2009.03.25. 17:30
Add nekem a tested! - Fotóval!
Megyei körkép - A szervátültetés továbbra is tabutéma Magyarországon, sőt az érintettek szerint a transzplantáltaknak nap, mint nap szembesülniük kell a hátrányos megkülönböztetéssel. A kérdés persze elsősorban etikai és csak utána orvosi. Ugyan a jogszabályi háttér rendezettnek tűnik, mégis még mindig akadozik a rendszer.
Azt kell végre megértenie a társadalomnak, hogy egy transzplantált szinte teljes értékű életet élhet, míg szervátültetés nélkül esélye sincs a gyógyulásra - érvelnek a szervátültetettek érdekeit védők.
A jelenlegi törvény a halott és a hozzátartozó emberi jogainál előbbre helyezi az élethez való jogot, ennek szellemében a kezelőorvosnak elég arról meggyőződnie, hogy az agyhalott korábban tett-e erre vonatkozó tiltó nyilatkozatot, ha nem, akkor szerve minden további nélkül felhasználható életmentésre.
Lőrinczné Halász Klára
(Fotó: Penovác Károly)
Annak ellenére, hogy a donor kilétének felfedését jogszabály tiltja, a transzplantáltak többségét nagyon is érdekli, ki mentette meg az életét, szinte mindenki tudja például szervdonora nemét és életkorát. Így van ezzel a már két veseátültetésen átesett Lőrinczné Halász Klára is.
- Kétszer voltam dialízisben, mindkét alkalommal több, mint két évet vártam új vesére, ami átlagos időnek mondható. A dialízis borzasztó. Az embert egy gép tartja életben, de így is minden bizonytalan, és megállíthatatlan a leépülés.
Annak ellenére, hogy hosszabb távon nem tudjuk szervezni az életünket, transzplantáltnak lenni összehasonlíthatatlanul jobb, hiszen kap az ember egy új esélyt - magyarázza a Sümegen élő családanya, aki első transzplantációja után, még 1997-ben kezdett el sportolni, ma már háromszoros Európa-, és kétszeres világbajnok bowlingban.
A sportsikerei ellenére több állásajánlattól is elesett állapota miatt, jelenleg sincs munkája, rokkantnyugdíjat kap, de mint mondja, ő még viszonylag jó helyzetben van, hiszen sorstársai között nem ritka a család felbomlása, a teljes elmagányosodás sem.
