H1N1: Az influenza mellékhatásai

- Magyarország egyelőre nem használta ki azt az előnyt amit az elkészített, bevizsgált és hatékony oltóanyag jelent és azt a haladékot, amelyet az új influenza vírus terjedésében az őszi kedvező időjárás adott - nyilatkozta dr. Falus Ferenc országos tisztifőorvos.

Valóban úgy tűnik, a vészjósló ukrajnai hírek kellettek ahhoz, hogy a lakosság eszméljen. A gyógyszertárak vezetői legalábbis azt állítják, az elmúlt napokban a korábbiakhoz képest jelentősen megélénkült a kereslet az oltás iránt.

Ugyanakkor elgondolkodtató a háziorvosi szakma viszonylagos ellenállása, a hetek óta szajkózott aggályok, az ügy körül kialakult belpolitikai felhangok és az a tény, hogy a lakosság számára még mindig az kérdés: oltás vagy nem?

Szakmai, társadalmi és politikai vita zajlik hazánkban egymással párhuzamosan a védőoltásról, holott abban elvileg mindenki egyetért: fontos a vakcina beadása. Ennek ellenére mégis hetek óta tart a bizonytalanság.

Az új influenza okozta esetleges járványról és annak megelőzéséről még mindig megoszlanak a vélemények. A tanácstalanságot csak növeli, hogy Ukrajnában úgy tűnik, tombol a vírus.

Ráadásul megérkezett az országba a szezonális influenza, ami már megbetegedéseket is okoz. Maguk a betegek egyáltalán nem, az orvosok is csak nehézkesen különböztetik meg egymástól a kettőt, lévén a tünetek igen hasonlóak.

Az egyetlen eltérés talán, hogy az új influenzának gyakran kísérő tünete a hányás, illetve a hasmenés.

Elkésett és elhibázott volt az oltás fontosságáról szóló kommunikáció, ebben bizony az ÁNTSZ is hibázott - tartja magát a vélekedés. 

Sokan még mindig úgy gondolják, rendszeres kézmosással, maszkkal elkerülhető a megbetegedés, az iskolákban, óvodákban is a kézmosás fontosságát hangsúlyozó plakátok kerültek ki, ami elhibázott, hiszen egy cseppfertőzéssel terjedő vírussal van dolgunk. Nem alakult ki a társadalmi szintű veszélytudat.

Egyrészt hamis biztonságérzet van az országban, az új influenza hatása elbagatellizált, másrészt sikerült túldimenzionálni a védőoltás kockázatait. Ezért van a bizonytalanság.

Azt akartam elérni, erről beszélek már nyár vége óta, hogy oltani kell, mert nagy járvány jöhet. Ez nem sikerült. Márpedig a vírus vészesen közeledik az ország felé. Ukrajnában több mint kétszázötvenezren megbetegedtek, közülük hatvanan meghaltak. Mind ugyanattól a vírustól.

Erősen gyanítom, hogy ez a H1N1. De Romániában iskolákat zárnak be. Bulgáriában is hasonló a helyzet. Nekünk mindezt nem kellene megvárnunk, mert az országnak van védőoltása - vélekedik dr. Bujdosó László regionális tiszti főorvos.

A Pandémia Prevenciós Bizottság elnöke még mindig kissé indulatba jön, amikor a védőoltás hatásosságáról kérdezem. A külföldi vakcinákkal ellentétben a  magyar az egyetlen oltóanyag, amelyet bevizsgáltak, ráadásul ezek az eredmények nagyon jók lettek. 

- Nem győzöm hangsúlyozni: ellenőrzött és hatékony a védőoltás. Ez az egyetlen lehetséges módja a járvány elleni védekezésnek - rögzíti ismételten Bujdosó László.

Az ország lakosságának egyelőre mintegy három-öt százaléka kapta meg a védőoltást, ami rendkívül csekély, a nagyobb járvány elkerüléséhez legalább hatvan százaléknak kellene lennie ennek az aránynak. (A megyében valamivel jobb a helyzet, az adatok szerint itt a lakosság csaknem tíz százaléka beoltatta magát, de így is a vártnál jóval szerényebb eredménnyel jártak az óvodai és iskolai kampányoltások.) 

Az már most látszik, hogy többször megismételt kampányokra lesz szükség. Kezdeményeztem a szaktárcánál azt is, hogy a 14-18 év közötti korosztály kampányoltását ugyancsak vegyék fel az ütemtervbe - jegyzi meg Bujdosó László.

Az oltással kapcsolatos érdeklődésünknek nem örültek a háziorvosok, névvel senki sem vállalta a nyilatkozatot, a háttérben információink szerint az országos tiszti főorvos intése áll, aki a korábbi félreértelmezhető és szakmailag megalapozatlan nyilatkozatok miatt arra kérte a szakmát, ha lehet, ne formáljon véleményt a sajtóban.

Probléma lehet az is, hogy míg a szezonális influenza ellen évek óta a társadalom közel tíz százaléka kér védőoltást, a rendszer zökkenőmentesen működik is, most ennek közel hatszorosára lenne szükség. Vagyis azoknak is aktivizálni kellene magukat, akik eddig soha nem oltatták magukat influenza ellen.

Egy friss felmérés szerint azok közül, akik nem akarják beoltatni magukat, a legtöbben az oltás esetleges kockázataitól félnek, közel hasonló arányban vélekedtek úgy a megkérdezettek, hogy általánosságban is elutasítják a védőoltásokat, míg a válaszolók közel harmada szerint őt magát elkerüli majd az influenza.

A szakemberek állítják: a nagy járványok viselkedését ismerve valószínű, hogy az új influenza is három szakaszban támad majd, ha nem védekezünk ellene, várhatóan jövő évben megsokszorozódhatnak a megbetegedések. 

*

Optimista becslések szerint Magyaroszágon kétmillió ember kapja majd el a H1N1-et. Ha szintén optimista becslések szerint közülük csupán az egy ezrelékük hal meg, akkor is kétezer áldozattal kell számolnunk.

A H1N1 a tüdőt támadja meg, a betegek lélegeztetőgépre szorulnak, különben meghalnak. Közel nincs annyi gép az országban, amennyire ekkor szükség lenne. Az áldozatok nem az idősek vagy a legyengültek közül kerülnek ki, hanem a fiatal korosztályból vagy a középgenerációból.

Kétezer életet menthetnénk meg, ennyi családban nem kellene gyászolni, ha a lakosságnak legalább a hatvan százaláka élne a XX. század kultúrájának tudományos vívmányával, a védőoltással.

Egy spanyolnáthán már túl van a világ, több áldozatot követelt, mint az első világháború, legkevesebb húszmillióan haltak meg miatta. De akkor a kórokozót azonosítani sem tudták, nemhogy védőoltást készítettek volna ellene.

Kételye ne legyen senkinek: ha a H1N1-nek nem lesz annyi áldozata, mint a spanyol náthának, azt kizárólag a védőoltásnak köszönhetjük. Aki erről önként lemond, az nem törődik önmagával és a családjával.

(Varga Domokos Péter)