Új fejezet a reptér ügyében - Visszaperelte a két település

Mint arról beszámoltunk, a megyei bíróság a napokban első fokon meghozott közbenső és részítéletében állapította meg, hogy jogszerű volt Veszprém és Szentkirályszabadja önkormányzatoknak az a tavaly szeptember 15-ei döntése, miszerint elállnak a BudaWest Zrt.-vel a szentkirályszabadjai repülőtér tulajdonosával kötött szerződéstől. (A bíróság határozata szerint a BudaWest tulajdonjogát törlik az ingatlan nyilvántartásból, Veszprém és Szentkirályszabadja tulajdonjogát pedig visszajegyzik, illetve a cégnek 15 napon belül át kell adnia az ingatlanokat.)

Iványi András szentkirályszabadjai polgármester úgy kommentálta az ítéletet, miszerint az egy komoly előrelépés, hogy a négy éve álló repülőtéri ingatlanfejlesztés előre mozduljon, a két önkormányzat pedig meghatározó tárgyalási pozícióba kerüljön.

Porga Gyula Veszprém polgármestere sikerként értékelte, hogy a bíróság elfogadta az önkormányzatok érvrendszerét. - Elkezdődnek az egyeztetések a két önkormányzat között, ugyanis, amint tulajdonba kerülünk, készen kell állni a fejlesztésekre is - közölte. A fejlesztések lehetséges irányával kapcsolatban Porga Gyula azt mondta, hogy a város hosszú távú jövőjének egyik garanciája, hogy vállalkozásokat hozzanak Veszprémbe; ez a terület ilyen típusú fejlesztésekre alkalmas. - Nem lehet úgy fejleszteni, ami a környékünkön lévő települések polgárainak közérdekét zavarja - hangsúlyozta.

Veszprém jogi képviselője azon véleményének adott hangot, hogy jogerős ítélet valószínűleg csak ősszel születik. Dr. Sebestyén Attila ügyvéd elmondta, hogy a bíróság indoklása alapvetően az volt: jogszerű a szerződéstől elállás, mivel a vevő nem teljesítette a vállalt kötelezettségeket. A szerződés megszűnése előkérdése annak a második keresetcsoportnak, hogy az ingatlan visszaadásának milyen következményei vannak.

A sajtótájékoztatón szóba került annak a 19 hektáros, a repülőtér mellett lévő területnek az ügye, amellyel kapcsolatban a közgyűlés éppen a bírósági döntés napján határozott úgy, hogy előszerződést köt a tulajdonosokkal. Porga Gyula elmondta, hogy az előszerződés nem kötelezte véglegesen egyik felet sem, amikor meghozták a döntést, még nem lehetett tudni arról, miként határoz a bíróság, „váratlan és új helyzet volt”. Megemlítette, hogy napokon belül a tanácsadói testületével megvizsgálják ezt az új helyzetet. Arra a kérdésre, miért zárt ülésen kellett dönteni a szerződésről azt válaszolta: egyéni képviselői indítvány volt, minden anyag egyébként nyilvános, ma már nem tartja indokoltnak a zárt ülést.