Klímaváltozás - Mit tudunk tenni helyben?

Veszprém - Új környezetvédő sorozat indul lapunkban, amelyben azt vizsgáljuk, mit tehetünk a klímaváltozás ellen.

Varga Ibolya

Az Üvegház című sorozatunkat Barták Péter, lapunk főszerkesztője indította útjára azon a beszélgetésen, amelyen megyénk több szakértője vett részt. Arra kérte őket, hogy közösen határozzuk meg azokat a témákat, gondolatokat, amelyekkel mindenképpen foglalkozni fogunk az elkövetkező hónapokban. A környezetvédelem mindig is fontos volt számunkra, indítottunk már programot a parlagfűmentesítésre, az illegális hulladéklerakók felszámolására, az élővizek tisztítására, az erdők védelmére, most pedig a környezettudatos magatartásért.

Ne növekedésre, hanem megtakarításra rendezkedjünk be

Vigyáznunk kell a Földre, amit a közhely szerint nem apáinktól örököltünk, hanem unokáinktól kaptunk kölcsön. Ha pazarlóan bánunk kincseivel, élhetetlenné tesszük.

Barták Péter főszerkesztő indította útjára az Üvegház elnevezésű környezetvédelmi sorozatunkat. A munkába több szakember és szervezet is bekapcsolódik. Dr. Papp Sándor nyugalmazott egyetemi tanár elmondta, az utóbbi évszázad a mennyiségi fejlődés időszaka volt, egyebek között nyolcvanszorosára nőtt az ipar által előállított termékek mennyisége, de megsokszorozódott a káros anyagok kibocsátása is. Éppen a Földet fenyegető kedvezőtlen változások miatt több ország elhatározta az üvegházhatást okozó, azaz a klímaváltozást elősegítő szén-dioxid-kibocsátás csökkentését. Ne gondoljuk azt, hogy nem érünk el vele semmit, amikor az igazán nagyok, mint az Amerikai Egyesült Államok, Kína, Brazília nem törődnek ezzel a témával. Ez ne tartson vissza bennünket a környezetvédelem gyakorlásában.  A káros környezeti hatások ellen elsősorban a megelőzésükkel, másodsorban a károk felszámolásával, harmadsorban a védekező alkalmazkodással tehetünk valamit. A Pannon Egyetem professzora, a Magyar Demokrata Fórum (MDF) korábbi országgyűlési képviselője felhívta a figyelmet arra, hogy az éghajlati változások lassan következnek be, és ez hamis biztonságérzetet eredményezhet az emberekben. Ne hagyjuk, hogy ez befolyásolja a tetteinket, tudatosuljon bennünk, hogy a sok apró cselekedet hatása összeadódik.

Józsa Tamás, Veszprém polgármesteri hivatalának irodavezetője szerint a város tudatosan készül a természetben az ember által okozott károk mérséklésére. Ennek jegyében dolgozták ki egyebek között Veszprém energiastratégiáját, melyben már szerepet kapnak az alternatív és a megújuló energiák. A tanulmány teljes terjedelmében megtalálható a város internetes honlapján.

Dr. Szalay Tímea, a Csalán Környezet- és Természetvédő Egyesület elnöke a megtakarításra helyezte a hangsúlyt. Ha megnézzük a hosszú távú terveket, azok az ipar és a lakosság energiafelhasználásában is növekedést irányoznak elő, pedig ha kevesebbet fogyasztanánk, akkor talán nem kellene új energiaforrásokat felkutatnunk, erőműveket építenünk. Ha szelektíven gyűjtjük a szemetet, nem pazaroljuk a vizet és az energiát, azzal is tehetünk valamit a bolygónkért. Különösen fontos a gyerekek megnyerése a környezetvédelemnek, hogy ők már tudatosan helyesen cselekedjenek.

Knór Tímea, a Veszprém Megyei Mérnöki Kamara elnökségének tagja szerint az energiával és a természeti erőforrásokkal való takarékos gazdálkodást már a tervezéskor célul kell tűzni. Az utóbbi években  egyre több megrendelőben merült fel a passzív ház megvalósítása, de az átlagos házaknál, lakásoknál is fontosak lettek az energiagazdálkodási szempontok. Az újonnan épült házakhoz, lakásokhoz energiatanúsítványt is kell adni, de ezt ettől az évtől a régebbieknél is pótolni kell, ha áruba akarják bocsátani őket.

Nagy Pál, a Közép-dunántúli Bioenergetikai Klaszter tagja, aki pelletgyártással is foglalkozik és intézmények energiatakarékos működtetésének megtervezésére és kivitelezésére  vállalkozik, azt fejtette ki, hogy az anyagi forrásainkat sem hasznosítjuk jól. Például a jó energiahasznosítású lakások kialakítására kiírt pályázat csak egyetlen napig élt. Ezalatt kevesen tudtak pályázni, és ők sem kaptak értesítést három hónap elteltével sem az eredményről. Egyébként is gond, hogy a pályázatokhoz  túlzottan alapos műszaki és megtérülési  dokumentációt kell készíteni, és gyakran nem lehet összekapcsolni az egybeillő fejlesztéseket, mert éppen  nincs rájuk  kiírás.

Okok és következmények

A klímaváltozás bonyolult jelenség, rendkívül összetett folyamatok eredménye. Az átlagember nem is szembesül ezzel konkrétan. Pedig a változásnak, az üvegházhatásnak radikális figyelmeztető jelei vannak. Az elmúlt 12 év a meteorológiai mérések kezdete óta a legmelegebb időszak volt. Hazánkban az átlaghőmérséklet már több mint egy fokkal emelkedett. A klímaváltozásnak az élővilágra nézve sokféle hatását mutatták ki eddig. Így például a fák hamarabb zöldülnek ki, a költöző madarak előbb indulnak vándorútnak és előbb raknak fészket, sok állat- és növényfaj észak felé, illetve a hegyeken fölfelé terjeszkedik. Dél felől új kórokozók és más idegen fajok is megjelentek. Az egész élővilág ezáltal
sérülékenyebbé vált.

Megyénk gazdaságában, a helyi tudományos műhelyek gondolkozásában már mélyen gyökereznek a klímaváltozás ellensúlyozására vagy éppen ezek okán létrejött projektek, ökoszerveződések. Megtalálható a zöldenergia-beruházások számos formája, a klímaváltozás miatti gazdálkodásváltás, s körülöttünk is tapasztaljuk: egyre sérülékenyebb környezetben élünk. Hogy mennyire és mit tehetünk ez ellen, erről szól a klímaváltozás hatásainak bemutatása, a Napló idei környezetvédelmi programja, az Üvegház című sorozat.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!