2014.11.28. 11:51
Jóízűek az újborok
Somló-hegy - Nem kell temetni az idei évjáratot, ha nem is csúcsminőségű, de ízletes az újbor - hangoztatta Májer János, a Nemzeti Agrár és Innovációs Kutató Központ Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetének igazgatója a 13. András-napi bormustrán, a Tornai Pincészetnél, pénteken.
Tornai Tamás, a pincészet tulajdonosa, devecseri üzletember köszöntőjében a klímaváltozás kapcsán egy vajdasági kutatással érvelt. Az ottani szakember szerint 25 év alatt a Kékfrankos fajtánál egyre közelebb került a rügyfakadás és a szüret egymáshoz.
Májer János úgy fogalmazott, hogy embert és szőlőt próbáló évjárat volt idén, ami az elmúlt ötven év legkedvezőtlenebb nyara miatt történt. Az év eleji rügyvizsgálatkor még nem látszott pusztulás, jók voltak a kilátások, aztán az enyhe tél kedvezett a kártevőknek, és korán jött a rügyfakadás. A nyár elején, közepén ideálisan melegben az ültetvények gyors növekedésnek indultak, de ekkor már befészkelte magát a lisztharmat. Nagyon csapadékos, dunsztos júliusban pedig robbanásszerűen lisztharmat fertőzés, a peronoszpóra tizedelte a szőlőt. Ehhez jött még a savas jellegű esőzés, a seregély és vadkár. A nyárias ősz, a viharszerű, monszunra hasonlító esők, az óriási mennyiségű csapadék egyes borvidékeken katasztrofális helyzetet eredményezett, főként a Dunántúlon, például a zalai, badacsonyi ültetvényeken. Hőmérsékleti szempontból több részre szakadt az ország, hatalmas különbségek adódtak, jelentős volt a napi hőmérséklet csökkenés. Emiatt az érés lassult, robbanásszerű rothadás kezdődött szeptemberben, főként a tájfajtáknál, mint a Juhfark, Ezerjó, Kadarka, Arany Sárfehér, Budai. A Zervin, a Pintes és a Kövidinka nem károsodott.
- Idén az ültetvényeken fokozott „zöldmunkára, növényvédelemre, gyors szüretre, jelentős borász és szőlész szaktudásra volt szükség. A körülmények a rozéknak kedveztek - fogalmazott.
Fotó: Kovács Erika
Lengyel Kálmán, az Arysta LifeScience Magyarország Kft. képviseletében azt mondta, hogy elkerülhető lett volna a veszteség, ha odafigyelnek az előrejelzésre, és virágzásig legalább négy permetezés történik. Többen korán, már augusztusban abba hagyták a növényvédelmet, és figyelmen kívül hagyják, hogy a lisztharmat lombhullásig ott van a szőlőn, jól átvészeli a telet.
Ifjabb Kamocsay Ákos, a Hilltop Borászattól a borászokat érintő kihívásokról, Polyák István a Tornai Pincészettől pedig a szőlőtermesztésről, borkészítésről beszélt szélsőséges természeti körülmények között.
Fotó: Kovács Erika
