Az új Büntető törvénykönyvről kezdett vitát az Országgyűlés

2012. május 16., 19:21 szerző: MTI
A kormány tervei szerint 2013-tól hatályba lépő, új Büntető törvénykönyvről (Btk.) kezdődik általános vita az Országgyűlés szerdai ülésén, amelyen a képviselők még egyebek mellett a piacfelügyeletről szóló kormányzati jogszabályjavaslatról is elmondhatják véleményüket.

A kormány tervei szerint 2013-tól hatályba lépő, új Büntető törvénykönyvről (Btk.) kezdődött általános vita az Országgyűlés szerdai ülésén, amelyen a képviselők még egyebek mellett a piacfelügyeletről szóló kormányzati jogszabályjavaslatról is elmondhatták véleményüket.

Fidesz: a legfontosabb elv a szigorúság

A nagyobb szigorúság a legfontosabb elve a parlament előtt fekvő új büntető törvénykönyvnek (Btk.) a Fidesz jogi kabinetjének vezetője szerint.

Elementáris társadalmi igény van egy nagyon szigorú Btk. bevezetésére - mondta Papcsák Ferenc országgyűlési képviselő, az alkotmányügyi bizottság tagja szerdai budapesti sajtótájékoztatóján.

A kormánypárti politikus a tervezett új szabályok közül kiállt például a büntethetőség alsó határának 14-ről 12 éves korra való leszállítása mellett bizonyos bűncselekmények - így a szándékos emberölés, az erős felindulásból elkövetett emberölés, valamint az életveszélyt vagy halált okozó testi sértés - elkövetésekor. "Egy 12-13 éves embernek pontosan tudnia kell, hogy nem szabad egy társát vagy valaki mást megölni" - jelentette ki, megjegyezve ugyanakkor, hogy ezekben az esetekben a bíróságok vizsgálni fogják a belátási képességet.

Papcsák Ferenc szólt a tervek szerint szélesedő jogos önvédelemről is, amellyel kapcsolatban hangsúlyozta, vannak olyan esetek, amikor a támadás olyan körülmények között történik - például éjjel fegyveresen, felfegyverkezve vagy csoportosan -, hogy a megtámadott joggal feltételezheti, hogy a támadás az élete ellen irányult, és ilyenkor a javaslat értelmében túlléphetné a védekezés szükséges mértékét. Kiemelte azonban azt is: nagyon fontos megismertetni az emberekkel az új rendelkezéseket, hogy pontosan tudják, milyen formában és mértékben alkalmazható az önvédelem a támadókkal szemben.

A képviselő kitért arra is, hogy várhatóan súlyosbodnak az elévülés szabályai, így a büntethetőség elévülési idejének alsó határát 3-ról 5 évre emelik, az életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető cselekmények büntethetősége pedig nem évül el. Emelkedik a szabadságvesztés legmagasabb kiszabható időtartama is, a kényszergyógykezelés pedig ezentúl határozatlan időtartamra is alkalmazható lesz - példázta, hozzáfűzve, hogy új bűncselekményi tényállás lesz az együtt élők közötti lelki bántalmazás.

Papcsák Ferenc szerint az új Btk.-val pontot lehet tenni a rendszerváltás óta zajló folyamatok végére, az elmúlt több mint húsz évben ugyanis olyan új társadalmi viszonyok, problémák merültek fel, amelyekre mindenképpen reagálni kell egy új kódexszel. Hozzátette, az új törvénykönyv nem jelent dogmatikai szakítást a hatályos Btk.-val.

Répássy: egységes és korszerű törvénykönyv a cél

Az új büntető törvénykönyv (Btk.) úgy hoz jelentős változtatásokat, hogy nem jelent teljes dogmatikai szakítást a hatályos Btk.-val. A végső cél az, hogy a reform nyomán egy egységes, korszerű, következetes és hatékony törvénykönyv szülessen meg - hangsúlyozta Répássy Róbert, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium igazságügyért felelős államtitkára az előterjesztés általános vitáját megnyitó expozéjában szerdán az Országgyűlésben.

Az államtitkár azt mondta, hogy az új kódex a több mint 30 éve hatályos, mintegy 100 alkalommal módosított 1978-as Btk.-t váltja majd fel, amely jól szolgált, de mára "kiszolgált" és ideje érdemei elismerése mellett fokozatosan könyvtárba helyezni. Répássy Róbert, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium igazságügyért felelős államtitkára az új Büntető törvénykönyvről (Btk.) szóló javaslat általános vitájának expozéját tartja az Országgyűlés plenáris ülésén. A háttérben Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke (Fotó: Soós Lajos, MTI)

Répássy Róbert hangsúlyozta: a kormánynak nem célja a mindenáron való módosítás, az évtizedek alatt kimunkált dogmatikai alapelvek megváltoztatása, így az új kódexben az általános részi előírások nagy része megegyezik a hatályos Btk.-ban foglaltakkal. Így változatlanul szerepel a törvényjavaslatban a bűncselekmény fogalma, a szándékosság, gondatlanság formái, az elkövetők meghatározása és az értelmező rendelkezések döntő többsége. Ugyanakkor a különös rész szerkezeti felépítése elavult, ezért az új javaslat jelenleginél több, de kisebb fejezetekre osztja ezt a részt - tette hozzá.

