Mestermunka - Amerikai mesterlövész (American Sniper)

Amerikai mesterlövész

A háború borzalmas. Chris Kyle (Bradley Cooper) pedig a borzalom nagymestere. Gyerekkorában Texasban járt az apjával vadászni, 2001 szeptembere után pedig úgy érezte, a hazájának szüksége van rá. Tengerészgyalogos-kommandós lett, és Irakban vált mesterlövésszé: az első vonalban harcolt, de mindig egyedül volt; kilométeres távolságokból ugyanúgy, mint közelharcban, egy szál pisztollyal a kezében. A Pentagon dokumentációja szerint 150 ellenséges katonával végzett. Nem csoda, hogy úgy hívták: "el Shaitan", az ördög. A háború azonban nem diadalmenet: a film nemcsak a győzelmekről, hanem a szörnyű megpróbáltatásokról, sebesülésekről és a bajtársak haláláról is szól.

Főszereplők: Bradley Cooper, Sienna Miller.

Rendező: Clint Eastwood.

A katonát csak az ember győzheti le

Nem igazán csípem az amerikai jelzős címeket, de Clint Eastwood és Bradley Cooper neve nekem biztosíték volt a minőségre, különösen, hogy a rendező egy általa jól ismert és értett témához nyúlt. Na igen, a háború a katona lelkén keresztül (illetve a katona lelke a háborún át) kifogyhatatlan tárháza a különböző történeteknek, legyenek azok akciót előtérbe helyezők, viccesek, keserűek, vagy egyenesen tragikusak. A közös bennük az, hogy brutálisan nehéz összehozni a dolgot úgy, hogy hiteles maradjon a film. A háborút járt katona olyan, mint egy kitépett vezeték egy túlterhelt elektromos hálózatban, szikrázva csapkod ide-oda. Nem találja a helyét és ha nem sikerül levezetnie a belé nevelt, majd szerzett feszültséget, annak társadalmi-szociális következményei nagyobbak, mint mondjuk az iskola mellé járó ifjúságé. A poszttraumás stressz szindróma erősebb és szerteágazóbb annál, hogy egy egyszerű rehabilitációs program magától megbirkózzon vele. Egyedül a katona győzheti le, pontosabban az ember, saját magában a katonát.

Homok a szájban, forróság a tarkón

De, hogy konkrétan a filmről is essen szó! Tetszett a szerkezet, az, ahogyan építkezik. Szerintem pont annyit tudunk meg főhősünkről, amennyi szükséges. Cooper iszonyat jól hozza a figurát, és (nem mellesleg) nincs egy olyan jelenet, amelyre azt mondanám, hogy felesleges. Tehát körítés van, a tempó mégis feszes, a feszültség pedig folyamatosan nő. Nem lehet a külcsínbe sem belekötni, a sivatagi homokot a számban éreztem, a forróságot meg a tarkómon. A tüzes háború langy hátországi hangulattal való összehasonlítása egyáltalán nem mesterkélt, jól eltalált, pedig nem is annyira a két világot ütközteti a mozi, hanem annak érzékelését. Főhősünk szemén keresztül megdöbbentően jól üti át azt a burkot, amely az átlagpolgár számára a kettőt légmentesen elzárja. Az egyik iraki jelenet megvalósításáért plusz dicséret jár, ha valaki előre elmeséli, azt mondom, marhaság, de látva máris frankó ötletnek tartottam.

Eastwood kellett ide, na

A végére némi negatív kritika, de csak egy egészen pici észrevétel. Szerintem annak ellenére, hogy a film végig remekül kerüli a közhelyesség álcáját, olykor kissé sekélyes és felszínes. Hatásvadász is, nyilván (ha nem az lenne, sosem került volna bemutatásra), de a „hős” megformálása (kifordítása) egészen eredetire sikerült. Cooperről már esett szó, rajta kívül csak a feleségét játszó Millernek akadt érdemi dolga, és ő is kifogástalanul hozta a karaktert. Még valami: olyan érzésem van, ha nem Eastwood rendezte volna a mozit, valószínűleg fele ilyen jó sem lenne...

ÉRTÉKELŐ

Sztori: 10/7

Fíling: 10/9

Karakterek: 10/8

Összesítve: 30/24