Benépesítik a Csimpánzvilágot

Óriási vitát váltott ki tavaly, hogy Közép-Európa legnagyobb majomkifutójába, a Csimpánzvilágba nem sikerült behozni azokat a állatokat, melyek értékes, nyugat-afrikai vérvonalat képviselnek, s mint ilyenek, alkalmasak fajmegmentésre. Először egy osztrák állatvédő szervezet, majd a magyar hatóságok akadályozták a csimpánzok ideszállítását. A napokban eldőlt: a gänserndorfi majmok egy tehetős bajorhoz kerülnek, nem kapja meg őket az állatvédő szervezet. Azt, hogy a csimpánzok szakértő kezek közé kerülnek, az osztrák hatóságok ellenőrzik.

A veszprémi állatkert helyettük más csapatot állított össze a csimpánzok európai fajkoordinátorával, tudta meg a Napló.

A magyar hatóság kiadta hozzájárulását a majmok érkezéséhez, így már semmilyen hivatalos akadálya nincsen annak, hogy a csimpánzokat Veszprémbe szállítsák - mondta lapunknak Török László, a Kittenberger  vadaspark igazgatója.

Két csoportban összesen nyolc csimpánz érkezik Németországból és Hollandiából a következő hetekben. A tervek szerint az első csimpánzpár, Suzi és Moritz hamarosan útra kel Veszprémbe a stuttgarti állatkertből.

Az állatkerti legenda újjáéled

Hamarosan benépesül Közép-Európa legnagyobb csimpánzkifutója, s folytatódhat a Kittenberger Kálmán Növény-és Vadasparkban az a munka, mely egykor híressé tette: csimpánz-fajmegmentési program kezdődhet a veszprémi Csimpánzvilágban. Hosszas előkészítés után újabb csimpánzok költöznek a nekik épített komplexumba.

Közép-Európa legnagyobb és legjobban felszerelt majomháza tavaly épült meg a Gulya-dombon, de a megnyitó óta csupán az állatkert két régi csimpánza, Móni és Taksony költözhetett a komplexumba. Az üres kifutókat más majmokkal lakatták be az állatkertészek, azt az értékes, nyugat-afrikai alfajú csimpánzcsapatot ugyanis, melyet Ausztriából akartak megszerezni, nem sikerült behozni az országba. Először egy, a libatömési kampányáról elhíresült állatvédő szervezet akadékoskodott, majd egy budapesti hatóság mondott nemet a projektre. A veszprémi szakemberek minden civil és szakmai fórumot megjártak, még politikai síkon is folytak tárgyalások, hogy az osztrák csimpánzok az ottaninál sokkal jobb és szebb körülmények közé kerülhessenek  eredménytelenül.

Aztán hosszú hónapokig látszólag nem történt semmi, pedig a veszprémi szakemberek nem adták fel a céljukat. A csimpánzok európai fajkoordinátorával felvették a kapcsolatot és több hónapig tartó munka után összeállítottak egy tenyészcsapatot, mely március végén meg is érkezhet a Csimpánzvilágba, tudta meg a Napló.

- Terveink szerint két program fut majd párhuzamosan a Csimpánzvilágban - mondta lapunknak Török László, a Kittenberger Kálmán Növény- és Vadaspark igazgatója. - Az egyik a fajmegmentési projekt: sikerült egy tiszta nyugat-afrikai alfajú tenyészcsapatot összeállítani. Az első két csimpánz egy idősebb pár, Suzi és Moritz: munkatársaink az elmúlt napokban ismerkedtek meg velük Stuttgartban.

Suzi 43, Moritz 47 esztendős. Hozzájuk érkezik a 11 éves Ghafula a hollandiai Amersfoortból, akivel szemben az az elvárás, hogy hódítson: eléggé csinos ugyanis ahhoz, hogy elnyerje Moritz tetszését és utódokkal ajándékozzák meg az állatkertet. A csapat egy hétéves hímmel, Tjobbével lesz teljes Arnheimből, ő veszi át idővel Moritz helyét a csapatban, ha az idősebb hím visszavonul.

Suzi és Moritz legalább olyan népszerűségnek örvend Stuttgartban, mint Veszprémben Móni és Taksony, az ottani állatkertészek és a hűséges látogatók könnyek között válnak meg tőlük. Nagy transzparens hirdeti, hogy a kedvencek Magyarországra kerülnek, jobb körülmények, szakértő kezek közé. A stuttgarti állatkert sem szívesen válik meg tőlük, de ott a veszpréminél rosszabb körülmények között élnek.

Marokháziné Kati és Lódi Róbert, a veszprémi állatkert két munkatársa az elmúlt napokat velük töltötte, s már most sikerült kapcsolatot kialakítaniuk az állatokkal.