Úgy értékelte, az új Btk.-val szembeni egyik legfontosabb elvárás a szigorúság, amely elsősorban a visszaesőkre vonatkozó rendelkezésekben nyilvánul meg, és nem feltétlenül tételhatáremelést, hanem a tettarányos büntetőjogi szemlélet hangsúlyosabb megjelenítését jelenti.

Répássy Róbert a javaslat lényeges változtatásai között emelte ki, hogy az új kódex a szándékos emberölés, az erős felindulásban elkövetett emberölés, az életveszélyt vagy halált okozó testi sértés elkövetése esetén leszállítja a büntethetőségi korhatárt 12 évre. Mint mondta, ezekben az esetekben a 12-14 év között elkövetővel szemben a legsúlyosabb büntetésként javítóintézeti nevelést rendelhet el a bíróság 1-től 4 évig terjedően. A korhatár leszállítását az államtitkár azzal indokolta, hogy egyre fiatalabbak között terjed a kirívóan erőszakos magatartás, ugyanakkor a "ne ölj!" parancsa olyan alapvető szabály, amellyel a kiskamaszok is tisztában lehetnek. Közölte: a javaslat az eddiginél erősebb önvédelemre ad lehetőséget azokban az esetekben, amikor a megtámadott joggal feltételezheti, hogy a támadás az élete ellen irányul.

Répássy Róbert a változások között említette azt is, hogy a javaslat egyes bűncselekményeket dekriminalizál, más esetekben viszont új tényállásokat vezet be. Dekriminalizált bűncselekmény például a határjelrongálás, a sajtórendészeti vétség, a hamis statisztikai adatszolgáltatás vagy az árdrágítás, de ezek a magatartások sem maradnak büntetés nélkül, hanem szabálysértési vagy közigazgatási szankciókat kapnak - tette hozzá.

Az új tényállások közé sorolta az orvvadászat és az orvhalászat külön nevesítését, az egészségügyi termék hamisítását és a közfeladati helyzettel való visszaélést is, valamint az együtt élők közötti lelki bántalmazást, ami a családon belüli erőszakkal szemben hatékonyabb fellépést tesz lehetővé. Szintén új bűncselekményként jelenik meg a családi kapcsolatok létesítésével való visszaélés, amellyel az illegális migráció ellen lépnének fel - ismertette.

A kábítószerrel kapcsolatos bűncselekményekkel kapcsolatban közölte: a kábítószerfogyasztás szintén önállóan nevesítve, a csekély mennyiségű kábítószer megszerzésével azonos büntetési tétellel fenyegetett vétség lesz, és a javaslat a kábítószerfüggőkre vonatkozó speciális, enyhébb szabályokat megszünteti. Az elterelés korlátlan számú igénybevételének lehetősége megszűnik, ez a jövőben két éven belül csak egyszer lehet kérni - mondta az államtitkár, aki szerint az eddigi gyakorlat az sugallta, hogy csekély mennyiségű kábítószerrel lebukni nem jelent igazi kockázatot, hiszen az ember elmegy néhány felvilágosító előadásra és ott folytathatja, ahol abbahagyta. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a nyomozó hatósággal való együttműködés a büntetés korlátlan enyhítését vonhatja maga után.

Elmondta azt is, hogy a javaslat szerint változik a nemi erkölcs elleni bűncselekményekkel kapcsolatos szabályozás is: a szexuális erőszak tényállásában vonják össze az erőszakos közösülés és a szemérem elleni erőszak eddigi tényállását, és súlyosabban büntetik a bűncselekményt a sérttet életkora szerint.

Az ittas járművezetés esetén a változások közé sorolta, hogy a javaslat meghatározza a pontos alkoholkoncentráció értékét, és kötelezően alkalmazandó büntetésként határozza meg a vezetéstől való eltiltást.

Répássy Róbert kiemelte: a javaslat elfogadása esetén Magyarország negyedik büntető törvénykönyve lép hatályba. Megjegyezte: nem gondolja, hogy az új Btk.-nak ugyanolyan sikere és hosszú élete lesz, mint a matuzsálemi kort megérő, 1878-as Csemegi-kódexnek, amelynek egyes részei 1962-ig hatályban voltak, de reméli, hogy az új kódex meghatározó ideig, a jogalkalmazók által elfogadottan, és a kitűzött célnak megfelelően, felhasználóbarát módon szolgálja majd a büntető igazságszolgáltatást.

