Dinóra vadásznak - Újabb ásatás a Bakony mélyén

Az ajkai származású geológus, dr. Ősi Attila  paleontológus által vezetett csapat elmúlt 11 évben megtalált leleteit felhasználva életnagyságú csontváz- és testrekonstrukciók készülnek most több kréta időszakban itt élt őshüllőről, ezek várhatóan októbertől láthatók a Magyar Természettudományi Múzeumban.  A rengeteg eső sem zavarta meg a Magyar Dinoszauruszkutató Expedíció 22 tagját, hogy újra elkezdjék nyári ásatásaikat a Bakonyban, Iharkút mellett.

Rendületlenül dolgoznak most is a művelésen kívüli bauxitbányában, ahol 2000-benŐsi Attila megtalálta az első dinócsontokat. Azóta ez a 85 millió éves lelőhely és a magyar ásatási munkák nemzetközi hírnevet szereztek nemcsak a magyar dinoszauruszvadászoknak, hanem a térségnek is.

Mint azt Ősi Attilától megtudtuk: az expedíció tagjai az elmúlt évtizedben eddig mintegy harmincféle gerinces állat: halak, kétéltűek, gyíkok, krokodilok, teknősök s főleg dinoszauruszok maradványait ásták ki. Magyarország legkorábbi madárleleteit is ők fedezték fel. Az ölyv méretű madarak egy ősi, a kréta időszak végén kihalt csoportjába, az Enantiornithesek közé sorolhatók. Ez egy új faj, ezért a Bauxitornis mindszentyae nevet kapta Mindszenty Andrea, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) professzorának, a bauxitkutatás jeles szakértőjének tiszteletére. Az expedíció tagjai a Bakonyban azonosították be néhány éve a Hungarosaurus tormai páncélos dinoszauruszt is.

A növényevő, 4,5 méter hosszú dinoszaurusz négy lábon járt, testét több száz páncélelem borította. A "bakonyi sárkány", a repülő hüllőkhöz tartozó, 3-4 méter szárnyfesztávolságú pteroszaurusz, a Bakonydraco galaczi fosszíliái is Iharkúton kerültek elő, csakúgy, mint az Ajkaceratops kozmai csontjai. Utóbbi papagájcsőrszerű szájjal és elöl kis szarvval rendelkezett, másfél méter hosszú lehetett, növényekkel táplálkozott, s megközelítőleg 30 kilogrammot nyomott. A csapat büszkélkedhet azzal is, hogy ők leltek rá és azonosították be a tudományos világban eddig ismeretlen növényevő és mindenevő krokodilt, az Iharkutosuchus makadit.

Több csont preparálása után kiderült az is, hogy a térségben éltek rhabdodontida dinoszauruszok is, ezek az állatok 2-2,5 méter hosszúságúak voltak, a hátsó két lábukon jártak és növényekkel táplálkoztak. A ragadozók közül, pedig biztos, hogy előfordultak ezen a területen a pulyka méretű, feltehetően tollas dinoszauruszok, a Pneumatoraptorok is.

A csapat az elmúlt napokban négyládányi leletet ásott ki a földből, s bíznak abban, hogy az őszi nagy kiállításukra tovább gazdagodik a gyűjteményük.