- Katinak megengedte Moritz, hogy kurkássza - újságolta örömmel Török László, akit nem kis büszkeséggel tölt el, hogy a veszprémi Csimpánzvilágnak Németországban is jó híre kelt. Annyira, hogy sikerült a csimpánzok egy nemzetközi szinten neves szakértőjét Veszprémbe csábítani, hogy szoktassa össze a csapatot. Seres Mihály ugyancsak legendás alakja a csimpánz-szakterületnek, azon különleges képességének és közel negyvenéves tapasztalatának köszönhetően, hogy beszél a csimpik nyelvén.

A világ különböző állatkertjeiben számos, addig idegen csimpánzt mutatott be egymásnak, s oldott meg problémákat, amelyekhez hihetetlen kommunikációs képességét használta fel. A Hollandiában élő szaktekintély Török László hívására két hetet tölt Veszprémben az újonnan érkező csimpánzok összeszoktatásával. A két stuttgarti és a két holland csimpánzzal könnyű dolga lesz, hiszen a veszprémi szakemberek szerint kedves, barátságos állatok. Rövid idő alatt sikerült elnyerniük a bizalmukat, hagyták magukat a magyarok által etetni, gondozni.

- Móni és Taksony fajtársakat kap a másik projekt keretében - folytatta Török László. - A 37 éves Totó, a 27 esztendős Sony és a szintén 27 éves Maggy egykor cirkuszi állat volt, Spanyolországban kobozták el őket, onnan kerültek Hollandiába, egy mentőközpontba.

Úgy tűnik, a nagy visszhangot kiváltó történet megnyugtatóan végződik: áhított, tiszta vérvonalú csimpánzok kerülnek mégis Veszprémbe. A Kittenberger Kálmán Növény- és Vadaspark kiváló színvonalon megépített, a szakma elismerését kiváltó új komplexumában végre újra izgalmas munka kezdődhet a csimpánzokkal, ami ismét  messzire viszi a veszprémi állatkert hírnevét.

Mégis rávetül az a kicsike árnyék erre a sikertörténetre. Talán azért, mert sokakban ellenérzést, bosszúságot vált ki, hogy civilnek és állatvédőnek mondott, ámde sokkal inkább gazdasági érdekek mentén működő csoport képes negatívan befolyásolni szakmai döntéshozó szerveket, olyan döntésre kényszerítve őket csupán rosszízű hírveréssel, melyet más helyzetben talán nem hoznának meg.

Talán azért is, mert sokan nehezen dolgozzuk fel, hogy a magyar hatóságok annyi gáncsot vetettek a veszprémi csimpánz-projektnek. És talán azért is, mert nehéz elfogadni azt is, hogy sokszor hiábavalóak az észérvek, az erő, a hivatal diktál.

Utóvégre mindegy is már: most csak örülnünk kell, drukkolnunk és sok sikert kívánni a veszprémi állatkertnek a szakmai munkához!

Afrika a Gulya-dombon

Idén újabb látványos fejlesztések helyszíne lesz a Gulya-domb. Az Afrika-ház "A mi állatkertünk: közös értékünk, közös élményünk" nagy projekt része.

A nagy fejlesztési program összesen 420 millió forintból valósul meg, s a regionális operatív program 210 millió forintot biztosított pályázati úton hozzá. Az afrikai szavannák élővilágát bemutató kifutóhoz kapcsolódó létesítmény egy kisebb csapat zsiráf szakszerű elhelyezésére és bemutatására alkalmas, melyben a látogatók a mostoha időjárási viszonyok között is megtekinthetik az állatokat egy biztonsági üvegfallal elválasztott látogatói térből.

A hatszázhúsz négyzetméteres Afrika-ház közbeszerzési eljárása folyik, mondta Török László. A tervek szerint a ház augusztus közepére elkészül, a próbaüzem után, szeptember közepén pedig már beköltözhetnek a zsiráfok. Ezt a fajt valamivel könnyebb behozni az országba, mivel nem védett, viszont nehéz megszerezni, mivel kevés van belőle. A hazai állatkertekben ritka, mivel tartása nagy odafigyelést igényel, kényes ugyanis a megfelelő hőmérsékletre és takarmányra. Viszont népszerű a látogatók számára.

A Gulya-dombon a zsiráfokkal egyedülálló szavanna-kifutó jön létre: ritka az olyan kifutó, ahol együtt mutatják be az orrszarvút, a gnút, a zsiráfot és a zebrát. Ehhez egyhektáros terület szükséges, s ennek a feltételnek a gulya-dombi kifutó tökéletesen megfelel.

Az Afrika-házat úgy építik, hogy ne legyen útjában a további fejlesztéseknek, vagyis a kifutó bármikor bővíthető legyen. Erre megvan az esély, hiszen az állatkerti területet növelni lehet, csak pénzt kell biztosítani.