OGY - A Malév privatizációjáról tájékozódott az eseti bizottság

OGY - Pénteken szavazhat a Ház a távközlési adóról és a médiatörvény módosításáról

OLDALTÖRÉS: OGY: hontalanok védelme, fővárosi forrásmegosztás

Kormány: a módosítás célja a Magyarországon élő hontalanok helyzetének javítása

Tállai András államtitkár elmondta: az egyezményhez 2001-ben csatlakozott Magyarország. Az egyezményt a magyar jogban egy 2002-es törvény hirdette ki, az ahhoz történő csatlakozásról szóló okirat letétbe helyezésekor a magyar kormány az Országgyűlés felhatalmazása alapján nyilatkozatot fűzött a 23., 24. és 28. cikkekhez. Hozzátette: az ENSZ 2011-ben világméretű kampányt indított - egyebek között - az 1954. évi és az 1961. évi hontalansági egyezményekhez történő csatlakozás, illetve az ahhoz fűzött fenntartások visszavonása érdekében. Az emlékévet egy kormányközi konferencia zárta 2011. december 7-8-án Genfben, ahol az ENSZ tagállamainak képviselői az emlékév szellemében különböző felajánlásokat, vállalásokat tettek, melyek célja, hogy a nemzetközi védelemre szorulók, a menekültek és a hontalanok helyzetét javítsák, jogaik érvényesülését még inkább elősegítsék. Magyarország vállalta, hogy megkezdi azt a jogalkotási folyamatot a nyilatkozatok visszavonása érdekében, ezáltal pedig a Magyarországon élő hontalanok helyzetét javítja.

A módosítások lényege, hogy a jövőben az ország területén jogszerűen tartózkodó hontalan személyeknek a közsegélyek és gondoskodás, valamint a munkajog és társadalombiztosítás tekintetében az ország a saját állampolgárokkal azonos bánásmódot biztosít. Eddig ugyanis Magyarország a saját állampolgárokkal azonos bánásmódot csupán az állandó belföldi lakóhelyű hontalan személyek számára biztosította, a nyilatkozatok visszavonásával viszont az állandó belföldi lakóhelyű hontalan személyeken túl a Magyarország területén jogszerűen tartózkodó elismert hontalan személyek számára is biztosítanák a szociális és társadalombiztosítási ellátásokat, így egészségbiztosítási ellátást, egészségügyi ellátást, nyugellátást, valamint családi ellátást.

Hangsúlyozta: a fenti korlátozás visszavonása meglehetősen kis számú csoportot érint. Magyarországon a statisztikai adatok szerint 2007 júliusa és 2011. december 31. között 140 fő kérte hontalankénti elismerését, ebből 87 főt ismertek el. Vagyis a kormány szerint a módosítás szociális és társadalombiztosítási rendszerre gyakorolt hatása "meglehetősen csekély".

Az LMP üdvözli és támogatja a javaslatot

Szabó Tímea (LMP) arról beszélt, hogy az ellenzéki párt üdvözli a javaslatot és ezen keresztül a hontalanok jogállásáról szóló szabályok korlátozásainak eltörlését. Az ellenzéki párt támogatja is a javaslatot. Szabó Tímea ugyanakkor beszélt arról is, hogy Magyarország még mindig nem felel meg az egyezmény minden előírásának, és ezért az LMP felkéri a kormányt, hogy tegye meg a szükséges módosításokat.

A Jobbik nem támogatja a javaslatot

Farkas Gergely (Jobbik) felszólalásában elmondta, hogy a Jobbik nem támogatja a javaslatot, mivel nem lát garanciát arra, hogy minden csatlakozott ország teljesíti a nyilatkozatban vállalt kötelezettségeit. Az ellenzéki párt szerint a nyilatkozatok visszavonása visszalépés, amely nagy kockázatot rejt a határon túli magyarok szemszögéből.

Ezt követően az általános vitát az elnöklő Lezsák Sándor lezárta.

Rövid vita a fővárosi forrásmegosztásról

Utolsó napirendi pontként a fővárosi forrásmegosztási törvény módosításával kapcsolatos javaslatról zajlott rövid vita. Tállai András előterjesztő expozéjában úgy ismertette a javaslatot, hogy a törvényt az Állami Számvevőszék ajánlásait figyelembe véve módosítják. Tavaly január elsejétől a kerületi önkormányzatok hatáskörébe került az idegenforgalmi adó kivetése, és azon kerületek, akik ezzel nem élnek, azok a forrásmegosztási törvény szerint juthatnak adóbevételhez. E kettősség miatt az idegenforgalmi adóra vonatkozó forrásmegosztási szabály egyértelműsítése szükséges.

E mellett a javaslat további fogalompontosításokat is tartalmaz, így a végrehajtás egyszerűbb lehet.

