ház csodáit.

Minden bizonnyal jólesik az is, hogy szakértők válaszolnak a kérdésekre, s hogy minden információ egy helyen van, a szálláslehetőségektől kezdve a programajánlaton keresztül egészen a közlekedésig. Az interaktív kiállítás pedig csúcsszuper! A gyerekek élvezni fogják, és ha a Levendula Házban megragadja a fantáziájukat valamelyik részlet és otthon elkezdenek mélyebben foglalkozni vele, nyert ügye van a természetvédelemnek.

A játékosan megszerzett információ sokkal jobban megragadja a fantáziát. A ház pedig olyan, mint Tihany maga: különlegesség egy lélegzetelállítóan szép természeti környezetben. Nem hivalkodó, szerényen megbújó, de emlékét magával viszi a látogató. Ahogyan a névadó lila virág illatát.