Bulivan

2013.06.29. 11:37

Buda Márton: Szeretek az adott pillanatnak élni

Egész héten munkába kísér, most mégis az Egész úton hazafelé című délutáni műsorral jelentkezett Buda Marci, méghozzá élőben az EFOTT-ról.

Juhász Bálint

A Petőfi Rádió műsorvezetője Veszprém megye egyik adójánál kezdte, és most már a közmédia egyik jólismert arca. Saját műsorral is készül a televízióba, melyről nekünk rántotta le először a leplet!

- A Yo! rádióból még emlékeznek rád a Veszprém megyeiek, dolgoztál már ilyen kalitkában, milyen itt az EFOTT-on?

- Furcsa, de nagyon jó emlékeket idéz fel bennem. A Yo! Rádióval rengeteg helyszínen voltunk, több hetes volt a kitelepüléssorozat. Hasonló fíling, de itt sokkal több a fiatal, kedvesebbek, barátkozósabbak, mindenki integet; régen pedig ha be volt dobva az üvegstúdió a város közepére, akkor csak néztek: mit keresnek itt ezek az idióták?

- De te szereted, ha megnéznek.

- Persze, egy ilyen kaliberű figura ilyenkor rendkívül ki tudja élni az exhibicionizmusát, a feleségem pedig már 6 éve próbálja emésztgetni, hogy ilyen vagyok. Mindig is szerettem kiállni az emberek elé, mindig bennem volt a szereplési vágy, nyertem szépkiejtési, szavalóversenyeket: bennem volt, hogy meg tudjam mutatni.

Fotó: Juhász Bálint

- És képes vagy kiállni csuklóból 8-10 ezer ember elé is.

- A Szigeten volt a Magyar Rádió Szimfonikus zenekarának fellépése, és 10 000 ember előtt én totálisan jól éreztem magam. Minél többen vannak, annál több energia szabadul fel, és nagyon jól tud spanolni. De a Közmédia Napján is leírhatatlan, nagyon komoly érzés volt kiállni a tomboló emberek elé. Akkor éreztem át egy picit, milyen lehet rocksztárnak lenni.

- De erre azért gyúrni kell nem?

- Fontosak a visszajelzések. Az embereknek nagyon sok féle véleményük van. Régebben volt olyan például, hogy bemondtam mennyire ennék sajtos pulykát, rizzsel, tartárral, háromnegyed óra után ott volt. De ugyanakkor jött negatív kritika is, ami szíven tudott ütni. Erre kellett sokáig gyúrnom, és tanácsolom is a szakmabelieknek: olyan műsort csinálni, vagy úgy műsort vezetni, ami mindenkinek tetszen nem lehet, és ebben a szakmában mindenkinek úgysem tudunk szimpatikusak lenni.

- Hétköznap 6 órától te ébreszted Petőfi népét. Buda Marci hogy ébred?

- Szerintem senki sem szeret korán kelni, én sem. Négy körül kelek, az első tíz perc a vízválasztó: az ősember és a nyugdíjas keverékeként kóválygok a lakásban és próbálom összeszedni a gondolataimat és a testemet. Utána már nincs probléma, tudom, hogy megyek a rádióba, hat után beleszólok a mikrofonba és ez mindig felspannol.

- Nem fásul bele az ember egy idő után?

- Én a munkát szeretem, ami egyben a hobbim és szerelmem is, mindenem. A rádiózás nélkül nem biztos, hogy sokáig megtudnék lenni. Aki elkezdi ezt a szakmát csinálni, van annyira exhibicionista, hogy imádja a saját hangját hallani, szerelmes a hangjába – én is ez a kaliberű figura vagyok. 12 éve csinálom, és remélem még sokáig elkísér az utamon. Bár én ezt maximum 40 éves koromig szeretném csinálni.

- Hogy készül a reggeli műsor?

- Ketten szerkesztjük, nagyon sokan nem hiszik el, de nem igazán dolgozunk előre. A spontaneitásnak élünk. Mindent a pillanat dönt el, nagyjából fél órára előre tudjuk csak, hogy mi lesz az adásban: aktuális és nagyon friss híreket dolgozunk fel. Mindig is a magam ura voltam, ezek után is az leszek.

- Viszont itt a kitelepülésen minden előre szerkesztett, és jól megszervezett.

- Egy gyártásvezető leszervezett minden vendéget, telefonálgat: erre én képtelen vagyok. Nem vagyok egy ilyen összeszedett srác, viszont nagyon szeretek az adott pillanatnak élni, és szerintem ebben vagyok jó.

- Alakított valamit a spontaneitás ebben a műsorban?

- Kitaláltam, mi lenne ha fognánk egy-egy fellépő előadót, vagy együttest, megfognánk egy rajongójukat, és közösen beszélgetnénk a fellépésekről: két szemszögből vizsgálódtunk, hogyan látta a rajongó és hogyan a zenész. Eszméletlen jól sült ki!

- A feleséged említetted, emésztgeti a szereplési vágyadat. Hogy bírja a családod?

- Az eurovízió idején volt igazán húzós: hétköznap rádió, hétvégén tévé. De szerencsére most lazábbak a dolgok. Én az a fajta hülyegyerek vagyok, aki tényleg szereti a családját, ha tehetem minden szabadidőmet velük töltöm. Most lesz mondjuk ismét egy tévés munkám: egy saját magazin jellegű műsorral érkezem, mely formabontó lesz és a zenéhez és zenészekhez kapcsolódik.

- És mi lesz az üvegkalitka sorsa?

- Még lesz két fesztivál Zamárdiban, ott leszünk!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a veol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!