Szűcs Lajos (Fidesz) szerint így az idegenforgalmi adót nem szedő 9 kerület is adóbevételhez juthat a forrásmegosztáson keresztül. A javaslat azért is fontos, mert a számvevőszék kezdeményezésére módosítják a törvényt, és valós megoldás nyújt az idegenforgalmi adóval kapcsolatos problémák kezelésére.

Pál Tibor (MSZP) szerint a gazdagabb kerületek kivethetik az idegenforgalmi adót, a szegényebbek pedig nem kapnak belőle, ennek eredményeként a külső kerületek lepusztulnak, a belsők viszont "csilli-villi" állapotban lesznek. A javaslat nem szolidáris a várossal, és a kiszámíthatatlanná teszi a rendszert - tette hozzá.

Tállai András államtitkár a vitában elhangzottakra úgy reagált, a kritikák a 2003-ban elfogadott törvényt illették.

A felszólalást követően az elnöklő Balczó Zoltán az általános vitát és az ülésnapot is lezárta. A képviselők péntek reggel 9 órakor folytatják a munkát.

 

 

OLDALTÖRÉS: OGY: piacvédelem, vadászat

 

A termékek piacfelügyeletéről szóló javaslat általános vitájával folytatta munkáját szerda délután az Országgyűlés, majd a képviselők a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács magyarországi intézményeiről és tisztségviselőiről szóló indítványt tárgyalták.

KDNP: erős hatóság kell és növelni kell a büntetési tételeket!

Spaller Endre a kisebbik kormánypárt vezérszónoka azt mondta, az indítvány célja, hogy biztonságos, ellenőrzött, az emberi egészséget nem veszélyeztető termékek kerüljenek a polcokra. Ehhez gyártónak, importőrnek és forgalmazónak együtt kell működnie - hangsúlyozta, hozzátéve: az együttműködésnek a termékek hibáira is ki kell terjednie. Egy erős hatóság kell - szorgalmazta a kormánypárti politikus, kiemelve: ez azért is fontos, mert ma már a termékeket nem egyetlen országban gyártják. Kitért arra is, hogy a hatóság ellenőrizheti a termékek biztonságát, megfelelőségét, és mindezt a kereskedő, a gyártó költségén. Szólt még arról is, hogy a büntetési tételeket emelni kell, és a javaslatban szereplő passzus a hatóság részére nagyfokú rugalmasságot tesz lehetővé.

Fontos, hogy a leírásokra vonatkozóan rögzítik: érhetőnek kell lenniük. A javaslattal úgy védik a fogyasztókat, hogy eközben szigorúak, de méltányosak a gazdasági szereplőkkel. Ezzel együtt a jövőben is fontos, hogy az adott termék minőségéről a fogyasztók a vásárlás előtt tájékozódjanak - jegyezte meg.

Jobbik: erősíteni kell a tájékoztatási rendszert és nem csak pénzbeli szankciókban kell gondolkodni

Z. Kárpát Dániel, a Jobbik vezérszónoka üdvözölte a piacfelügyelet bármilyen erősítését, amiben vita lehet az az eszközök, és azok csoportosítása. Az ellenzéki politikus szerint még mindig Kína az az állam, amellyel a legtöbb probléma van. A gyermekjátékok területén látható, hogy tarthatatlan állapotok alakulnak ki, és folyamatosak a visszaélések az elektronikai cikkek területén is. Z. Kárpát Dániel úgy látta, hogy tájékoztatási rendszert is erősíteni kell, és óriási gondot jelent a laborrendszer állapota, tulajdoni viszonyai. Laborokat bezártak, illetve kijátszották azon multinacionális cégeknek, amelyeknek termékeit aztán ellenőrzik - mondta.

Megjegyezte: az utólagos és kiemelés jellegű ellenőrzéseknél is problémák vannak.

Nem csak pénzbeli szankciókban érdemes gondolkodni, és nem elég a bírságot növelni, szankcionálási lehetőségként a működési engedély felfüggesztésének lehetőségét is végig kellene gondolni - vélte.

Kitért arra is: az, hogy a forgalmazóra bízzák a használati útmutató pótlását, szintén súlyos aggályokat vet fel.

A felszólalásokat követően az elnöklő Lezsák Sándor az általános vitát elnapolta.

Javaslat a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács hazai intézményeiről és tisztségviselőiről

Délután Kardeván Endre államtitkár ismertette az Egyesült Nemzetek kiváltságairól és mentességeiről New Yorkban, 1946-ban született nemzetközi egyezményben biztosított kiváltságoknak, mentességeknek és könnyítéseknek a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács (CIC) Magyarországon működő intézményeire és tisztségviselőire való kiterjesztéséről szóló indítványt. A magyar alapítású szervezet világszerte hirdeti és elősegíti a fenntartható vadászatot, mint a természetvédelem fontos eszközét - mondta, majd felidézte a magyar kormánnyal idén februárban kötött megállapodást, amely többek között megteremti annak a lehetőségét, hogy a szervezet központját Magyarországra telepítsék át. Ez jelentős diplomáciai presztízzsel jár, és fontos nemzetközi rendezvényeket hoz ezáltal a szervet Magyarországra - állapította meg. A megállapodásban a kormány kifejezésre juttatta szándékát, hogy támogatja a CIC nemzetközi jogalanyisággal rendelkező kormányközi szervezetté irányuló törekvését.

