A tragikus fürdőbalesetek jelentős része megelőzhető lenne

A Budapesten történt tragikus balesetet követően – amelyben egy hétéves kislány életét vesztette egy fürdőhelyen –, körbejártuk megyénk uszodáit, strandjait, hogy mennyire elővigyázatosak a vendégek és mennyire felkészültek az úszómesterek. Az ajkai Kristályfürdő vezetőjétől, Johanidesz Sándortól megtudtuk, egyes esetekben, például ha az időjárás megkívánja, akkor megkettőzik az úszómesteri állományt, és olyan helyre is állítanak a baj megelőzése érdekében szakembert, ahol nem előírás. Elmondta, a vendégek is sokat tehetnek biztonságukért, ha nem hagyják figyelmen kívül a figyelmezető táblákat. A legtöbb baj akkor keletkezik, amikor valaki felhevült testtel a vízbe ugrik.

Aztán vannak olyan részei az élményfürdőnek, amelyek önmagukban is veszélyesek, ha nem vagyunk kellően óvatosak. Ilyen például a sodrófolyosó, ahol csak az úszómester felkészültségének és lélekjelenlétének volt köszönhető tavaly, hogy nem történt haláleset. Egy idősebb úr az unokájával strandolt, amikor felhevült testtel mártózott meg az amúgy igen szórakoztató medencében, de elszédült és a víz alá merülve eszméletét vesztette.

A strandos balesetek többsége Johanidesz Sándor elmondása szerint zuhanyzással és az alkoholfogyasztás mellőzésével megelőzhető lenne.

A fűzfői Balaton Uszodában Schlakker Imre létesítményvezető hasonló véleményen van, szerinte a táblák és a kiírások az összes veszélyforrásra felhívják a figyelmet, de ha mégis baj történne, a nyitva tartás teljes ideje alatt a helyükön ügyelő képzett úszómesterek bármikor közbeléphetnek. Extrém esetek azonban mindig vannak, mint például amikor nem rég kamaszok kísérleteztek víz alatti úszással, hogy ki bír minél nagyobb távot leúszni egy levegővel. Játékuk csak az úszómesteri jelenlétnek köszönhetően nem torkollott tragédiába, ugyanis a víz alatt elájuló gyermeket újra kellett éleszteni. A veszprémi uszodában ilyen eset már jó régen történt, az úszómester elmondása szerint elővigyázatosak az emberek és többnyire kisebb horzsolások, zúzódások ellátása a fő feladatuk. Ezek rohangálásokból, ugrálásokból, illetve a saját úszástudás rossz megítélésből fakadóan történnek. A közelmúlt legsúlyosabb esete is a figyelmetlenség számlájára írható, amikor valaki a rajtkőről a medence helyett a vaskorlátra ugrott, a sérültet végül a mentőknek kellett elvinni.

Mint az esetek többsége ez is megelőzhető lett volna, mert az uszodák amellett, hogy kikapcsolódási és sportolási lehetőséget nyújtanak igen komoly veszélyforrások is lehetnek, ha nem figyelünk a táblákra, az úszómesterek intő szavára.

A strandokon bekövetkező fürdőbalesetek jelentős része azért válik súlyossá, mert a fürdőzők felügyeletét, esetlegesen mentését végző személyek sokszor nincsenek megfelelően felkészülve, állítja Szedlák-Kun Péter a Paskál fürdőben bekövetkezett tragédia kapcsán.

A Vízimentők Magyarországi Szakszolgálatának (VMSZ) oktatási vezetője és egyben a Rupert sürgősségi mentőhajó egyik hajóvezetője hangsúlyozta, hogy a konkrét ügyről, a hét éves kislány hétfői haláláról nem tud véleményt mondani, mert arról nincs megfelelő információja. Ugyanakkor általánosságban azt látják, hogy megfelelő jogszabályi előírások hiánya miatt sok esetben gond van a vízimentők, úszómesterek szakmai és fizikai felkészültségével, illetve konkrét fizikai alkalmasságával.

Tóth Péter (balról) navigátor és Szedlák-Kun Péter a készenlétben álló Rupert fedélzetén a Tihanyi Hajós Egylet kikötőjében (Fotó: Győrffy Árpád)

A VMSZ nemzetközi sztenderdek alapján végzi a munkatársak felkészítését és a napi munkát is. Náluk nem csak a vizsgához kell bizonyítani az úszástudást, az újraélesztésre és a vízből mentésre való képességet. Erről később is minden évben meggyőző bizonyítékot kell adni. Ők ezt a követelményrendszert saját maguk állították maguk, illetve a munkatársaik elé. Ezzel szemben a vonatkozó jogszabályok akár azt is megengedik, hogy valaki egy húsz éve megszerzett úszómesteri vizsgával, minden későbbi továbbképzés, edzés vagy vizsga nélkül ma is dolgozzon. Azért is különösen szükség lenne a folyamatos képzésre, edzésre, mert a strandon dolgozók szerencsére csak nagyon ritkán találják szemben magukat ilyen problémákkal. Így azonban nem alakulhat ki megfelelő rutinjuk a munkához, könnyen elbizonytalanodnak.

A szakember szerint problémák vannak a csoportosan strandoló gyerekek felügyeleténél is. Bár a jogszabályok itt előírják, hogy "Gyermek és ifjúsági csoportok esetén a csoport vezetőjének a fürdőzők létszámának megfelelő számú, úszni tudó és vízi mentésben jártas felnőtt személyekből figyelő és mentő őrséget kell állítania", a valóságban ez többnyire nem valósul meg. Megfelelő számú vízi mentésben jártas felnőtt hiányában nincs is rá igazán lehetőség. A VMSZ ezen szeretne segíteni azzal, hogy bekapcsolódik az érintettek képzésébe. Hat felsőoktatási intézménnyel már hosszú távú szerződést kötöttek arról, hogy a náluk tanuló pedagógusjelölteknek elméleti és gyakorlati vízimentői oktatást nyújtanak és le is vizsgáztatják őket. Az idén már több ilyen tanfolyamot szerveztek, majd a végzetteknek kéthetes gyakorlási lehetőséget is biztosítottak.