Ébredezik az egykori citromos

Tihany-Sajkod a félsziget kevésbé zajos fele, de sokan sétálnak erre a parton, vagy vesznek részt a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság különböző ökoprogramjain.

Az errejárók kíváncsian nézegetik a teraszos kiképzésű kis birtokot, melyet kerítés és kő bástyafal zár el a látogatók elől. Az év nagy részén gondozatlannak hat a telek, mivel a Pannon Egyetem Keszthelyi Georgikon Karának kísérleti telephelyét évente csak egyszer teszik rendbe.

Ma már kevesen tudják, hogy a területnek legendás múltja van: az ötvenes években itt volt az egyik citromos, vagyis az a kísérleti telep, amelyen megpróbáltak citrusféléket nevelni. Pártutasításra megkeresték az ország úgynevezett melegpontjait, ahol mediterrán növényfajokat telepítettek, az egyik ilyen volt Tihany-Sajkod.

A program természetesen kudarcba fulladt, ahogy dr. Szabó István egyetemi tanár, a keszthelyi növénytudományi és biotechnológia tanszék vezetője fogalmazott: bebizonyosodott, hogy nem leszünk citromtermesztő világhatalom.

A helyszínt jól választották ki az akkori kollégák - folytatta a professzor -, hiszen Sajkod klímája nagyon kedvező, védett, déli, dél-nyugati öblözet, melyet a balatonudvari, örvényesi, aszófői dombok, a Csúcshegy óv, a Balaton nagy vízfelülete fűt, kiváló termőföldje tufával kevert barna erdőtalaj, vagyis alkalmas mediterrán növények termesztésére. Időjárási viszonyai azonban szélsőségesek, télen kemény hideg is előfordul, ami nem csak a citromost, de egy ízben az egyetem fügeültetvényét is elfagyasztotta.

Az évek során ugyanis az egykori citromos a keszthelyi egyetem gondozásába került, amely 120-140 fügefajtát gyűjtött be és gondozott cserszegtomaji kertészeti telepén.

A nyolcvanas évek végéig a mezőgazdasági minisztérium a génmegőrzési programot támogatta, addig 5-6 fajtát tartottak fenn Sajkodon. 1989 után a támogatás megszűnt, a növénytani tanszék szerény anyagi lehetőségeiből pedig csak arra futotta, hogy évente egyszer gondozza a kísérleti telepet. Most azonban újabb lehetőségek nyílnak meg a génmegőrzés előtt.

- Tárgyalásokat kezdeményeztünk a Balaton-Felvidéki Nemzeti Park Igazgatósággal arról, milyen közös pályázatok segítségével virágoztathatnánk fel a fügekertet Sajkodon - mondta dr. Szabó István. 

- Az elképzeléseknek az adott aktualitást, hogy a kormányzat tavaly ismét napirendre vette és támogatja a genetikai alapok fenntartását.

Tanszékünk jelenleg a pannon here és a Balaton-felvidéki fügeváltozatok megőrzéséhez kap támogatást, amely arra elegendő, hogy a tihanyi fügés kertet rendbe hozzuk, és bemutassunk ott más, a Balaton-felvidéken honos gyümölcsfajtát is.

A tanszék 37 füge változatot gyűjtött be és tart fenn vegetatív úton, ezek egy részét kiültettük a cserszegtomaji telepre. Feladatunk megőrizni ezt a génállományt, hiszen a fügefák lassan eltűnnek a Balaton környékéről, a megváltozott életmód és üdülési szokások miatt. Azért van még mit megmenteni, hiszen másutt, például Veszprémben is régi, értékes változatokra bukkanunk.

Ez nem csak kultúrtörténeti érték, hanem gazdagíthatja a régió helyi gyümölcskínálatát is. Ha sikerül pályázati úton további forrásokhoz jutni, a sajkodi fügekert megjelenésében is minőségi változás állhat be, ami a turizmus szempontjából is kívánatos.