Az államtitkár közlése szerint a jogszabályra azért van szükség, mert a magyar jog alapján a CIC jelenleg nem rendelkezik nemzetközi szerződés megkötéséhez szükséges jogképességgel, azaz vele ilyen dokumentum nem köthető. Mint kifejtette: az indítvány a CIC a vezető tisztviselői körét az elnökre, helyettesére és vezérigazgatójára korlátozza, őket a kiváltságok és mentességek kizárólag a CIC érdekében és nem személyes előnyükre illetik meg.

A szervezet mindenkor köteles együttműködni a magyar hatóságokkal az igazságszolgáltatás rendes menetének megkönnyítése érdekében, és a rendőri szabályok megtartására.

Magyarország-Új-Zéland: megállapodás a munkát vállaló turisták programjáról

Tállai András, a Belügyminisztérium államtitkára a Magyarország és Új-Zéland kormánya közötti, az ideiglenesen munkát vállaló turisták programjáról szóló megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslat expozéjában azt mondta: a megállapodás értelmében évente legfeljebb 100-100, 18-35 év közötti fiatal tartózkodhat egy évet meg nem haladóan másik ország területén és meghatározott feltételek teljesítése esetén ideiglenesen munkát is vállalhat.

Közölte: az európai uniós tagállamok nagy része már kötött hasonló tárgyú szerződést Új-Zélanddal, és e szerződések tapasztalatai azt mutatják, hogy a megállapodás feltételezhetően Magyarország számára lenne kifejezetten előnyös, különös tekintettel a turizmus ösztönzésére, valamint a kétoldalú kulturális és gazdasági kapcsolatok élénkítésére.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy Új-Zélandon számottevő, közel 3000 fős magyar közösség él, tagjai kiemelkedő gazdasági, tudományos kutatói és kulturális teljesítményüknek köszönhetően az új-zélandi társadalom megbecsült tagjai.

A levezető elnök mindkét általános vitát lezárta.

 

OLDALTÖRÉS: OGY: dereguláció, piacvédelem

 

 

A deregulációs törvény általános vitájával, valamint a piacfelügyeletről szóló előterjesztéssel folytatta munkáját az Országgyűlés szerdán.

Deregulációs törvény - Répássy: mintegy 460 jogszabályt hatálytalanít az előterjesztés

Mintegy 460, "kiüresedett" jogszabályt helyez hatályon kívül a deregulációs törvényjavaslat, amely a jogrendszer átláthatósága, a jogbiztonság javítása érdekében iktat ki joghatást már ki nem fejtő törvényeket - mondta expozéjában Répássy Róbert államtitkár. Mint mondta, vissza kell szorítani a bonyolult, kiszámíthatatlan állami szabályozást. Ezt a célt szolgálja a Magyary Zoltán program, amelynek keretében korábban már mintegy ezer országgyűlési határozat került ki a jogrendből és csaknem kétezer szervezetszabályozó eszközt iktatott ki a kormány. Hozzátette: az előterjesztés a jogrendben lévő ellentmondások kiküszöbölésére is lehetőséget ad.

A fideszes Zsiga Marcell arra mutatott rá, hogy további tizenhárom törvény egyes végrehajtási rendeletei is kikerülnek a jogrendszerből. Fontosnak nevezte a társadalmi rendet és az államot szabályozó, a gazdasági, valamint az állampolgárok alapvető jogaira és kötelezettségeire vonatkozó törvények felülvizsgálatát.

Bárándy Gergely (MSZP) kifogásolta, hogy az előterjesztés egyik fejezete nem a deregulációról szól, hanem a hibás törvénykezés kijavításáról, valamint a szabályozásban elmulasztott kérdéseket kezeli. Ezzel kapcsolatban rámutatott a gyors törvénykezés károsságára, mert az erről szóló fejezetet igen vaskornak tartotta.

A jobbikos Gyüre Csaba folytatandónak nevezte a deregulációs munkát, az LMP-s Szilágyi Péter viszont kifogásolta, hogy az előterjesztés tartalmi elemeket is érint. Az így módosított jogszabályok között említette a képviselők javadalmazásáról, valamint a személyi jövedelemadóról szóló törvényeket. Azt mondta: alapvetően támogathatónak tartja a javaslatot, de aggódva figyeli a hozzá érkező módosításokat.

Piacfelügyeleti törvény - Szatmáry Kristóf: a veszélyes termékek ellen véd az előterjesztés

A termékeknek meg kell felelniük az egészség vagy a biztonság követelményének. Ezt a célt szolgálja az élelmiszereknek nem minősülő áruk esetében a piacfelügyeleti törvényjavaslat, a nemzetgazdasági tárca államtitkárának expozéja értelmében.

Szatmáry Kristóf közölte: az előterjesztés az uniós piac egységes és hatékony működését is célozza, megakadályozva, hogy a veszélyes termékek bárhol is forgalomba kerülhessenek.

Összehangolttá válnak a forgalomba hozatali, a forgalmazási és az üzemeltetési szabályok és a piacfelügyeleti eljárás, valamint egyértelművé válik a gyártók, a képviselők, az importőrök feladata.

A súlyos veszélyt jelentő termékeket a hatóságok lefoglalhatják, megsemmisíthetik, elrendelhetik kivonásukat a forgalomból. Az előterjesztés a vámeljárási szabályokat is érinti, és törvényi szinten szabályozza a Közösségi Gyors Tájékoztatási Rendszer működését, amely a tagállamok közötti hatékony információcserét biztosítja.

A fideszes Szabó Zsolt szerint sokan próbálnak harmadik országból érkező árut uniósként feltüntetni Magyarországon úgy, hogy nem közvetlenül, hanem egy más tagállamból hozzák hazánkba.

Mint mondta, a fogyasztók életét, testi épségét és vagyonát is védi, hogy a gyártó köteles tájékoztatást adni a terméke kockázatairól, a kezelési útmutatót pedig magyarul is biztosítani kell. Üdvözölte, hogy életveszélyes termékek esetében a hatóság azonnal intézkedhet, és nemcsak a 15 ezer és 500 millió forint közötti büntetési lehetőséggel élhet, hanem kiemelt esetekben akár 2 milliárd forintos bírsággal is.

Elmondta még: a vállalkozásokat védi, hogy ők külön tárgyalást kezdeményezhetnek a hatósággal, amelyre három napon belül sor kerül, így a tévedés esetén azonnal továbbforgalmazható a termék.

Az MSZP támogatja a javaslatot

Tóth Csaba, a szocialisták vezérszónoka azt mondta, hogy a magabiztos fogyasztó megteremtéséhez változtatni kell a különböző piacvédelmi eszközökön, és mutatókon egyaránt.

A piacok figyelésére szolgáló eszközöknek alkalmasnak kell lenniük arra, hogy olyan alapvető tényezőket mérhessenek, mint a fogyasztói elégedettség, a biztonság, a panaszok és az ár - fejtette ki.

Hangsúlyozta: erősíteni kell a piacvédelmi ellenőrzéseket, amelyek célja a nem biztonságos termékek kiszűrése Magyarország és az unió piacáról.

A jogszabályi változásoknak ki kell terjedniük a hatósági jogalkalmazás eszközeinek bővítésére - mondta, hozzátéve: a fogyasztó és a vállalkozás ne csak a büntető hatóságot lássa, hanem az állam egy olyan szereplőjét, amely alternatív és preventív eszközökkel is elő tudja mozdítani a jogkövető magatartást.

Rámutatott: az elmúlt évek vizsgálatai szerint a veszélyes termékek aránya a forgalomban nem, vagy csak kismértékben csökkent. A következő években a csecsemők, a gyermekkorúak védelmére, valamint kozmetikai ipari termékekre kiemelt figyelmet kell fordítani - vélte.

Az ellenzéki politikus, aki részletesen ismertette a javaslatot, zárásként azt mondta: az indítványban foglaltakkal egyetértenek, és azt támogatják.

OLDALTÖRÉS: Pontosítanák a forgalmazói magatartást szabályozó törvényt

 

Az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottsága szerdai ülésén egyhangúlag támogatta Győrffy Balázs (Fidesz) képviselői önálló indítványát, amely a tisztességtelen forgalmazói magatartást tilalmáról szóló - még 2009-ben meghozott - törvényt pontosítaná.

Így a bizottsági vélemény alapján A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot a képviselők tárgysorozatba vételre, illetve általános vitára alkalmasnak találták.

A törvényjavaslathoz fűzött indoklás szerint az elmúlt években összegyűlt tapasztalatok alapján merült fel az igény a hatályos jogszabály módosítására. Győrffy Balázs szerint például újra kell szabályozni a beszállítók és a kereskedelem kapcsolatát, meg kell teremteni a kerekedők számára a visszáruzás lehetőségét.

A fideszes honatya emellett kitért arra is, hogy szükséges a fizetési határidők pontosítása, továbbá a diszkriminatív - azaz az áru származási országok szerinti eltérő - árazási gyakorlat megszüntetése. Továbbá a jogi útra terelt ügyek menetének felgyorsítása is. Az általa előterjesztett törvény módosítás ezeken a területeken kívánja újrafogalmazni a meglévő jogszabályt.

A bizottsági ülésen ugyanakkor a kormánypárti többség - 5 igen szavazat mellett - elutasította Varga Géza (Jobbik) képviselői önálló indítványának tárgysorozatba vételét. A jobbikos országgyűlési képviselő ugyanis határozati javaslatot nyújtott be A Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosítása szabályainak módosításáról.

A javaslat szerint az Országgyűlés felkérné a kormányt, hogy az idevonatkozó kormányrendeletet módosítsa. A módosításban pedig szerepeljen, hogy a pályázaton eredménytelen - vesztes - pályázónak megismerhesse az elbírálás eredményének részletes indoklását. Emellett az eljárásban a pályázók pályázatuk tartalmára vonatkozó titoktartási kötelezettségét töröljék el. Továbbá a kormányrendelet biztosítson a pályázók számára jogorvoslati lehetőséget.

A határozati javaslat tárgysorozatba vételét a jelenlévő ellenzéki képviselők mellett támogatta Ángyán József (Fidesz), a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) volt államtitkára is.

A testületi ülés első napirendi pontját a honatyák zárt ajtó mögött vitatták meg, ugyanis a képviselők tájékoztatást kaptak az új uniós költségvetési időszak - ez 2014-20 - stratégiai kérdéseiről. Ezzel kapcsolatban Font Sándor (Fidesz), a bizottság elnöke az MTI-nek elmondta: fontos, hogy Magyarország mind a kohéziós alapokból, mind pedig a mezőgazdaság és a vidék fejlesztését szolgáló pénzekből a lehető legtöbb forráshoz jusson hozzá az EU következő költségvetési időszakában is. A mostani pénzügyi tervezési időszakban - azaz 2007-13 között - ugyanis Magyarország várhatóan mintegy 8 milliárd eurót fizet be az unió kasszájába, és mintegy 35 milliárd eurót kap onnan - tette hozzá.

OLDALTÖRÉS: Az ombudsman Ab-beadványát érintő módosítást fogadott el a sajtóbizottság a médiaszabályozáshoz

Az alapvető jogok biztosának alkotmánybírósági beadványát érintő, valamint egy korábbi, vitatott javaslatot pontosító kapcsolódó módosítások mellett három bizottsági változtatást is elfogadott szerdai ülésén az Országgyűlés Kulturális és sajtóbizottsága a médiaszabályozást illetően.

Szabó Csaba (Fidesz) módosító javaslatának visszavonása után a bizottság kormánypárti többsége Menczer Erzsébet (Fidesz) kapcsolódó javaslatát fogadta el. Ez az előterjesztés - a korábbival ellentétben - már nem tartalmaz egy ellenzék által kifogásolt részt, miszerint a korábbi, rádiózásról és televíziózásról szóló törvény alapján műsorszolgáltatási jogosultságot szerző csatorna, ha csak ezt követően köt szerződést a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsával, akkor kizárólag kereskedelmi csatornaként működhet. Az új módosítás mindössze annyit köt ki, hogy ilyen esetben csal a médiatanács köthet hatósági szerződést.

Mandur László (MSZP) a módosítással kapcsolatban több kifogást is megfogalmazott. Továbbra is vitatta a beadvány házszabályszerűségét, és úgy vélték: jogbizonytalanságot teremt, mivel nem határoz meg eljárási határidőt a médiatanács számára például egy pályázati határozattal szembeni bírósági felülvizsgálati kérelem esetén. Azzal sem értett egyet, hogy egy pályázat végén a testület egy lebonyolított és a győztes megjelölésével záruló pályázat végén sem köteles szerződést kötni a nyertessel.

A javaslatot benyújtó Menczer Erzsébet, mint mondta, arra törekedett, hogy beadványa ne adjon okot félremagyarázásra, és ne legyen visszamenőleges hatályú. Ez utóbbit azonban Mandur László vitatta.

Karácsony Gergely (LMP) szerint a módosítás lehetőséget teremt például arra, hogy a Klubrádió esetében a bíróság által odaítélt frekvenciajogosultság ne legyen érvényesíthető. Az alapvető jogok biztosának Ab-beadványával kapcsolatban benyújtott javaslatról úgy vélte, hogy csak részben kezeli a felvetett problémát.

Szabó Máté ombudsman alkotmánybírósági beadványa szerint a médiatörvény több - a médiatanács elnökének és tagjainak megválasztására, valamint a megbízatás megszűnésére vonatkozó - rendelkezése együttesen értelmezhetetlen és alkalmazhatatlan, lehetővé téve, hogy eltérő személy legyen a hatóság és a médiatanács elnöke. A miniszterelnök kinevezhet új elnököt az NMHH élére, viszont az előző médiatanács-elnök megbízatása egészen addig nem szűnik meg, amíg az NMHH új elnökét meg nem választják a médiatanács elnökévé.

Erre vonatkozik Menczer Erzsébet javaslata, amely szerint a médiatanács elnökének megszűnik a megbízatása, ha az Országgyűlés a kinevezése után 30 napon belül nem választja meg a médiatanács elnökévé.

A bizottsági javaslatok egyike a törvényben tartja a nyilatkozat visszavonásának szigorúbb előírásait, vagyis továbbra sem vonhatja vissza az interjút az a megkérdezett, aki közéleti eseményekkel kapcsolatban szólalt meg, az ország számára jelentőséggel bíró eseményről beszélt, valamint a közszereplő, ha megbízatásával kapcsolatban kérdezték.

Egy másik bizottsági módosító javaslat szabálysértési törvénybe is beemeli az újságírók védelmét a forrásvédelem esetében.

OLDALTÖRÉS: OEP: további 77 milliárd forintos megtakarításra lesz szükség a jövő évi gyógyszerár-támogatásban

A Széll Kálmán-terv elfogadott irányelveinek értelmében a jövő évi gyógyszerár-támogatásban további 77 milliárd forintos megtakarításra lesz szükség - mondta Bidló Judit, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) ártámogatási főosztályának vezetője szerdán, az Országgyűlés egészségügyi bizottságának ellenőrző albizottsági ülésén.

Gajdácsi József, az OEP egészségügyi főigazgató-helyettese kiemelte: a társadalmi felelősségvállalás jegyében az OEP feladata, hogy a rászorulók számára a lehetőség szerinti legjobb terápiát biztosítsa. Ezt viszont behatárolják az egészségbiztosító rendelkezésre álló költségvetési források.

Bidló Judit kifejtette: a 100 százalékban támogatott - úgynevezett dobozdíjas készítményekre - évente a gyógyszerkassza egyharmadát, mintegy 100 milliárd forintot költik el. Ezek között sok nagy értékű terápia van - például sclerosis multiplex kezelésére szolgáló gyógyszerek, onkológiai készítmények -, amelyek éves költsége betegenként meghaladja az egymillió forintot. Ezek viszont többségében olyan terápiák, amelyek átállítása nem lehetséges, ezért a közbeszerzési eljárásoknál az OEP nincs igazi alkupozícióban - jegyezte meg Bidló Judit egyúttal hozzátéve, hogy a gyártói befizetések jelentős része, mintegy 60 milliárd forint erről a területről folyik be az egészségbiztosítóhoz. Az ártámogatási részen kiemelt területet jelentenek az úgynevezett vérfaktoros készítmények, amelyek a kezelt betegek jobb életminőségét biztosítják. Ezen készítményekre évente mintegy 10 milliárd forintot költ évente az egészségbiztosító - ismertette Bidló Judit.

Hangsúlyozta: elkötelezettek, hogy ezt a terápiát továbbra is biztosítsák a betegeknek, ugyanakkor kérdés, hogy ez fenntartható-e a csökkenő gyógyszerkasszában. Ugyanis - mondta - ebben a körben mintegy 30 beteg van, akiknek éves terápiájára több mint 50 millió forintot költenek, de van olyan eset is, ahol csak egy beteg éves ellátása kerül 170 millió forintba.

Vannak olyan készítmények, amelyek árát egyedi méltányossági alapon támogatja az egészségbiztosító. Ilyen elbírálás alapján finanszírozzák évente összesen 44 beteg enzimpótló terápiáját. Bidló Judit azt mondta: ennek a területnek a felülvizsgálata jelenleg is tart, miután a Széll Kálmán-terv ennek a finanszírozási módnak a megszüntetését is kilátásba helyezte. Ebben az esetben az érintett készítményeket vélhetően a tételes finanszírozású gyógyszerek körébe sorolnák át - tette hozzá a főosztályvezető.

Bidló Judit szerint "a jövő év egyik legnagyobb egészségpolitikája ezen a területen kerül majd elő", ugyanis mint kiemelte: e készítményektől a betegek nem gyógyulnak meg, de még életminőségükben sem érhető el jelentős javulás. Ezzel együtt egy beteg éves kezelése több mint száz millió forintba kerül, az összes enzimpótló kezelés mintegy 3,4 milliárd forintos kiadást jelent az egészségbiztosító számára.

Az OEP által finanszírozott nagy értékű gyógyszerek között a tavalyi évben szintén mintegy 10 milliárdot költött az OEP az úgynevezett tételes elszámolású gyógyszerekre, vagyis a kórházi ellátásban biztosított készítményekre. Ezeknél a - jellemzően onkológiai - terápiáknál nincsenek olyan szélsőséges költségek, az éves terápiák költsége általában 6-7 millió forint körül alakul. Ezeket szintén közbeszerzés útján szerzi be az OEP, de ennek során is figyelembe kell venniük azt, hogy mennyire lehet váltani az egyes készítmények között - mondta Bidló Judit.

MTI

Facebook